Back to top

Magyar találmány a vadgázolásos balesetek elkerülésére

Évente több ezer bejelentett vadbaleset történik hazánkban, a gépjárművekben jelentős anyagi kár keletkezik, az utakon elpusztult nagyobb állatok számát pedig harmincezerre teszik a szakértők. Egy szabadalmaztatott magyar találmánynak köszönhetően ezeknek a baleseteknek a döntő többsége elkerülhető – nyilatkozta a feltaláló.

Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai alapján 2018-ban 4068 vad–gépjármű ütközés történt. A statisztikából nem derül ki, hogy ezek közül hány követelt emberéletet, ám több tragédia hátterében az áll, hogy a sofőr elrántotta a kormányt, hogy elkerülje a gázolást.

Van, amikor ütközni kell

„Az adott szituációtól függ, milyen döntést érdemes hozni. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ütközni kell a vaddal, mert rengeteg tényezőt kell figyelembe venni ” – fogalmazott Kőrös András, a Groupama Tanpálya vezető instruktora a hirado.hu-nak.

Mint mondta, a sebességhatárok betartása a figyelmeztető tábláknál igen fontos, de már 50-60 kilométeres sebességnél „el lehet dobni az autót egy hirtelen mozdulattal”.

A szakértő szerint ezért gyakorolni kell, de valóban van olyan eset, amikor elkerülhetetlen az ütközés. Nyilvánvaló, hogy 80-90 kilométeres sebességgel, folyamatos szembeforgalomban nem ránthatjuk el a kormányt, hanem fékezünk, és „várjuk az ütközést” – tette hozzá.

A szakember kiemelte: az ilyen és hasonló esetekre van tudatos döntés, de a gépjárművezetők többsége nincs ennek a tudásnak a birtokában, pedig megtanulható a tesztpályákon. S ugyan vannak menetstabilizáló rendszerek az autókban, de azok sem csodaszerek. A tudatos mozdulatsor a legbiztonságosabb – szögezte le Kőrös András. Ráadásul – hangsúlyozta –, ha ki van téve a figyelmeztető vadtábla, s az után történik az ütközés, akkor jogilag a sofőr a felelős.

Már egy róka is leszakíthatja a futóművet

Az állatok viselkedésének alapfokú ismerete is igen fontos. Jó tudni, hogy például a róka igen gyakran visszafordul, így a mögötte való elhaladás nem ajánlott. A szakértő szerint már egy ekkora vadállat is képes az ütközéskor nagy sebességnél az autó futóművét szétroncsolni, ami komoly balesethez vezethet.

A hirado.hu megkeresésére Rung Áron, az Országos Magyar Vadászkamara vadgazdálkodási főmunkatársa kiemelte: abból kell kiindulnunk, hogy bármelyik, az adott régióban előforduló vadfaj az év bármely szakában és bármely napszakban a közutakra kerülhet. Ennek a valószínűsége ugyanakkor jelentősen megnövekedhet bizonyos vadfajok esetén és bizonyos időszakokban.

Úgy fogalmazott: általánosságban minden vadfajról elmondható, hogy a vad napi aktivitásából adódóan az esti, éjszakai órákban a táplálkozó helyekre, illetve kora reggel onnan a nappali pihenőhelyre történő mozgás miatt ezekben a napszakokban fokozottan kell számolni a vad közúton való megjelenésére, ezért a sofőröknek fokozottabban kell figyelniük.

Leginkább őzzel találkozhatunk a közutakon

Hazánkban a legnagyobb állományú nagyvadfajunk az őz, az ország minden részén előfordul, ennek köszönhetően egyértelműen az őz a leggyakrabban a közutakra kerülő nagyvadfaj. A vadbalesetek szempontjából országos szinten komoly jelentőséggel bíró nagyvadfaj még a gímszarvas és a vaddisznó is.

Ezeknél a fajoknál, bár nem kerülnek olyan gyakorisággal az úttestre, mint az őz, megfigyelhető, hogyha ütközésre kerül sor, nagyobb testméretük miatt az súlyosabb következményekkel járhat.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár alapján 2017-ben – gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, őz, muflon, mezei nyúl, fogoly, fácán – összesen 13 179 egyed hullott el vad–gépjármű ütközés következtében. Ugyanezekre a fajokra vonatkozó adat a Soproni Egyetem által működtetett Országos vadelhullás monitoring adatbázisa alapján 15 731 egyed a 2016-2017-es vadászati évben.

Utóbbi monitoringrendszer ragadozók adatait is gyűjti. Felméréseik szerint az elmúlt években évente mintegy 420–450 vidrát, 4000–4500 borzot és tízezer rókát gázoltak el országszerte a közutakon.

Az új szabadalom bizonyítottan hatékony

Tesztek igazolják, hogy a forgalomban lévő vadsípok zöme nem működik hatékonyan – mondta a hirado.hu-nak Koltai Viktor, a Siren 7 kifejlesztője, aki ezért döntött úgy, hogy létrehoz egy olyan vadfigyelmeztető rendszert, amely valóban ellátja feladatát.

A Siren 7-tel a vadbalesetek döntő többsége elkerülhető, ugyanis a forgalomban lévő vadsípokkal szemben ez a magyar szabadalom bizonyítottan működik. Öntapadó fóliával a gépkocsi első lökhárítójára ragasztható. A tervezők garantálják, hogy 90 kilométeres sebesség mellett is képes 130 decibel hangerővel riasztani az állatokat, háromszáz méteres a hatósugara, és az autóban ülők ebből mit sem érzékelnek.

A szerkezet „ért az állatok nyelvén”, hiszen figyelmezteti a hazánkban megtalálható valamennyi nagyobb vadállatot is – mondta Koltai, és hozzátette, mivel szélenergiával működik, nem veszi igénybe az akkumulátort. A feltaláló kiemelte, két év fejlesztés után készültek el ezzel a passzív eszközzel, aminek a paramétereit a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. jegyzőkönyvvel, valamint az Európai Bizottság Európai Közúti Biztonsági Chartája is igazolt.

Forrás: 
hirado.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Foglalkozások a Szalajka-völgyben

Szilvásvárad hazánk egyik legismertebb települése, híres a gyönyörű és egyedülálló Szalajka-völgyéről. A Bükk legnevesebb és páratlan szépségű területe halmozza a természeti kincseket, növény- és állatvilága pedig sokszínű, így kiváló helyszíne az erdei iskolás foglalkozásoknak.

Édes kiscicát mentettek, másnap kiderült: van "némi" gond

Az édes kiscicát a drávaszentesi állatmenhely vezetője találta, aki ideiglenes gazdihoz adta az állatot. A befogadó másnap jelezte, hogy valami „gond” van a macskával, nagyon vad, fújtat, nem házimacska módjára viselkedik.

Eszközhasználó disznók

A kutatók egy kritikusan veszélyeztetett disznófajtát, a Cebu szigeti disznót figyelték meg egy párizsi állatkertben, amikor észrevették, hogy a kondából több állat is fadarabok segítségével próbálta túrni a földet, hogy fészket építsen magának.

Furcsa állati szokások

Milyen „vadállatok” tarthatók háziállatként? Mitől érdekes élőlény a csótány? Milyen módszerekkel taníthatók az állatok? Ezekre a kérdésekre is választ kapnak azok, akik kilátogatnak a Budakeszi Vadaspark felelős állattartásról szóló bemutatójára.

Sárgulnak a széncinegék, de nem az irigységtől

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködésével lassan négy évtizede folynak ornitológiai kutatások egy erre kijelölt gyertyános-tölgyesben a Szentendrei Erdészethez tartozó Málnás-hegyen. A kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a kísérleti terület augusztusi csapadékviszonyaival és hőmérsékleti jellegzetességeivel összefügg a cinegék színezete.

Az erdő volt a középpontban Nyíregyházán

Számos programmal készült a XXIII. Erdők Hetére a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete és a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola.

Konferencia az erdők gépesítéséről Sopronban

Nemzetközi szimpóziumnak ad otthont az erdők gépesítéséről Sopron. A Liszt-központban hétfőn kezdődött konferenciára a világ minden részéről érkeztek szakemberek.

Kétezer vaddisznó kapta el a sertéspestist tavaly április óta

Mintegy kétezer vaddisznóban mutatták ki az afrikai sertéspestist Magyarországon a betegség tavaly áprilisi megjelentése óta - közölte az országos főállatorvos kedden az M1 aktuális csatornán.

Gasztro kalandtúra Kardosfán

A Zselic mélyén megbúvó Kardosfát nemcsak a csodálatos környezet, a mélységes csönd, a szinte érintetlen természet, a különleges növény- és állatvilág teszi vonzóvá, egyre többen felfedezik a Hotel Kardosfa konyhájának egyedi ízeit is. Németh Krisztián főszakács nem főz, hanem alkot, mellette pedig szenvedélyesen tanul és tanít.

Elveszett remete

"Már nem is emlékszem igazán, csak az utolsó hajnali cserkelésre, az utolsó közös vadászatra." – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval, ezúttal kicsit komolyabb hangvételben. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.