Back to top

Elkezdődött a pollenszezon előtti visszaszámlálás

Ha a hűvös május idején lankadt a figyelmünk, akkor most még van esély némileg orvosolni az elmulasztott vagy sikertelen védekezéseket még a parlagfűvirágzás kezdete előtt. Most már legyünk azonban résen, mert az előttünk álló meleg, záporokkal tarkított időjárás ideális a parlagfű növekedése szempontjából.

Parlagfű kaszálása
Fotó: Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
A májusi hűvös, gyakran borongós időjárás a parlagfű számára sem kedvezett igazán. Igaz, a csapadék elősegítette a tömeges kelést, de az ilyenkor szokásostól hűvösebb, fényszegényebb időjárásban nem tudta hozni a tőle megszokott robbanásszerű fejlődést. A szántóföldi kultúrák közül a kukorica is sokáig csak egyhelyben toporgott, és a folyamatos esőzések hatására erősen gyomosodott. Ennek ellenére

a gazdák kihasználták a védekezésre kedvező perceket, ezért a kukoricák mára már jellemzően gyommentesek.

A napraforgó esetében is hasonlóan alakult a helyzet, csak talán a hűvös időjárásban a napraforgó jobban fejlődött és az amúgy is jó gyomelnyomó képessége miatt hamar záródtak a sorok. A kalászos gabonák esetében a

májusi eső némileg javított a kalászok szemfejlődésében, de a gyomelnyomó képesség a bokrosodás hiánya miatt nem lett sokkal jobb. A közterületeken és az útszegélyeken is folytak kaszálások, melyek

első ránézésre jobbnak tűnnek, mit tavaly, de ez a kép csalóka, mivel az esős, hűvös időjárás alatt megerősödött fűfélék között ugyanúgy megtalálhatóak a kikelt parlagfüvek.

A június eleji erős fölmelegedés hatására a parlagfű gyors növekedésnek indult és a hónap közepére elérte vegetatív fejlődési szakaszának végét, és az elmúlt napokban már megjelentek az első virágrügy-kezdemények.

A táblaszélen maradt, a virágrügyképződés kezdeti állapotában lévő parlagfű
Fotó: Nagy László
A meteorológiai előrejelzések szerint a június elkövetkező dekádjára továbbra is meleg, de ugyanakkor záporokkal tarkított időjárásra számíthatunk, ami a parlagfű növekedése szempontjából ideális.

A fent említettek ismeretében megállapítható, hogy az eddig elmulasztott vagy sikertelen védekezések közterületen, útszéleken még a virágzás kezdete előtt kaszálással, illetve megfelelő gyomirtó szerrel még némileg orvosolhatók.

Az elmaradt kaszálásokat, illetve a terv szerint következőket a kedvező időjárás miatt (a parlagfű gyors regenerálódása) szűk, egy-kéthetes fordulóval célszerű elvégezni.

A kapás kultúrák esetében a legfontosabb a gyomelnyomó képesség megőrzése a kultúrnövény levélfelületének a védelmével és a folyamatos vízutánpótlás biztosításával. Az idei évet illetően kiemelt figyelmet kell (kellene) fordítani a kalászos tarlók kezelésére, mivel a ritka állományokban nagyszámban fordul elő a parlagfű, mely a betakarítást követően a tarlón hamar megerősödik és virágzik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Mit tegyünk a gyümölcsmolyok ellen?

A gyümölcsmolyok jelenleg is a gyümölcsfák: az alma, körte, őszibarack, kajszibarack, szilva legelterjedtebb kártevői. A sodrómolyok népes, több mint 1000 fajt magába foglaló családjába tartoznak, nappali vagy alkonyati állatok. Jellemző tulajdonságuk, hogy a kifejlett lepkék nyugalmi helyzetben háztető alakban összecsukva tartják a szárnyaikat.

