Back to top

Elkezdődött a pollenszezon előtti visszaszámlálás

Ha a hűvös május idején lankadt a figyelmünk, akkor most még van esély némileg orvosolni az elmulasztott vagy sikertelen védekezéseket még a parlagfűvirágzás kezdete előtt. Most már legyünk azonban résen, mert az előttünk álló meleg, záporokkal tarkított időjárás ideális a parlagfű növekedése szempontjából.

Parlagfű kaszálása
Fotó: Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
A májusi hűvös, gyakran borongós időjárás a parlagfű számára sem kedvezett igazán. Igaz, a csapadék elősegítette a tömeges kelést, de az ilyenkor szokásostól hűvösebb, fényszegényebb időjárásban nem tudta hozni a tőle megszokott robbanásszerű fejlődést. A szántóföldi kultúrák közül a kukorica is sokáig csak egyhelyben toporgott, és a folyamatos esőzések hatására erősen gyomosodott. Ennek ellenére

a gazdák kihasználták a védekezésre kedvező perceket, ezért a kukoricák mára már jellemzően gyommentesek.

A napraforgó esetében is hasonlóan alakult a helyzet, csak talán a hűvös időjárásban a napraforgó jobban fejlődött és az amúgy is jó gyomelnyomó képessége miatt hamar záródtak a sorok. A kalászos gabonák esetében a

májusi eső némileg javított a kalászok szemfejlődésében, de a gyomelnyomó képesség a bokrosodás hiánya miatt nem lett sokkal jobb. A közterületeken és az útszegélyeken is folytak kaszálások, melyek

első ránézésre jobbnak tűnnek, mit tavaly, de ez a kép csalóka, mivel az esős, hűvös időjárás alatt megerősödött fűfélék között ugyanúgy megtalálhatóak a kikelt parlagfüvek.

A június eleji erős fölmelegedés hatására a parlagfű gyors növekedésnek indult és a hónap közepére elérte vegetatív fejlődési szakaszának végét, és az elmúlt napokban már megjelentek az első virágrügy-kezdemények.

A táblaszélen maradt, a virágrügyképződés kezdeti állapotában lévő parlagfű
Fotó: Nagy László
A meteorológiai előrejelzések szerint a június elkövetkező dekádjára továbbra is meleg, de ugyanakkor záporokkal tarkított időjárásra számíthatunk, ami a parlagfű növekedése szempontjából ideális.

A fent említettek ismeretében megállapítható, hogy az eddig elmulasztott vagy sikertelen védekezések közterületen, útszéleken még a virágzás kezdete előtt kaszálással, illetve megfelelő gyomirtó szerrel még némileg orvosolhatók.

Az elmaradt kaszálásokat, illetve a terv szerint következőket a kedvező időjárás miatt (a parlagfű gyors regenerálódása) szűk, egy-kéthetes fordulóval célszerű elvégezni.

A kapás kultúrák esetében a legfontosabb a gyomelnyomó képesség megőrzése a kultúrnövény levélfelületének a védelmével és a folyamatos vízutánpótlás biztosításával. Az idei évet illetően kiemelt figyelmet kell (kellene) fordítani a kalászos tarlók kezelésére, mivel a ritka állományokban nagyszámban fordul elő a parlagfű, mely a betakarítást követően a tarlón hamar megerősödik és virágzik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Információ a gazdanövényektől: miként virágzik a parazita aranka

A 4000-4500 ismert parazita növényfaj közül a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó aranka (Cuscuta) világszerte elterjedt.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

A növényvédelem kihívásai: szercsökkentés, drónos permetezés

A Bábolnai Gazdanapok délelőtti programjai között szerepelt egy kerekasztal beszélgetés, mely a növényvédelem aktuális kihívásait vette sorra. A növényvédőszer kivonások, a szükséges új technológiák (drónos permetezés) és ezekkel kapcsolatban a jövedelmezőség is szóba került.

Veszélyben a bogyósok, sok a gond a dióval – Növényvédelmi előrejelzés, 38. hét

Általános gond ebben az időszakban, hogy a darázsrágta gyümölcsön azonnal megjelennek a gombás betegségek; de még ennél is nagyobb kárt tesz a tömegesen jelen lévő pettyesszárnyú muslica, a védekezés gyakorlatilag eredménytelen ellene. Eredményesen megelőzhetjük ugyanakkor a cseresznye- és a meggyfák idő előtti lombvesztését, ha kontakt hatású készítményekkel védekezünk a blumeriellás levélfoltosodás ellen.

Fák rákos sebei

A rákbetegség a fás szárúak, így a gyümölcstermőknek is egyik pusztítója. A fás növények föld feletti részein gyakran láthatóak elhanyagolt, korhadó, redvesedő sebek. Ezeknek a belseje általában üreges, a kéreg és a háncsborítás hiányzik róluk, felületi farészeik pedig korhadtak. Az ilyen seb egyenetlen, szélét hegesztőszövet veszi körül, ami törekszik a seb elszigetelésére, sikertelenül...

A gyomirtó szerek jolly jokere, a glifozát tényleg mindent visz?

Ökotoxikológiai bepillantás a növényvédő szerek kártyapaklijába.A Szent István Egyetemen már több mint egy évtizede zajlik intenzív kutatómunka az egyes peszticid hatóanyagok és készítmények ökotoxikológiai hatásainak komplex vizsgálatára a Dr. Kriszt Balázs egyetemi docens által irányított két kutatóhelyen