Back to top

Miért ennyire drága egy virágcsokor?

Az egyik legszebb ajándék a virágcsokor. Változatos, színpompás és illatos, de vajon miért ilyen drága?

Laikus szemmel nem is sejtjük, milyen sok kockázati tényező van a virágtermelésben. A virágok rendkívül érzékenyek, eltart míg megnőnek, könnyen tönkremehetnek, sokszor külföldről jutnak el az eladókig. Lessünk be a kulisszák mögé, hogy jobban megértsük és felmérjük a virágok igazi értékét.

A virágok egy része külföldről érkezik

A friss virágok rendkívül érzékenyek, fizikai és üzleti értelemben egyaránt. Komoly munkaköltséggel és anyagi kockázattal kell számolnia a termelőknek és az eladóknak is, amikor olyan virágokról van szó, melyeket kifejezetten bizonyos ünnepekre növesztenek, például Valentin-napra, vagy anyák napjára. Ez főképp annak tudható be, hogy az országok többsége importálja őket.

Az ENSZ nemzetközi adatbázisa szerint a vágott virágok globális exportja elérte a 8,48 milliárd dollárt 2017-ben. Az 1995-ös adatokhoz képest ez 46 százalékos növekedést jelent.

A virágokat exportáló országok listájának tetején Hollandia áll. Mögötte követeznek Kolumbia, Ecuador, Kenya és Etiópia. Ecuador és Kolumbia 2018-ban főleg rózsát és szegfűt exportált. Thaiföld az orchidea kereskedelemről ismert, míg Kolumbia túlnyomórészt liliomokat és krizantémokat exportál.

A legtöbbet importáló országok között főként a kimondottan fejlett országokat találjuk, ezek: Németország, Anglia, Hollandia, Amerikai Egyesült Államok és Oroszország.

A virágok országhatárokon át utaznak, sok kilométert megtéve. Az utazás során hűtőben kell tárolni őket, hogy ne hervadjanak el, és ez jelentősen megemeli a költségeket. Az eladók számára az is kockázatot jelent, hogy ha sokkal többet rendelnek a virágokból, mint amit el tudnak adni. A maradék sajnos gyorsan tönkremegy. A vásárlók részben ennek a kockázatnak a költségeit fizetik meg.

Magasak a munkaköltségek

A virágszedés kényes munka, olyan munkásokra van szüksége a termelőknek, akik rendelkeznek a szükséges készségekkel, tudnak vigyázni a virágokra. Ez sem egyszerű, de ha közelednek az ünnepek, akkor még nagyobb kihívással kell szembenézniük. Több munkás kézre van szükségük, és azért, hogy tarthassák a határidőket, az átlagos napidíjat is hajlandóak meghaladni.

A fejlett országokban, például Németországban vagy Hollandiában, az üvegházakban növekvő virágok csak néhány alkalmazottat kívánnak, hisz a munka zömét – öntözés, átültetés, betakarítás – robotok végzik. A fejletlen országokban a modern technika hiánya miatt sokkal nagyobb munkaerőre van szükség.

Bonyolult a logisztikájuk

„Ünnepek idején a munka 20-szor több, mint az átlagos hétköznapokon. Tulajdonképpen egész évben azon dolgoznak a termelők, hogy ilyenkor elegendő mennyiségű virágot biztosítsanak. Az év többi részében alacsonyabb áron tudnak csak értékesíteni, sokszor ki is kell dobni a megmaradt virágokat. Tehát, teljesen normális, hogy az igény megnövekedésével az árak is nőnek.”

- nyilatkozta a BBC-nek Chris Dramond, professzionális virágtermelő.

Hangsúlyozta, hogy a virágok logisztikája is komoly plusz költségekkel jár. Az eladó helyiségen kívül bérelni kell egy sofőrt, aki kiszállítja őket, emellett hozzáadódnak a repültetés költségei, a hűtés, az üzemanyag, a túlórák és az ehhez hasonló plusz kiadások.

