Back to top

Jókor jött eső – csak nem a méhészeknek

Az aranyat érő májusi eső hiányára idén nem panaszkodhatnak a vajdasági gazdák. A magyar határtól 120 kilométerre délre fekvő Temerin határában májusban 181 milliméter esőt jegyeztek, a Délvidék más régióiban azonban a 200 millimétert is meghaladta a havi csapadékmennyiség.

A kiadós esőnek köszönhetően kihúzták magukat a tejes érésben lévő kalászos gabonák, amelyek a tavaszi szárazság miatt idén alacsonyak maradtak. Így szalmából kevés lesz, ugyanakkor az áprilisban elvetett kukorica gyökérzete erőteljes fejlődésnek indulhatott. Közismert, hogy a tengeri felszín feletti része tízleveles koráig lassan fejlődik, a gyökérzete azonban annál intenzívebben.

A talajban felhalmozódott nedvességnek köszönhetően most jó esély kínálkozik arra, hogy a növényzet megerősödjön,

és ha beválik a meteorológusok előrejelzése, akkor a június közepéig elhúzódó, változékony, csapadékos időjárás jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy július elején, ha virágzásnak indul a növény, a megtermékenyülés tökéletes legyen. Ugyanígy ígéretes a szója- és a répavetések jelenlegi állapota – mondja Zsúnyi Péter temerini gazdálkodó.

Szépen zöldell a vajdasági határ

Az idei tavasz is alátámasztotta, hogy nem létezik olyan ideális időjárás, amelynek egyformán örülhetnek a növényter­mesztők és – például – a méhészek, de a növénytermesztők között is van, akinek lefelé görbül a szája. A sok csapadéknak köszönhetően ugyanis nemcsak a haszonnövények ugrottak meg, hanem a gyommagvak is tömegesen csírázásnak indultak. Amint megszikkad a talaj, azonnal neki kell látni a gyomirtásnak, mert – ahogy a Vajdaságban mondják a termelők – rendesen „beszőrösödtek” a vetések.

Nem sokáig reménykedhettek a méhészek
A lucernatermesztők ugyanakkor fogják a fejüket, ugyanis az első kaszálásból nyert széna nem tudott beszáradni, többször megázott.

Emiatt nem lehetett bepréselni, így ez a takarmány már másodosztályú sem lesz, főként, ha megjelent rajta a penész. Másrészt, a lucernatáblán fekvő szénától nem tud növekedni a sarjnövényzet, így hatványozott a kár. Mindenképpen kéne egy hét, hogy a lucernatáblákon helyre lehessen hozni azt, amit az időjárás elrontott.

Ez már a sokadik olyan tavasz, amely csalódást okoz a vajdasági méhészeknek. Az elmúlt év augusztusa óta tartó szárazság után a januárban mért 45 centiméteres hótakaró kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az olvadás után biztosítsa az olajrepce fejlődéséhez szükséges nedvességet. Így, az őszi vetésű kalászosokhoz hasonlóan, az olajrepce is a szokásosnál alacsonyabb maradt.

Az aszály a virágzás közepéig tartott, ezért a méhek annyi nektárt hordhattak csak róla, amennyire a család fejlődéséhez szükség volt.

A virágzás második szakaszában viszont az eső lehetetlenítette el a méhek munkáját. Az eső és a szél miatt ugyanis nem tudták elhagyni a kaptárokat, képtelenek voltak betermelni a növény nektárját.

Az akác viszont szépen virágzott. Az átlagosan 12 napig tartó virágzás a hűvös idő miatt idén néhány nappal kitolódott, de ebből sem sok haszna származott a méhésznek, a rovarokat ugyanis a munka beszüntetésére kényszerítette az időjárás. Alig néhány olyan nap volt, amikor pár órára kisütött a nap és robotolhattak a méhek. A hűvös, szeles és esős időjárás miatt idén legfeljebb annyi akácnektárt tudtak behordani a méhcsaládok, amennyit a fejlődésük során elfogyasztottak. Pergetésről eddig nem érkezett jelentés.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu 
honlap tájékoztat.
A méhészek most arra törekszenek, hogy a folyók árterületére vigyék a családokat, ahol tömegesen virágoznak a lassú hordást biztosító növények, a herefélék, a gyalogakác, az acat és a többi.

Így, ha minden jól alakul, akkor június folyamán megtörténhet a mesterséges rajoztatás, a hónap végén kezdődő napraforgó virágzás kezdetére ütőképesek lesznek a családok, és az új rajok is megerősödhetnek.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kapd el az esőt!

Az esővíz a legjobb vízforrás, ráadásul ingyenes, amelynek köszönhetően gazdaságosan és ökológiai szempontból is fenntarthatóan élhetünk. Az esővíz gyűjtése enyhíti az aszály hatásait is, ennek ellenére nagyon keveset hasznosítunk belőle tudatosan. A lengyel Wroclaw város önkormányzata támogatja azokat a háztartásokat, amelyek gyűjtik és használják az esővizet.

Ahol nincs konkurenciája a dinnyének

Egy Bajorországban élő német dinnyetermelőt mutat be riportjában a Süddeutsche Zeitung: bár Németországnak ezen a vidékén szokatlan a dinnyetermesztés, az egyre melegebb nyarak mégis lehetővé teszik, hogy megteremjen a sárga- és görögdinnye néhány fajtája.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Évente egymilliárd forint az állami horgászokmányok értékesítéséből

A forgalmazási jutalékokkal együtt évente egymilliárd forintos bevételt hoz a Magyar Országos Horgász Szövetségnek (Mohosz), hogy az idei évtől az állami horgászjegyek és fogási naplók díjai teljes egészében a szövetséget illetik meg a közfeladat ellátási szerződésben foglaltak szerint - mondta Nagy István agrárminiszter pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.

Megnyílt a Farmer Expo Debrecenben

Háromszáz kiállító részvételével megnyílt Kelet-Magyarország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítása, a Farmer Expo csütörtökön Debrecenben.

Véget ért a nyári kalászosok és a repce aratása

Az idei aratási idény véget ért, befejeződött az összes nyári aratású szántóföldi növény betakarítása. Az idei nyár első felét jellemző, viharokkal tűzdelt időjárás ellenére a gazdálkodóknak sikerült tartani az aratás átlagos ütemtervét.

Idén több búza és repce termett Zala megyében

Zala megyében búzából és repcéből is több termett idén, mint az elmúlt évben, a búza hektáronkénti átlaghozama egy tonnával haladja meg a tavalyi mennyiséget - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke szerdán az MTI-vel.

Hivatalos: Szerbiában megjelent az afrikai sertéspestis

Az afrikai sertéspestis (ASP) járvány hivatalosan is megjelent Szerbiában, Mladenovac környékén. Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter kedden elmondta, hogy megérkeztek a madridi laboreredmények, amelyek kimutatták az ASP-t.

Agrárminiszter: elengedhetetlen a talaj szervesanyag-utánpótlása

A fenntartható és hosszú távú gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj szervesanyag-utánpótlásának biztosítása - jelentette ki az agrárminiszter a baromfitenyésztéssel foglalkozó Baromfi-Coop Kft. 2,6 milliárd forintból felépített új szervesanyag-kezelő központjának átadásán szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírjákóban.