Back to top

Elkezdődött a pollenszezon előtti visszaszámlálás

Ha a hűvös május idején lankadt a figyelmünk, akkor most még van esély némileg orvosolni az elmulasztott vagy sikertelen védekezéseket még a parlagfűvirágzás kezdete előtt. Most már legyünk azonban résen, mert az előttünk álló meleg, záporokkal tarkított időjárás ideális a parlagfű növekedése szempontjából.

Parlagfű kaszálása
Fotó: Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
A májusi hűvös, gyakran borongós időjárás a parlagfű számára sem kedvezett igazán. Igaz, a csapadék elősegítette a tömeges kelést, de az ilyenkor szokásostól hűvösebb, fényszegényebb időjárásban nem tudta hozni a tőle megszokott robbanásszerű fejlődést. A szántóföldi kultúrák közül a kukorica is sokáig csak egyhelyben toporgott, és a folyamatos esőzések hatására erősen gyomosodott. Ennek ellenére

a gazdák kihasználták a védekezésre kedvező perceket, ezért a kukoricák mára már jellemzően gyommentesek.

A napraforgó esetében is hasonlóan alakult a helyzet, csak talán a hűvös időjárásban a napraforgó jobban fejlődött és az amúgy is jó gyomelnyomó képessége miatt hamar záródtak a sorok. A kalászos gabonák esetében a

májusi eső némileg javított a kalászok szemfejlődésében, de a gyomelnyomó képesség a bokrosodás hiánya miatt nem lett sokkal jobb. A közterületeken és az útszegélyeken is folytak kaszálások, melyek

első ránézésre jobbnak tűnnek, mit tavaly, de ez a kép csalóka, mivel az esős, hűvös időjárás alatt megerősödött fűfélék között ugyanúgy megtalálhatóak a kikelt parlagfüvek.

A június eleji erős fölmelegedés hatására a parlagfű gyors növekedésnek indult és a hónap közepére elérte vegetatív fejlődési szakaszának végét, és az elmúlt napokban már megjelentek az első virágrügy-kezdemények.

A táblaszélen maradt, a virágrügyképződés kezdeti állapotában lévő parlagfű
Fotó: Nagy László
A meteorológiai előrejelzések szerint a június elkövetkező dekádjára továbbra is meleg, de ugyanakkor záporokkal tarkított időjárásra számíthatunk, ami a parlagfű növekedése szempontjából ideális.

A fent említettek ismeretében megállapítható, hogy az eddig elmulasztott vagy sikertelen védekezések közterületen, útszéleken még a virágzás kezdete előtt kaszálással, illetve megfelelő gyomirtó szerrel még némileg orvosolhatók.

Az elmaradt kaszálásokat, illetve a terv szerint következőket a kedvező időjárás miatt (a parlagfű gyors regenerálódása) szűk, egy-kéthetes fordulóval célszerű elvégezni.

A kapás kultúrák esetében a legfontosabb a gyomelnyomó képesség megőrzése a kultúrnövény levélfelületének a védelmével és a folyamatos vízutánpótlás biztosításával. Az idei évet illetően kiemelt figyelmet kell (kellene) fordítani a kalászos tarlók kezelésére, mivel a ritka állományokban nagyszámban fordul elő a parlagfű, mely a betakarítást követően a tarlón hamar megerősödik és virágzik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bagolylepkehelyzet: Voltak is, lesznek is

A hazai kártevőlepke-fauna egyik legnépesebb családja a bagolylepkék, azonban csupán néhány faj okoz közülük gazdaságilag komoly károkat, a többi ilyen szempontból közömbös. Az idén eléggé meggyűlt a bajuk a gazdálkodóknak mind a vetési, mind a gyapottok-bagolylepkével, és minden jel arra utal, hogy jövő tavasszal ismét átlagosnál nagyobb károsítás várható.

Sok pocok, kevés hörcsög várható jövőre

Ha alaposan áttekintjük, miként alakult a károsítóhelyzet 2019-ben, nagyjából előre lehet jelezni, hogy ez milyen várható következményeket von maga után a következő növényvédelmi szezonban. Mezei pocokból sok volt az idén, a jövő évi kilátások pedig nagyrészt azon múlnak, hogy csapadékos lesz-e a tél, a hörcsög ugyanakkor régóta nem okozott már komoly problémát, és várhatóan jövőre sem fog.

Washington állam szőlőtermesztőinek szembe kell nézni a filoxérával

A washingtoni Walla Walla völgy szőlőtermesztői az idén ősszel vették észre, hogy a növények gyökerén hemzsegnek a gyökértetvek. Az állami egyetem szaktanácsadója szerint csak most akadtak rá a kártevőre, de valószínűleg már évek óta károsít. Michelle Moyer arra biztatja a szőlőtermesztőket, hogy keressék a karantén kártevőt, mert csak az ellen lehet védekezni, amit ismerünk.

Védtelenek vagyunk? - Véget ért a szezon, de van mit elemezni

Véget ért a növényvédelmi szezon, de nem múlt el nyomtalanul: amelyik károsítókból sok volt az idén, arra a következő évben is bizton számíthatunk, pláne, ha szinte semmilyen hatékony növényvédő szer nincs a kezünkben a megfékezésükre. A talajlakó kártevőkkel sajnos ez a helyzet, mégsem vagyunk azonban teljesen védtelenek.

Újra kell gondolni a szőlővédelmet – Beszámoló a BASF szőlő VIP rendezvényéről

Bár még mindig a lisztharmat a szőlő leggyakoribb károsítója hazánkban, az utóbbi évek időjárása felhívta a figyelmet arra, hogy a másik két betegség, a peronoszpóra és a szürkepenész elleni védekezést is átgondoltabban kell megtervezni. Időben, a lehető leghatékonyabb készítményekkel védekezzünk, javasolták a BASF fejlesztőmérnökei a cég Villányban rendezett szőlőtermesztési VIP napján.

Ön is mindig kiirtja a gyomokat? Lehet, hogy rosszul teszi

A gyomnövények nem feltétlenül okoznak gondot, egy új kutatás szerint akár hasznosak is lehetnek.

A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása

A Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudomány Kara, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete konzorciumot hoztak létre, vezetője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A konzorcium 2016. szeptember 30-án pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs hivatalhoz GINOP program keretében.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Növények az orvosi rendelőben

Egyre nagyobb felelősség hárul a növényvédelmi szakemberekre, az egész élelmiszerbiztonság az ő munkájukra alapul - hangzott el a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara XIV. Növényorvos Napján. A Szent István Egyetem Gödöllői Campusán tartott rendezvényen kiemelték, ma heroikus küzdelem folyik európai szinten a növényvédő szereket gyártók, az engedélyezők és a brüsszeli politikusok között.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.