Szigorodtak a Ralstonia solanacearum baktérium felszámolására tett intézkedések a vető- és áruburgonyában

A burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum uniós zárlati baktérium 2019-ben – az előző évekhez képest – jóval több helyszínen fordult elő hazánkban. A megnövekedett növényegészségügyi kockázat miatt 2020-ban az eddigieknél országosan 30%-kal több hatósági ellenőrzés - termőhelyi szemle, mintavétel és laboratóriumi vizsgálat - elvégzését rendelte el a Nébih.

A májusi fagy után 3 csövet ígér a kukorica

Kósa Sándor egyéni gazdálkodó Nagyecseden. Négyszáz hektárt művel a feleségével közösen, amiből 200 hektár kukorica, 100 hektár búza, 100 hektár napraforgó. Agrármérnöki pályáját 1973-ban kezdte a 70 éves szakember. Ezt azért fontos kiemelni, mert olyat, mint az idén, hogy az 5-6 leveles kukorica május 13-án lefagyjon, még nem tapasztalt.

Figyeljük a csapdákat, sokat elárulnak – Növényvédelmi előrejelzés 31. hét

Kevesebb alma terem a fákon, azok viszont nagyobbra nőnek, fontos a kalciumpótlásuk, hogy ne foltosodjanak. A csonthéjasoknál továbbra is lényeges a lombvédelem, és persze állandó feladatot adnak a molyok. Időközben pedig dióburok-fúrólégyből is egyre több van a csapdákban. A tavalyi, elképesztően magas fertőzöttség elkerülése érdekében már most indokolt a kártevő legyek és lárváik elleni védekezés elkezdése.

Betekintés a jövő agráriumába

„Kutatás-fejlesztés – innováció az agrárium szolgálatában” címmel új tudományt népszerűsítő kötetet tervez kiadni a Doktoranduszok Országos Szövetsége Agrártudományi Osztálya és a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány. Jelentkezni minden új, önálló elméleti vagy empirikus kutatások eredményét tartalmazó, tudományos igényű tanulmánnyal vagy cikkel lehet.

Az éghajlatváltozás hatása

Az általános fölmelegedés a szőlő életfolyamataira, minőségére is hatással van. A korai kitavaszodás, a magasabb átlaghőmérséklet következtében a szőlő cukortartalma nő, hamarabb érik, és korábban kezdődik a szüret. Az erős napsugárzás nyáron perzselést okozhat, a tartós szárazság pedig negatív hatású lehet a következő évi termésmennyiségre. A klímaváltozás miatt a szőlőben is egyre gyakrabban találkozhatunk néhány, a változásokhoz jobban alkalmazkodó kártevővel.

Tanulmány bizonyítja: A FELICIANO KWS repce hibrid kevésbé fogékony a repcetermesztést befolyásoló legfőbb kártevőre 

A nagy repcebolha (Psylloides chrysocephala L.) az egyik fő kártevő, amely befolyásolja a repcetermesztést Európában. Egy neves francia kutatóintézet tanulmánya rámutat: a FELICIANO KWS repce hibrid kevésbé érzékeny a nagy repcebolha káros lárváira.

Már paprikán is kimutatták a paradicsom barna termésráncosodás vírust

Januárban az olaszországi Ragusa tartományban üvegházban termesztett piros kaliforniai paprika 85 százalékán észleltek a a paradicsom barna termésráncosodás vírus (ToBRFV) tüneteihez hasonlókat. A vizsgálatok megerősítették a kórokozó jelenlétét.

Kelnek a puszpángmoly-hernyók – Növényvédelmi előrejelzés 30. hét

Nem lankadhat a kertészek figyelme, most például a puszpángmoly kelő hernyói miatt kell nagyon résen lenni, mert védekezés nélkül rövid idő alatt megkopasztják a bokrokat. De egyre gyakoribb vendég a zöld vándorpoloska is. A csonthéjas gyümölcsöknél a lombvédelem nagyon fontos feladat, az almánál pedig a kalciumpótlásra figyeljünk, mert a kisebb hozam miatt nagyobbra nőnek az egyes gyümölcsök.