Back to top

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

Az ázsiai varroa atka eredetileg az indiai méhen élősködött, azonban az előző század elején átterjedt a nyugati házi méhekre is. Mára a fertőzött kaptárak mozgatása miatt az egész világon elterjedt. Az élősködő nemcsak közvetlen veszélyt jelent a méhekre, de veszélyes betegségeket is terjeszt, ebből az egyik a deformált szárny vírust (DWV).

Maga a varroa nem támadja meg a poszméheket, azonban az általa terjesztett vírus igen.

„Összehasonlítottuk azokat a területeket, ahol a házi méhek varroával fertőzöttek voltak azokkal, ahol az élősködő nem volt jelen” – mondta el az Exeteri Egyetem tudósa, Dr. Robyn Manley.

„Ahol jelen volt az atka – és ezáltal terjeszteni tudta a DWV-t a mézelő méhek között – ott nagyobb volt a betegség előfordulási aránya is a vadon élő poszméh állományban. A fertőzött házi méhek osztoznak az élőhelyen a poszméhekkel, ugyanazokon a virágokon táplálkoznak, így át tudják adni a fertőzést.

Tulajdonképpen az atka miatt a házi méhek a deformált szárny vírus terjesztőivé válnak.”

Sok ország, köztük Nagy-Britannia mézelő méheinek nagy része is kaptárakban él, melyet a méhészek felügyelnek. Manley szerint a mostani tanulmány fontos dologra hívja fel a figyelmüket:

„Néhány méhész nem szívesen avatkozik be, amikor a varroa megjelenik az állományaiban, ezzel azonban a vadonélő méheket is veszélyezteti.”

A varroa atka a méhlárvákon és a kifejlett egyedeken táplálkozva terjeszti a DWV-t, ami az áttelelő állományokban növeli a mortalitást, és drámai összeomlást eredményezhet a családokban.

„Világméretű deformált szárny vírus járványról beszélhetünk, amit részben a varroa atka terjedése idézett elő” mondta Wilfert professzor, a németországi Ulmi Egyetem tudósa.

„Tudjuk, hogy a vírus súlyosan érinti a mézelő méh kolóniákat. A vadonélő méhekre gyakorolt hatását azonban kevesebb tanulmány vizsgálja,

de egyelőre úgy tűnik, hogy az élettartam csökkenése köthető a betegséghez. Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy a méhészeknek, törvényalkotóknak, és tájgazdászoknak is fontos szerepe van a házi-, mind a vadonélő méhpopulációk egészségének megőrzésében.”

A deformált szárny vírusnak több törzse is ismert. A mostani exeteri tanulmány szerint a DWV-B lassan átveszi a hatalmat a DWV-A-tól, és előbbi válik gyakoribbá. A DWV-B sokkal veszélyesebb a házi méhekre, azonban nem tisztázott, hogy milyen hatása van a poszméhekre.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Ritka videón egy újszülött gímszarvas borjú első lépései

Ritkán látható, különleges videó örökítette meg egy nemrég született gímszarvas borjú első lépéseit és lábra állását a Budakeszi Vadasparkban. A felvételen az anya és a kis borjú első közös, meghitt pillanatai is láthatók.

Gyógyulás a méhkaptárak tetején

Ősidők óta tudott, hogy a méhek által készített és gyűjtött termékeknek gyógyhatása van. Mindenki előtt ismert, hogy például megfázásos időszakban érdemes sok mézet enni. Egy irányzat szerint, az is gyógyít, ha belélegezzük a méhkaptárak levegőjét. De hogyan tegyük?

Számos programot és élményt kínálnak az ökoturisztikai bemutatóhelyek a pünkösdi hétvégén

A járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésével ismét megnyithat az ökoturisztikai bemutatóhelyek zöme, így a pünkösdi hosszú hétvégén már kifejezetten változatos programkínálatból választhatnak azok, akik tíz nemzeti parkunk valamelyikét vennék célba az ünnep idején.

Rétisas fiókák keltek ki a pilismaróti hegyekben

Idén is folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös madárvédelmi akcióprogramja. Ennek részeként május elején rétisas fiókákat gyűrűztek és madárodúkat telepítettek az erdőgazdaság és a természetvédelem szakemberei a Visegrádi-hegységben.

Brutális sáskajárással küzd India

Nyugat-Indiában óriási rajokban pusztítanak a sáskák, már közel 40 000 hektár szántóföldi növényt taroltak le. A sivatagi sáskák rajai elérték Jaipur külvárosát, és most Delhi felé tartanak.