Back to top

Jókor jött eső – csak nem a méhészeknek

Az aranyat érő májusi eső hiányára idén nem panaszkodhatnak a vajdasági gazdák. A magyar határtól 120 kilométerre délre fekvő Temerin határában májusban 181 milliméter esőt jegyeztek, a Délvidék más régióiban azonban a 200 millimétert is meghaladta a havi csapadékmennyiség.

A kiadós esőnek köszönhetően kihúzták magukat a tejes érésben lévő kalászos gabonák, amelyek a tavaszi szárazság miatt idén alacsonyak maradtak. Így szalmából kevés lesz, ugyanakkor az áprilisban elvetett kukorica gyökérzete erőteljes fejlődésnek indulhatott. Közismert, hogy a tengeri felszín feletti része tízleveles koráig lassan fejlődik, a gyökérzete azonban annál intenzívebben.

A talajban felhalmozódott nedvességnek köszönhetően most jó esély kínálkozik arra, hogy a növényzet megerősödjön,

és ha beválik a meteorológusok előrejelzése, akkor a június közepéig elhúzódó, változékony, csapadékos időjárás jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy július elején, ha virágzásnak indul a növény, a megtermékenyülés tökéletes legyen. Ugyanígy ígéretes a szója- és a répavetések jelenlegi állapota – mondja Zsúnyi Péter temerini gazdálkodó.

Szépen zöldell a vajdasági határ

Az idei tavasz is alátámasztotta, hogy nem létezik olyan ideális időjárás, amelynek egyformán örülhetnek a növényter­mesztők és – például – a méhészek, de a növénytermesztők között is van, akinek lefelé görbül a szája. A sok csapadéknak köszönhetően ugyanis nemcsak a haszonnövények ugrottak meg, hanem a gyommagvak is tömegesen csírázásnak indultak. Amint megszikkad a talaj, azonnal neki kell látni a gyomirtásnak, mert – ahogy a Vajdaságban mondják a termelők – rendesen „beszőrösödtek” a vetések.

Nem sokáig reménykedhettek a méhészek
A lucernatermesztők ugyanakkor fogják a fejüket, ugyanis az első kaszálásból nyert széna nem tudott beszáradni, többször megázott.

Emiatt nem lehetett bepréselni, így ez a takarmány már másodosztályú sem lesz, főként, ha megjelent rajta a penész. Másrészt, a lucernatáblán fekvő szénától nem tud növekedni a sarjnövényzet, így hatványozott a kár. Mindenképpen kéne egy hét, hogy a lucernatáblákon helyre lehessen hozni azt, amit az időjárás elrontott.

Ez már a sokadik olyan tavasz, amely csalódást okoz a vajdasági méhészeknek. Az elmúlt év augusztusa óta tartó szárazság után a januárban mért 45 centiméteres hótakaró kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az olvadás után biztosítsa az olajrepce fejlődéséhez szükséges nedvességet. Így, az őszi vetésű kalászosokhoz hasonlóan, az olajrepce is a szokásosnál alacsonyabb maradt.

Az aszály a virágzás közepéig tartott, ezért a méhek annyi nektárt hordhattak csak róla, amennyire a család fejlődéséhez szükség volt.

A virágzás második szakaszában viszont az eső lehetetlenítette el a méhek munkáját. Az eső és a szél miatt ugyanis nem tudták elhagyni a kaptárokat, képtelenek voltak betermelni a növény nektárját.

Az akác viszont szépen virágzott. Az átlagosan 12 napig tartó virágzás a hűvös idő miatt idén néhány nappal kitolódott, de ebből sem sok haszna származott a méhésznek, a rovarokat ugyanis a munka beszüntetésére kényszerítette az időjárás. Alig néhány olyan nap volt, amikor pár órára kisütött a nap és robotolhattak a méhek. A hűvös, szeles és esős időjárás miatt idén legfeljebb annyi akácnektárt tudtak behordani a méhcsaládok, amennyit a fejlődésük során elfogyasztottak. Pergetésről eddig nem érkezett jelentés.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu 
honlap tájékoztat.
A méhészek most arra törekszenek, hogy a folyók árterületére vigyék a családokat, ahol tömegesen virágoznak a lassú hordást biztosító növények, a herefélék, a gyalogakác, az acat és a többi.

