Back to top

Magyar találmány a vadgázolásos balesetek elkerülésére

Évente több ezer bejelentett vadbaleset történik hazánkban, a gépjárművekben jelentős anyagi kár keletkezik, az utakon elpusztult nagyobb állatok számát pedig harmincezerre teszik a szakértők. Egy szabadalmaztatott magyar találmánynak köszönhetően ezeknek a baleseteknek a döntő többsége elkerülhető – nyilatkozta a feltaláló.

Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai alapján 2018-ban 4068 vad–gépjármű ütközés történt. A statisztikából nem derül ki, hogy ezek közül hány követelt emberéletet, ám több tragédia hátterében az áll, hogy a sofőr elrántotta a kormányt, hogy elkerülje a gázolást.

Van, amikor ütközni kell

„Az adott szituációtól függ, milyen döntést érdemes hozni. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ütközni kell a vaddal, mert rengeteg tényezőt kell figyelembe venni ” – fogalmazott Kőrös András, a Groupama Tanpálya vezető instruktora a hirado.hu-nak.

Mint mondta, a sebességhatárok betartása a figyelmeztető tábláknál igen fontos, de már 50-60 kilométeres sebességnél „el lehet dobni az autót egy hirtelen mozdulattal”.

A szakértő szerint ezért gyakorolni kell, de valóban van olyan eset, amikor elkerülhetetlen az ütközés. Nyilvánvaló, hogy 80-90 kilométeres sebességgel, folyamatos szembeforgalomban nem ránthatjuk el a kormányt, hanem fékezünk, és „várjuk az ütközést” – tette hozzá.

A szakember kiemelte: az ilyen és hasonló esetekre van tudatos döntés, de a gépjárművezetők többsége nincs ennek a tudásnak a birtokában, pedig megtanulható a tesztpályákon. S ugyan vannak menetstabilizáló rendszerek az autókban, de azok sem csodaszerek. A tudatos mozdulatsor a legbiztonságosabb – szögezte le Kőrös András. Ráadásul – hangsúlyozta –, ha ki van téve a figyelmeztető vadtábla, s az után történik az ütközés, akkor jogilag a sofőr a felelős.

Már egy róka is leszakíthatja a futóművet

Az állatok viselkedésének alapfokú ismerete is igen fontos. Jó tudni, hogy például a róka igen gyakran visszafordul, így a mögötte való elhaladás nem ajánlott. A szakértő szerint már egy ekkora vadállat is képes az ütközéskor nagy sebességnél az autó futóművét szétroncsolni, ami komoly balesethez vezethet.

A hirado.hu megkeresésére Rung Áron, az Országos Magyar Vadászkamara vadgazdálkodási főmunkatársa kiemelte: abból kell kiindulnunk, hogy bármelyik, az adott régióban előforduló vadfaj az év bármely szakában és bármely napszakban a közutakra kerülhet. Ennek a valószínűsége ugyanakkor jelentősen megnövekedhet bizonyos vadfajok esetén és bizonyos időszakokban.

Úgy fogalmazott: általánosságban minden vadfajról elmondható, hogy a vad napi aktivitásából adódóan az esti, éjszakai órákban a táplálkozó helyekre, illetve kora reggel onnan a nappali pihenőhelyre történő mozgás miatt ezekben a napszakokban fokozottan kell számolni a vad közúton való megjelenésére, ezért a sofőröknek fokozottabban kell figyelniük.

Leginkább őzzel találkozhatunk a közutakon

Hazánkban a legnagyobb állományú nagyvadfajunk az őz, az ország minden részén előfordul, ennek köszönhetően egyértelműen az őz a leggyakrabban a közutakra kerülő nagyvadfaj. A vadbalesetek szempontjából országos szinten komoly jelentőséggel bíró nagyvadfaj még a gímszarvas és a vaddisznó is.

Ezeknél a fajoknál, bár nem kerülnek olyan gyakorisággal az úttestre, mint az őz, megfigyelhető, hogyha ütközésre kerül sor, nagyobb testméretük miatt az súlyosabb következményekkel járhat.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár alapján 2017-ben – gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, őz, muflon, mezei nyúl, fogoly, fácán – összesen 13 179 egyed hullott el vad–gépjármű ütközés következtében. Ugyanezekre a fajokra vonatkozó adat a Soproni Egyetem által működtetett Országos vadelhullás monitoring adatbázisa alapján 15 731 egyed a 2016-2017-es vadászati évben.

Utóbbi monitoringrendszer ragadozók adatait is gyűjti. Felméréseik szerint az elmúlt években évente mintegy 420–450 vidrát, 4000–4500 borzot és tízezer rókát gázoltak el országszerte a közutakon.

Az új szabadalom bizonyítottan hatékony

Tesztek igazolják, hogy a forgalomban lévő vadsípok zöme nem működik hatékonyan – mondta a hirado.hu-nak Koltai Viktor, a Siren 7 kifejlesztője, aki ezért döntött úgy, hogy létrehoz egy olyan vadfigyelmeztető rendszert, amely valóban ellátja feladatát.

A Siren 7-tel a vadbalesetek döntő többsége elkerülhető, ugyanis a forgalomban lévő vadsípokkal szemben ez a magyar szabadalom bizonyítottan működik. Öntapadó fóliával a gépkocsi első lökhárítójára ragasztható. A tervezők garantálják, hogy 90 kilométeres sebesség mellett is képes 130 decibel hangerővel riasztani az állatokat, háromszáz méteres a hatósugara, és az autóban ülők ebből mit sem érzékelnek.

A szerkezet „ért az állatok nyelvén”, hiszen figyelmezteti a hazánkban megtalálható valamennyi nagyobb vadállatot is – mondta Koltai, és hozzátette, mivel szélenergiával működik, nem veszi igénybe az akkumulátort. A feltaláló kiemelte, két év fejlesztés után készültek el ezzel a passzív eszközzel, aminek a paramétereit a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. jegyzőkönyvvel, valamint az Európai Bizottság Európai Közúti Biztonsági Chartája is igazolt.

Forrás: 
hirado.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kezdődik az őzüzekedés, vigyázzunk az utakon!

Július közepétől augusztus közepéig tart az őz, hazánk legnagyobb egyedszámban és szinte mindenhol előforduló nagyvadfajának párzási időszaka. A nász alatt a bakok kergetik a sutákat, és eközben az állatok sokkal figyelmetlenebbek, mint az év más időszakában, ráadásul nappal is aktívak.

Kállay László: Gondos szülő

Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.

Az Európai Bizottság is támogatja a hosszú távú élőállat szállításokra vonatkozó magyar intézkedéseket

Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. július 15-i, brüsszeli ülésén üdvözölte azon tagállamok hatóságainak intézkedéseit, melyek az extrém nyári hőség során szigorítják a hosszú távú, rendszerint Törökországba irányuló élőállat szállítások feltételeit.

A rejtélyes csalogány

A fülemüle közismert, legendásan szép éneke Arany János költeményében még per tárgyát is képezi. Vajmi keveseknek adatik meg azonban, hogy közelebbről is megfigyelhessék ennek a viszonylag szerény külsejű tollasnak az életét. Pedig igen gyakori madár hazánkban.

Amit a vadgázolásról tudni érdemes

Sajnálatos, de fennáll a veszélye a vad és a gépjármű találkozásának autópályán, autóúton vagy közúton egyaránt. Nappal kevésbé, éjszaka viszont, mikor a vad aktívabbá válik, bármikor bekövetkezhet a szerencsétlenség. Az esetek többségében a gépjárművezetőnek esélyese sincs elkerülni az ütközést, a vad olyan hirtelen és váratlanul ugrik ki az útra a semmiből, hogy nincs lehetőség lereagálni azt.

Egy kedvelt kisragadozó: törpemongúz

A társállattartásnak is megvannak a maga divatfajai. Hol egyikből, hol másikból lesz üstökösként kedvenc, majd néhány esztendő elmúltával már nagyítóval is alig lehet belőlük egy-két példánynál többet találni. A ragadozók azonban sohasem voltak igazán divatban.

Idén jobban tojtak a gyémántfácánok

Az elmúlt esztendők hőmérsékleti anomáliái igen sok fejtörést okoztak az állattartóknak. Így van ez a fácántenyésztőknél is. Egyes fajok tenyésztése könnyebb lett, míg másoké jóval több odafigyelést igényel. Jellemzően a magas hegyekből származó fajok tartása jelent különösen nagy kihívást a nagy nyári melegekben.

Egyre nő az örökerdő-terület hazánkban is

Az örökerdő-gazdálkodással kapcsolatos szakmai napot tartottak a Bakonyban a Bakonyerdő Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében. A rendezvényen a Türingiai Állami Erdészet szkemberei mutatták be gazdálkodási gyakorlatukat - adta hírül a Bakonyerdő Zrt.

140 medve kilövését engedélyezték székelyföldön

Két medvetámadás is történt az elmúlt napokban székelyföldön. A múlt héten egy hatgyermekes családanyát támadott meg a medve. Az állat a mancsával úgy leütötte a nőt, hogy annak eltörött a medencecsontja. Az asszony csodával határos módon életben maradt – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Vércse-védelem magasabb feszültségben

Védett ragadozó madarunk, a vörös vércse védelmére indul akció Vas megyében, melynek keretében speciális költőládákat szerel fel az Őrségi Nemzeti Park az E.ON-nal közösen