Back to top

A poszméhekre is veszélyt jelent a varroa

A házi méhek közt is nagy gondot okozó varroa atkáról az Exeteri Egyetem tudósai kimutatták, hogy a vadonélő poszméhekre is veszélyt jelent. Ugyan maga a parazita nem telepszik meg ezeken a szőrös beporzókon, azonban az általa terjesztett vírus továbbterjed.

Az ázsiai varroa atka eredetileg az indiai méhen élősködött, azonban az előző század elején átterjedt a nyugati házi méhekre is. Mára a fertőzött kaptárak mozgatása miatt az egész világon elterjedt. Az élősködő nemcsak közvetlen veszélyt jelent a méhekre, de veszélyes betegségeket is terjeszt, ebből az egyik a deformált szárny vírust (DWV).

Maga a varroa nem támadja meg a poszméheket, azonban az általa terjesztett vírus igen.

„Összehasonlítottuk azokat a területeket, ahol a házi méhek varroával fertőzöttek voltak azokkal, ahol az élősködő nem volt jelen” – mondta el az Exeteri Egyetem tudósa, Dr. Robyn Manley.

„Ahol jelen volt az atka – és ezáltal terjeszteni tudta a DWV-t a mézelő méhek között – ott nagyobb volt a betegség előfordulási aránya is a vadon élő poszméh állományban. A fertőzött házi méhek osztoznak az élőhelyen a poszméhekkel, ugyanazokon a virágokon táplálkoznak, így át tudják adni a fertőzést.

Tulajdonképpen az atka miatt a házi méhek a deformált szárny vírus terjesztőivé válnak.”

Sok ország, köztük Nagy-Britannia mézelő méheinek nagy része is kaptárakban él, melyet a méhészek felügyelnek. Manley szerint a mostani tanulmány fontos dologra hívja fel a figyelmüket:

„Néhány méhész nem szívesen avatkozik be, amikor a varroa megjelenik az állományaiban, ezzel azonban a vadonélő méheket is veszélyezteti.”

A varroa atka a méhlárvákon és a kifejlett egyedeken táplálkozva terjeszti a DWV-t, ami az áttelelő állományokban növeli a mortalitást, és drámai összeomlást eredményezhet a családokban.

„Világméretű deformált szárny vírus járványról beszélhetünk, amit részben a varroa atka terjedése idézett elő” mondta Wilfert professzor, a németországi Ulmi Egyetem tudósa.

„Tudjuk, hogy a vírus súlyosan érinti a mézelő méh kolóniákat. A vadonélő méhekre gyakorolt hatását azonban kevesebb tanulmány vizsgálja,

de egyelőre úgy tűnik, hogy az élettartam csökkenése köthető a betegséghez. Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy a méhészeknek, törvényalkotóknak, és tájgazdászoknak is fontos szerepe van a házi-, mind a vadonélő méhpopulációk egészségének megőrzésében.”

A deformált szárny vírusnak több törzse is ismert. A mostani exeteri tanulmány szerint a DWV-B lassan átveszi a hatalmat a DWV-A-tól, és előbbi válik gyakoribbá. A DWV-B sokkal veszélyesebb a házi méhekre, azonban nem tisztázott, hogy milyen hatása van a poszméhekre.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

ASP: egyre közelebb Németországhoz, a dánok kerítést emeltek

Az afrikai sertéspestis elérte Németország határait Lengyelország felől. A dánok már most kerítéssel próbálják megvédeni a sertéseiket a kórral szemben. Hol lesz valójában a határ?

Ötszáz kilogramm méz erdélyi árváknak a „Legyen minden nap mézes nap” keretében

A méhészek által felajánlott négyszáz kilogramm mézadományhoz további száz kilogrammot ajánlott fel az Agrármarketing Centrum, így összesen ötszáz kilogramm mézet adományoztak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány árváinak.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Zárókezelés varroa-atka ellen

Dr. Gerhard Liebig professzor méhészetében évek óta alkalmazza az oxálsavcsurgatást mint zárókezelést a varroa elleni stratégiájában. A szer 4 hétig vált ki atkahullást. Általában a kezelés utáni 2-4 napon a legerőteljesebb. Egy hét múltán az atkák 80%-a lepotyog. E leírásban professzor általa alkalmazott módszert ismertetjük.

Kitiltották az argentin húsokat, mert növekedésserkentőt találtak bennük

Az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet több argentin és paraguayi húsüzem termékeit kitiltotta, miután ractopamin növekedésserketőt találtak import termékeikben. Jelenleg az sem kizárt, hogy nem csak egyes cégek, hanem a két dél-amerikai ország teljes marhahúságazata ellen korlátozásokat vezetnek be.

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

OMME-küldöttgyűlés: a „nemek” diadala a szavazásokon

Szinte minden beterjesztett javaslatot elutasított az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) őszi küldöttgyűlése november 16-án, Budapesten tartott tanácskozásán. Egyetlen lényeges változás az egyesület szakmai lapjának, a Méhészújságnak a kiadásában várható.

Bagolylepkehelyzet: Voltak is, lesznek is

A hazai kártevőlepke-fauna egyik legnépesebb családja a bagolylepkék, azonban csupán néhány faj okoz közülük gazdaságilag komoly károkat, a többi ilyen szempontból közömbös. Az idén eléggé meggyűlt a bajuk a gazdálkodóknak mind a vetési, mind a gyapottok-bagolylepkével, és minden jel arra utal, hogy jövő tavasszal ismét átlagosnál nagyobb károsítás várható.