Így, ha minden jól alakul, akkor június folyamán megtörténhet a mesterséges rajoztatás, a hónap végén kezdődő napraforgó virágzás kezdetére ütőképesek lesznek a családok, és az új rajok is megerősödhetnek.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jól teljesít az agrárium, de még erősíthető

Ha tartani akarja a magyar mezőgazdaság az elmúlt évek élénk fejlődési ütemét, akkor komoly beruházásokat kell eszközölni, tovább kell erősíteni a versenyképességet és csökkenteni kell a támogatásoktól való függőséget.

Lesz elegendő facsemete

Hiába a kormány erőfeszítése az erdőterületek növelésére, ha nem lenne hozzá elegendő szaporítóanyag. Kicsit háttérbe szorított, ám nagyon fontos terület az erdei csemetetermesztés. Az eredményes őszi csemeteszezonról sajtótájékoztató keretében számolt be Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár és Zsigmond Richárd, a NÉBIH Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője.

Bagolylepkehelyzet: Voltak is, lesznek is

A hazai kártevőlepke-fauna egyik legnépesebb családja a bagolylepkék, azonban csupán néhány faj okoz közülük gazdaságilag komoly károkat, a többi ilyen szempontból közömbös. Az idén eléggé meggyűlt a bajuk a gazdálkodóknak mind a vetési, mind a gyapottok-bagolylepkével, és minden jel arra utal, hogy jövő tavasszal ismét átlagosnál nagyobb károsítás várható.

A leginnovatívabb cégeknek adnak teret

A kutatás és fejlesztés terén úttörő szerepet betöltő vállalkozásokat keresik az immáron 28. alkalommal meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat révén. Az idei kiírás ismertetésén elhangzott, jövőre az állam 32 milliárd forinttal több forrást biztosít majd K+F programokra.

Önkéntesek ültettek facsemetéket a Sóstói-erdőben

Nyíregyházán, a Sóstói úti felüljáró melletti területen tavaly ősszel végzett erdőfelújítást a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete. A vegetációs időszakban valamilyen okból elpusztult csemetéket pótolni kell, ebben a munkában vettek részt a napokban a helyi önkéntesek. Voltak közöttük olyanok, akik már sokszor vettek részt ilyen programon, de akadt olyan is, aki először „segített” az erdészeknek.

Felmentették Kis Miklós Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárt

Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontja, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 205. §-a alapján – a miniszterelnök javaslatára – Kis Miklós Zsoltot, az Agrárminisztérium államtitkárát e megbízatása alól 2019. december 3-ai hatállyal a köztársasági elnök felmentette.

Az elszántság és tudatosság kiváló terméseredményeket adott Vasban

Szinte az összes gabonaféle esetében fölülmúlták a Vas megyei gazdák az országos termésátlagot, őszi búzából 1 tonnával, őszi árpából 9 mázsával, kukoricából 5 mázsával termeltek többet, napraforgóból pedig hozták a 3 tonnás országos hektáronkénti átlagot. A NAK vasszécsenyi gazdatájékoztató fórumán értékelték a legjobbakat, kiosztották az 5. Vas megyei Búzatermelési Verseny díjait is.

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.

A méhek számának csökkenése milliárdos kárt okozhat a mezőgazdaságnak

Milliárdos károkat okozhat a mezőgazdaságnak a méhek számának csökkenése a növények beporzásának elmaradása miatt - mondta Haász Ferenc, a Békés megyei Göndöcs Benedek Méhész Egyesület elnöke az MTI-nek.

Hódít a precízió és a digitalizáció

A szemináriumi szezon közepén, november 20-án, a Holstein Genetika Kft. a Nyakas Farmmal közösen tejtermeléssel kapcsolatos szakmai rendezvényt tartott Hajdúnánáson. A közel ötórás programra négy olyan világszerte számon tartott szakembert hívtak meg, akik a maguk területén a gyakorlati hozzáértésben is élen járnak.