Végül megérkeznek a virágok az üzletekbe, ahol szakértő virágkötők lenyűgöző, egyedi és fantáziadús csokrokat készítenek belőlük, hogy a vásárlók elégedetten és örömmel térjenek vissza hozzájuk. Ennek a szolgáltatásnak is ára van.

 

Forrás: 
nationalgeographic.rs

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hortenziák: a romantikus gömbök titkai

Reneszánszukat élik a hortenziák nemcsak Európában, de Amerikában is. Őshonos fajként a Távol-Keleten, valamint Észak- és Dél-Amerikában nemcsak aljnövényzetként, hanem kúszónövényként is megtalálhatóak példányai. Közel száz fajuk ismert és a nemesítők munkájának köszönhetően mára már több ezer fajtából választhatnak kedvelőik.

Ezért nem szabad kidobni a sárgarépa zöldjét!

A sárgarépa zöldje kesernyés ízű, ezért sokan kidobják. Kár érte, mert rendkívül jó hatással van az egészségünkre. Sokkal gazdagabb vitaminokban és ásványi anyagokban, mint maga a répa.

Az imádott leanderek

Olykor mellőzött szerepéből küzdi föl magát a szívünkbe a rajongásig szeretett növény. Kisné Heyek Andrea jól emlékszik arra, amikor rácsodálkozott a nemszeretem növény, a leander szépségére. Azóta több mint 80 termetes tövet nevel belőlük apró kertjében. Az Édenpont mozgalom szervezésében nyár közepén bárki megcsodálhatja végtelen változatosságukat.

Fagyvédelem légkeveréssel

A globális klímaváltozás hatására gyakoribbak a különböző időjárási szélsőségek, amelyek a gyümölcstermesztésben is erőteljesen éreztetik hatásukat. A legnagyobb pusztítást a tavaszi fagyok okozzák, amelyek ellen csak korlátozottan lehet védekezni. Olyan új fagyvédelmi technológiát mutatunk be, amelyről még nincsenek hazai tapasztalatok, működéséről, hatékonyságáról külföldi szaklapokból tájékozódhattunk.

A szivárványos íriszek

Néhány késő tavaszi, nyár eleji nősziromfajt mutatunk be azzal a nem titkolt céllal, hogy kedvet csináljunk ezekhez a különleges, néha kissé kényes szépségekhez.

Változások az állategészségügyi bizonyítványmintákban

Módosultak az állategészségügyi bizonyítványminták, és az egyes patás állatok és a friss hús Európai Unióba történő behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok jegyzékei.

Árban továbbra is az élmezőnyben

Az afrikai sertéspestis terjedése Ázsiában és Európában is tetemes károkat és kiesést okoz a sertéstermelőknek, ami miatt hétről hétre emelkednek a felvásárlási árak. A vágott sertések európai árszintje jelenleg kilogrammonként meghaladja az 1,8 eurót, és egyes előrejelzések szerint a harmadik negyedévben elérheti a 2 eurót is kilogrammonként.

A fehérvirágú ördögszilva

A díszcseresznyékkel, a díszalmákkal és az orgonákkal nagyjából egy időben bontogatják a szirmaikat – az idei tavaszon tehát a megszokottnál korábban elvirágoztak – a rózsafélék családjának (Rosaceae) kevéssé ismert tagjai, az ördögszilvák. Közülük a fehérvirágú ördögszilva (Prinsepia uniflora) szép példányai díszlenek a Budai Arborétum alsó kertjében, a ’K’ épület melletti rézsűben.

Az orosz csirkelábak Kínába mennek

Elképesztő méretű lehet az elkövetkező években az oroszok kínai baromfiexportja, várhatóan eléri a 150 000 tonnát. A legnagyobb lehetőséget a csirkelábak, combok és szárnyak értékesítésében látják.

Eltűnt a termés harmada - háromszorosára drágult a magyar sikergyümölcs

Befejeződik lassan a meggyszezon, aki akart, idén bőségesen tudott vásárolni a gyümölcsből befőttnek, lekvárnak is, és jó hír, hogy elvétve lehet még meggyet kapni. Idén drágulás volt és csökkent a termés, miközben a világ legnagyobb friss meggy exportőre Magyarország.