0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Jókor jött eső – csak nem a méhészeknek

Az aranyat érő májusi eső hiányára idén nem panaszkodhatnak a vajdasági gazdák. A magyar határtól 120 kilométerre délre fekvő Temerin határában májusban 181 milliméter esőt jegyeztek, a Délvidék más régióiban azonban a 200 millimétert is meghaladta a havi csapadékmennyiség.

A kiadós esőnek köszönhetően kihúzták magukat a tejes érésben lévő kalászos gabonák, amelyek a tavaszi szárazság miatt idén alacsonyak maradtak. Így szalmából kevés lesz, ugyanakkor az áprilisban elvetett kukorica gyökérzete erőteljes fejlődésnek indulhatott. Közismert, hogy a tengeri felszín feletti része tízleveles koráig lassan fejlődik, a gyökérzete azonban annál intenzívebben.

A talajban felhalmozódott nedvességnek köszönhetően most jó esély kínálkozik arra, hogy a növényzet megerősödjön,

és ha beválik a meteorológusok előrejelzése, akkor a június közepéig elhúzódó, változékony, csapadékos időjárás jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy július elején, ha virágzásnak indul a növény, a megtermékenyülés tökéletes legyen. Ugyanígy ígéretes a szója- és a répavetések jelenlegi állapota – mondja Zsúnyi Péter temerini gazdálkodó.

Az idei tavasz is alátámasztotta, hogy nem létezik olyan ideális időjárás, amelynek egyformán örülhetnek a növényter­mesztők és – például – a méhészek, de a növénytermesztők között is van, akinek lefelé görbül a szája. A sok csapadéknak köszönhetően ugyanis nemcsak a haszonnövények ugrottak meg, hanem a gyommagvak is tömegesen csírázásnak indultak. Amint megszikkad a talaj, azonnal neki kell látni a gyomirtásnak, mert – ahogy a Vajdaságban mondják a termelők – rendesen „beszőrösödtek” a vetések.

A lucernatermesztők ugyanakkor fogják a fejüket, ugyanis az első kaszálásból nyert széna nem tudott beszáradni, többször megázott.

Emiatt nem lehetett bepréselni, így ez a takarmány már másodosztályú sem lesz, főként, ha megjelent rajta a penész. Másrészt, a lucernatáblán fekvő szénától nem tud növekedni a sarjnövényzet, így hatványozott a kár. Mindenképpen kéne egy hét, hogy a lucernatáblákon helyre lehessen hozni azt, amit az időjárás elrontott.

Ez már a sokadik olyan tavasz, amely csalódást okoz a vajdasági méhészeknek. Az elmúlt év augusztusa óta tartó szárazság után a januárban mért 45 centiméteres hótakaró kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az olvadás után biztosítsa az olajrepce fejlődéséhez szükséges nedvességet. Így, az őszi vetésű kalászosokhoz hasonlóan, az olajrepce is a szokásosnál alacsonyabb maradt.

Az aszály a virágzás közepéig tartott, ezért a méhek annyi nektárt hordhattak csak róla, amennyire a család fejlődéséhez szükség volt.

A virágzás második szakaszában viszont az eső lehetetlenítette el a méhek munkáját. Az eső és a szél miatt ugyanis nem tudták elhagyni a kaptárokat, képtelenek voltak betermelni a növény nektárját.

Az akác viszont szépen virágzott. Az átlagosan 12 napig tartó virágzás a hűvös idő miatt idén néhány nappal kitolódott, de ebből sem sok haszna származott a méhésznek, a rovarokat ugyanis a munka beszüntetésére kényszerítette az időjárás. Alig néhány olyan nap volt, amikor pár órára kisütött a nap és robotolhattak a méhek. A hűvös, szeles és esős időjárás miatt idén legfeljebb annyi akácnektárt tudtak behordani a méhcsaládok, amennyit a fejlődésük során elfogyasztottak. Pergetésről eddig nem érkezett jelentés.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu 
honlap tájékoztat.
A méhészek most arra törekszenek, hogy a folyók árterületére vigyék a családokat, ahol tömegesen virágoznak a lassú hordást biztosító növények, a herefélék, a gyalogakác, az acat és a többi.

Így, ha minden jól alakul, akkor június folyamán megtörténhet a mesterséges rajoztatás, a hónap végén kezdődő napraforgó virágzás kezdetére ütőképesek lesznek a családok, és az új rajok is megerősödhetnek.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság