Back to top

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

Az ázsiai varroa atka eredetileg az indiai méhen élősködött, azonban az előző század elején átterjedt a nyugati házi méhekre is. Mára a fertőzött kaptárak mozgatása miatt az egész világon elterjedt. Az élősködő nemcsak közvetlen veszélyt jelent a méhekre, de veszélyes betegségeket is terjeszt, ebből az egyik a deformált szárny vírust (DWV).

Maga a varroa nem támadja meg a poszméheket, azonban az általa terjesztett vírus igen.

„Összehasonlítottuk azokat a területeket, ahol a házi méhek varroával fertőzöttek voltak azokkal, ahol az élősködő nem volt jelen” – mondta el az Exeteri Egyetem tudósa, Dr. Robyn Manley.

„Ahol jelen volt az atka – és ezáltal terjeszteni tudta a DWV-t a mézelő méhek között – ott nagyobb volt a betegség előfordulási aránya is a vadon élő poszméh állományban. A fertőzött házi méhek osztoznak az élőhelyen a poszméhekkel, ugyanazokon a virágokon táplálkoznak, így át tudják adni a fertőzést.

Tulajdonképpen az atka miatt a házi méhek a deformált szárny vírus terjesztőivé válnak.”

Sok ország, köztük Nagy-Britannia mézelő méheinek nagy része is kaptárakban él, melyet a méhészek felügyelnek. Manley szerint a mostani tanulmány fontos dologra hívja fel a figyelmüket:

„Néhány méhész nem szívesen avatkozik be, amikor a varroa megjelenik az állományaiban, ezzel azonban a vadonélő méheket is veszélyezteti.”

A varroa atka a méhlárvákon és a kifejlett egyedeken táplálkozva terjeszti a DWV-t, ami az áttelelő állományokban növeli a mortalitást, és drámai összeomlást eredményezhet a családokban.

„Világméretű deformált szárny vírus járványról beszélhetünk, amit részben a varroa atka terjedése idézett elő” mondta Wilfert professzor, a németországi Ulmi Egyetem tudósa.

„Tudjuk, hogy a vírus súlyosan érinti a mézelő méh kolóniákat. A vadonélő méhekre gyakorolt hatását azonban kevesebb tanulmány vizsgálja,

de egyelőre úgy tűnik, hogy az élettartam csökkenése köthető a betegséghez. Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy a méhészeknek, törvényalkotóknak, és tájgazdászoknak is fontos szerepe van a házi-, mind a vadonélő méhpopulációk egészségének megőrzésében.”

A deformált szárny vírusnak több törzse is ismert. A mostani exeteri tanulmány szerint a DWV-B lassan átveszi a hatalmat a DWV-A-tól, és előbbi válik gyakoribbá. A DWV-B sokkal veszélyesebb a házi méhekre, azonban nem tisztázott, hogy milyen hatása van a poszméhekre.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

ASP Bulgária: A termelők tüntettek, hogy ne kelljen leölniük állataikat

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése elérte már Bulgáriát is, bár erről eddig keveset hallhattunk. Sajnos, a betegség itt a házisertés-állományt is érinti olyannyira, hogy az elmúlt hetekben mintegy 130 000 állatot kellett leölni a vírus megjelenése miatt az ország nagy, kereskedelmi gazdaságaiban.

Már a toxintartalmat is vizsgálják

A sok csapadék kedvezett a kórokozók fertőzésének az ipari paradicsom állományokban is. Arra azonban különösen vigyázni kell a termesztőknek, hogy a védekezés során betartsák az élelmezés-egészségügyi várakozási időket, és a termésben kimutatható szermaradék véletlenül se haladja meg a megengedett értéket. Az alternáriás betegség elleni megelőző védekezés pedig más szempontból is fontos lett.

Az atka a méhek vérét szívja?

Az utóbbi 50 évben az a nézet uralkodott, hogy a varroa a méhek vérével, a hemolimfával táplálkozik, mint ahogy a kullancs vérrel. A legújabb kutatások szerint ez az álláspont nem igaz. Sőt, mára már az is igazolódott, hogy a varroa kártételében a legnagyobb kárt a vírusok okozzák, amelyeket az atka hordoz és visz át a méhekbe, illetve terjeszt és visz át más méhcsaládokba.

Hivatalos: Szerbiában megjelent az afrikai sertéspestis

Az afrikai sertéspestis (ASP) járvány hivatalosan is megjelent Szerbiában, Mladenovac környékén. Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter kedden elmondta, hogy megérkeztek a madridi laboreredmények, amelyek kimutatták az ASP-t.

Ne feledkezzünk meg kedvenceinkről az ünnepi tűzijáték alatt!

Az augusztus 20-i nemzeti ünnepet várhatóan az ország számos településén tűzijátékkal teszik emlékezetessé az ünneplők. A tűzijáték fénye és a hangos durranások megijesztik a kutyákat, ezért fontos, hogy nyugalmuk biztosításáról és ösztönös menekülésük megelőzéséről a gazdák időben gondoskodjanak.

Afrikai sertéspestis pusztít Szlovákiában

A szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium július 25-én bejelentette, hogy a tőketerebesi járásbeli Örös (írják Őrösnek is) községben afrikai sertéspestist diagnosztizáltak. Az egyik ottani háztáji tenyészet mind a négy egyedét megsemmisítették az állategészségügyi felügyelők, bár csak az egyik állatban mutatták ki a fertőzést.

Megtisztítják a szovjet gyakorló- és lőtér területét

Csaknem 600 millió forintból valósul meg az Esztergom Strázsa-hegyi felhagyott szovjet gyakorló- és lőtér területének környezeti kármentesítése – jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár kedden, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyén Esztergomban.