youtube://v/xf20xVj53X8
A fotókat is előző nap készítettük, amikor még csak ígérkezett a zápor. A fajtabemutatót 13 növényvédőszer- és műtrágyagyártó cég patronálja, de a Hajdú Gabona Zrt. a kezdetektől fogva társrendező.
Szélsőséges dolgokat kellett megélnie az idén júliusban learatandó búzának. Ez érvényes a fajtakísérletekre is, ezeknél legfeljebb hatványozottan látszik a különösen nagy eltérés a megszokottól. Pepó Péter visszafogottan és reálisan értékelte a mostani helyzetet. Elmondta, hogy
ahol a korábbi évek fajtakísérleteiben hektáronként 8,5–9,5 tonnát mutatott a búza, ott jelenleg legfeljebb 6,5 tonnát ígér
– feltéve, hogy a betakarításig hátralévő időben minden a növény számára kedvezően alakul. Az őszi búza idén Debrecenben május 20–25. között érte el a teljes virágzást, ami azt jelenti, hogy ez a fenológiai fázisa 4–5 nappal korábbra tolódott.
Október első felében még normális körülmények között, kitűnő magágyba vetették el a kísérleti parcellákat. Ezt követően jelentkezett az aszály, és csak december elején keltek ki a növénykék, februárban és márciusban pedig erőteljes felmelegedés volt tapasztalható a megszokotthoz képest. A fenológiai előrecsúszást ez okozhatta: a különböző fázisokat a váratlan időjárás lerövidítette, és ezzel ellopott néhány napot a tenyészidőből.
Mivel a búzánál a kalászdifferenciálódás még „hasban” megtörténik, azaz április 15–25. között, a szárazság erre is kedvezőtlenül hatott. Ennek látható következménye, hogy a szokásoshoz képest nagyon kurták a kalászok. Némileg ellensúlyozza a hátrányos állapotot, hogy a termékenyülés viszont jól sikerült a csapadékos májusi körülmények között. Ám teljes kompenzációra ez sem képes. Amikor igazán nagy termést takarítanak be a debreceni kísérleti parcellákról, akkor egy-egy kalászon 8–10 kalászpadka képződik, ezzel szemben most jóindulattal számolva lehet 7 kalászpadkát találni. Sokat módosíthat még a helyzeten, hogy egy-egy kalászpadkán belül hány fejlődik ki a lehetséges 3 szemből.
Fertőzéssel, kártétellel ebben az évben nemigen lehetett találkozni a búzánál.
Ennek ellenére a gyomirtást április 11-én végrehajtották, és a levélbetegségek ellen vegyszerrel védekeztek április végén, a növény 2–3 nóduszos állapotában. A második ilyen vegyszeres beavatkozást május 15–20. között kellett végezni, ami a kalászhányás legelejét jelentette. Ilyenkor kalászvédelemről beszélünk ugyan, de tudni kell, hogy a zászlóslevél alatt található két levelet is mindentől óvni kell, mert ez az elfogadható termés előfeltétele. Sőt, a szakszerű kezelés vigyáz a kalászra is, ami azért fontos, mert a búzánál a kalász is részt vesz a fotoszintetizálásban. Május végén már csak egyetlen kezelésre volt szükség a vetésfehérítő, a poloska, a szipoly és a levéltetvek ellen.
A bemutató társrendezője, a Hajdú Gabona Zrt. nevében Lakatos Zoltán elnök-vezérigazgató adott tájékoztatást a búzatermesztés helyzetéről és a várható fejleményekről. A szakember, aki egyben a Gabonaszövetség alelnöke és annak malmos tagozatának elnöke, a szokásostól eltérően nemcsak egy-egy részlettel foglalkozott, hanem kitért a termesztés helyzetére világszerte, az Európai Unióban, hazánkban és közvetlen környezetünkben.
Számunkra speciális és különleges betakarítási szezon kezdődik az őszi búzánál.
Az EU-ban csak Spanyolországban és Magyarországon várnak kevesebb búzatermést, mint tavaly, sőt néhány környékbeli országban – például Bulgária, Románia – az előzetes becsléseket felülbírálva most jobb hozamokat prognosztizálnak.
A búza világtermése 777 millió tonnára növekszik, amiből a fogyasztás 759 millió tonnát tesz ki, tehát a készlet valamelyest nő. A ténylegesen raktárban lévő búzakészlet jelenleg 293 millió tonna, ami 2013-hoz képest 100 millió tonnás növekedés. Tudni kell, hogy ez a készletnövekedés teljes egészében Kínában valósult meg.
Az EU 28 tagállamának termése 154 millió tonna lehet ebben az évben, ami 20 százalékos arányt jelent a világ össztermésében. Ugyanakkor az EU-ban az átmenő készlet csupán 14 millió tonna, azaz 4 százalékkal részesedünk a készletekből. Megszokott dolog, hogy az aratás előtt kb. 1 hónappal Lakatos Zoltán előáll a farbával, és elsőként vállalkozik a felvásárlási ár előrejelzésére. A mérvadó párizsi tőzsdén jelenleg tonnánként 180–181 eurót adnak a búzáért. Ez szép lenne, ha nekünk a szállítás miatt nem kéne 25–30 eurós hátránnyal kalkulálnunk tonnánként, de így maximum 150 eurós értékesítési árral számolhatnak a gazdák. Ebből viszont az következik, hogy ebben az évben tonnánként 48 ezer forint lehet az új búza induló értékesítési ára, szemben a tavalyi 43 ezer forinttal.
A hibridekkel a malmos szakmának az a gondja, hogy vastag a héjuk, nehezebben lehet őrölni őket és rosszabb a lisztkihozataluk.
Idén kb. 4,5–4,7 millió tonna betakarított gabonára számíthatunk, ami félmillió tonnával kevesebb a tavalyinál. Az export tavaly 2,4 millió tonnát tett ki, amiből
1 millió tonna – 44 százalék – Olaszországba ment. Idén ezzel is lehetnek nehézségeink, mert mi Itáliába vasúton és kamionnal visszük a búzát, míg versenytársaink, Oroszország, Ukrajna, Bulgária és Románia tengeren, hajóval szállít. Oda kell figyelni ezekre az államokra, mert Oroszország a 2014-es 59 millió tonnáról idén eljut a 77 millió tonnára, és Ukrajnából is csaknem 30 millió tonnát jeleznek a felmérések. Ez a két ország az elmúlt 5–6 évben vezető exportőrré vált a búzapiacon, és hozzájuk felzárkózott újabban Bulgária és Románia, mert ők olcsóbban tudnak szállítani. Ha az olasz piacra való értékesítés csorbát szenved, akkor nekünk újabb vásárolókat kell keresni. Ilyenek lehetnek a közel-keleti arab országok, vagy a Távol-Kelet.
Az elmúlt 6 esztendőben nálunk kialakult az 5,2–5,3 millió tonnás búzatermés, aminek a fele biztosan exportra ment. Erre akár büszkék is lehetnénk, arra viszont már kevésbé, hogy a versenyképességünk nagyon gyengécske.
A legtöbben még azt sem tudják, milyen búzát akarnak eladni, és hogy kinek. Vannak, akik nagyon jó minőséget állítanak elő (kemény búzákat), amit nagyon jó áron tudnak értékesíteni. Egy másik vonulat, amikor őrlésre alkalmas búzát termelnek és értékesítenek; ez is elfogadható. A legtöbbet úgynevezett takarmány eurobúzából visznek tőlünk külföldre – sajnos ennek a leggyengébb az ára. Olaszország nemcsak a megvásárolt mennyiség miatt számít jó piacnak, hanem azért is, mert őket gyakorlatilag csupán az érdekli, eléri-e a búza fehérjetartalma a
11 százalékot.
Kicsit mintha elkényelmesedett volna a hazai búzatermesztő-társadalom. Ebben közrejátszott az elmúlt 5–6 év sikere és látványos eredménye, amihez megbízhatóan jött még az EU- támogatás is. A szemünket mégsem hunyhatjuk be, mert a búzatermesztésünket megvizsgálva kiderül, hogy az EU-28-ak között az utolsó harmadban tanyázunk. Jó lenne, ha végre összefognának a gazdák, mert pillanatnyilag ott tartunk, ahol 30 évvel ezelőtt járt a magyar mezőgazdaság. Mostanában megoldhatatlan gondot jelent, hogy kiállítsunk egy 3 ezer tonnás uszályt, amibe azonos minőségű árut tudunk berakodni.
A belső felhasználás változást mutat.
A lisztkivitel fő céljai Románia, Szlovákia és a tőlünk délre található országok. A fogyasztási szokások változása miatt csökkent nálunk az őrölt mennyiség, kevesebb cereáliát esznek a magyarok. Ugyanakkor Kínában az eddigi monokultúrás rizsfogyasztás mellé beléptek a cereáliák is. Az itthoni takarmánygyártás igénye 0,8 millió tonna búza, és a 14 százalékos fehérjetartalmú búza roppant versenyképes a szója helyettesítésében. A vetőmagigény évi 300 ezer tonna. Ide tartozik, hogy a gyöngyösvisontai Viresol Kft. vitálisglutén- és keményítőgyártása 250 ezer tonna őszi búzát igényel.
A Hajdú Gabona Zrt. idén kb. 90–100 ezer tonna őrölni való búza felvásárlására számít.
Ez azt jelenti, hogy a cég mindennap 1 millió embernek való lisztet készít, amire joggal büszkék a vállalkozás dolgozói. Változatlanul ragaszkodnak ahhoz, hogy minőségi lisztet gyártsanak, márpedig ehhez jó beltartalmú búzára van szükség. Az általuk készített liszt felét a Partiumba szállítják, de még Óromániában is keresik a Hajdú Gabona védjegyes lisztjeit. Ebben az évben arra törekednek, hogy
3 havi készlet megtartásával folyamatosan vásárolják fel az őrléshez szükséges őszi búzát.
