Back to top

Reményt keltő a burgundi nyúl helyzete hazánkban

A mesékből ismert Burgundia Franciaország középső területén található, innen származtatják a burgundi vörös nyúlfajtát, mely a múlt század derekán igen nagy népszerűségnek örvendett. Kialakulásában a helyi parlagi nyulak mellett a belga parlagi vörös is szerepet játszott. Később a megszilárdult burgundi vöröst felhasználták az új-zélandi vörös kialakításában.

Első ránézésre a burgundi vöröst sokan összetévesztik az új-zélandi vörössel, pedig a figyelmes szemlélő könnyen meg tudja különböztetni a kettőt. A burgundi kecsesebb, és a szemnél, a hasnál és a farkon a világos jegyek igen kifejezettek. Szőrzete közel sem olyan dús és intenzív színű, mint a mélyvörös új-zélandié. Sajnos azonban ez utóbbinál – különösen beltenyésztés esetén – gyakran előfordulnak a világos színű, megnyúlt testű példányok, ezek már valóban burgundiasabbak.

Fotó: Tóth Zsigmond
A megfelelő genetikai alapokkal bíró burgundi vörös nyulak igen ellenállóak, s háztáji körülmények között is jó takarmányértékesítők,

így akár biohús termelésére is kiválóan alkalmasak. Vágási kitermelésük igen magas, akár 58 százalék is lehet. Szaporaságuk is figyelemreméltó: általában 8-9 fióka jön világra, melyekből 6-7 példányt tudnak választani. Mindezt úgy, hogy félintenzív körülmények között is évente öt almot fel tudnak nevelni az anyák. A burgundi vörös egyhónapos korban átlagosan 60 dkg-ot, míg 8 hónaposan 4,5 kg-ot nyom. Általában 3-4 hónaposan vágják 2,2 és 3 kg közötti súlyban.

Az 1970-es években hazánkban egy nagyüzem jelentős mennyiségben importált burgundi vöröseket, melyek, bár jól termeltek, idővel kiszorultak, mivel a piac a fehér színű nyulakat igényelte. Azóta nálunk a kistermelőknél fordul csak elő, de ott is egyre ritkábban. Már-már úgy tűnt a közelmúltig, hogy eltűnik a magyar nyulászok portáiról, ám a 2018-as kiállításokon újból kiváló burgundi vöröseket mutattak be. Ez reményt ad arra, hogy hazánkban is tovább élhet ez a Franciaországban mára őshonossá nyilvánított, védett fajta.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Édes kiscicát mentettek, másnap kiderült: van "némi" gond

Az édes kiscicát a drávaszentesi állatmenhely vezetője találta, aki ideiglenes gazdihoz adta az állatot. A befogadó másnap jelezte, hogy valami „gond” van a macskával, nagyon vad, fújtat, nem házimacska módjára viselkedik.

500 kilós napszámosok a pusztában

Nem mindennapi napszámosokat alkalmaz a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága annak érdekében, hogy a holtágak és vízfolyások, a tavasszal vízzel megtelő szikes tavak ismét gazdag élővilágnak adjanak otthont, ahogyan évszázadokkal ezelőtt.

Sertéságazat - Ami a gazdáknak öröm, a feldolgozóknak nehézség

A sertéstenyésztők az utóbbi hónapokban jó áron tudják eladni az élősertést a felvásárlási árak február óta tapasztalható jelentős emelkedésének köszönhetően, a húsipari szereplők azonban nehezített pályán mozognak. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a piaci helyzetről és az árakról.

Selyemtyúkot gyerekek mellé is!

Az ősz beköszöntével több és több kisállatbörzére járhatunk, ahol az idei szaporulatot kínálják eladásra jelentős számban a tenyésztők. Ilyenkor vágnak bele sokan a díszbaromfi-tartásba. A kezdőknek ajánlott fajták közül az egyik legkülönlegesebb megjelenésű a selyemtyúk, melyet Ázsiában már évezredek óta tenyésztenek.

Kitiltották a nőt az országból a bőröndjében találtak miatt

Az ázsiai térségben rohamos ütemben terjedő afrikai sertéspestis Ausztráliában is érezteti hatását: a szigorú biztonsági óvintézkedések okán megtagadták a belépést az országba egy nőtől, aki bőröndjében nyers sertéshússal érkezett a sidney-i repülőtérre.

Három év óta a legnagyobb mértékben estek vissza a termelői árak Kínában szeptemberben

Három év óta a legnagyobb mértékben estek vissza a termelői árak Kínában szeptemberben, egyre szítva azokat az aggodalmakat, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború és a gyengülő belső kereslet hatásait nyögő feldolgozóipar lassulása tovább fékezi a világ második legnagyobb gazdaságának növekedését.

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.