Back to top

Elkezdődött a pollenszezon előtti visszaszámlálás

Ha a hűvös május idején lankadt a figyelmünk, akkor most még van esély némileg orvosolni az elmulasztott vagy sikertelen védekezéseket még a parlagfűvirágzás kezdete előtt. Most már legyünk azonban résen, mert az előttünk álló meleg, záporokkal tarkított időjárás ideális a parlagfű növekedése szempontjából.

Parlagfű kaszálása
Fotó: Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
A májusi hűvös, gyakran borongós időjárás a parlagfű számára sem kedvezett igazán. Igaz, a csapadék elősegítette a tömeges kelést, de az ilyenkor szokásostól hűvösebb, fényszegényebb időjárásban nem tudta hozni a tőle megszokott robbanásszerű fejlődést. A szántóföldi kultúrák közül a kukorica is sokáig csak egyhelyben toporgott, és a folyamatos esőzések hatására erősen gyomosodott. Ennek ellenére

a gazdák kihasználták a védekezésre kedvező perceket, ezért a kukoricák mára már jellemzően gyommentesek.

A napraforgó esetében is hasonlóan alakult a helyzet, csak talán a hűvös időjárásban a napraforgó jobban fejlődött és az amúgy is jó gyomelnyomó képessége miatt hamar záródtak a sorok. A kalászos gabonák esetében a

májusi eső némileg javított a kalászok szemfejlődésében, de a gyomelnyomó képesség a bokrosodás hiánya miatt nem lett sokkal jobb. A közterületeken és az útszegélyeken is folytak kaszálások, melyek

első ránézésre jobbnak tűnnek, mit tavaly, de ez a kép csalóka, mivel az esős, hűvös időjárás alatt megerősödött fűfélék között ugyanúgy megtalálhatóak a kikelt parlagfüvek.

A június eleji erős fölmelegedés hatására a parlagfű gyors növekedésnek indult és a hónap közepére elérte vegetatív fejlődési szakaszának végét, és az elmúlt napokban már megjelentek az első virágrügy-kezdemények.

A táblaszélen maradt, a virágrügyképződés kezdeti állapotában lévő parlagfű
Fotó: Nagy László
A meteorológiai előrejelzések szerint a június elkövetkező dekádjára továbbra is meleg, de ugyanakkor záporokkal tarkított időjárásra számíthatunk, ami a parlagfű növekedése szempontjából ideális.

A fent említettek ismeretében megállapítható, hogy az eddig elmulasztott vagy sikertelen védekezések közterületen, útszéleken még a virágzás kezdete előtt kaszálással, illetve megfelelő gyomirtó szerrel még némileg orvosolhatók.

Az elmaradt kaszálásokat, illetve a terv szerint következőket a kedvező időjárás miatt (a parlagfű gyors regenerálódása) szűk, egy-kéthetes fordulóval célszerű elvégezni.

A kapás kultúrák esetében a legfontosabb a gyomelnyomó képesség megőrzése a kultúrnövény levélfelületének a védelmével és a folyamatos vízutánpótlás biztosításával. Az idei évet illetően kiemelt figyelmet kell (kellene) fordítani a kalászos tarlók kezelésére, mivel a ritka állományokban nagyszámban fordul elő a parlagfű, mely a betakarítást követően a tarlón hamar megerősödik és virágzik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lisztharmat, varasodás, és a többi klasszikus almabetegség – mire számíthatunk az idén?

Almatermésű gyümölcsféléinket 2019-ben sem kímélték a betegségek, és talán nem lep meg senkit, ha kijelentjük, hogy az idén is lesz velük növényvédelmi tennivaló. De lássuk részletesebben, milyen következtetések vonhatók le az egyes károsítók tavalyi aktivitásából.

Szerkivonások, szigorodó szabályozás - mi lesz idén a sikeres növényvédelem alapja?

Az utóbbi években a növényvédelmet a szerkivonások határozzák meg, a sikeres védekezéshez kreativitásra van szükség, hangzott el Szadán, a BASF, a UPL, a Sharda, valamint a Yara évnyitó tanácskozásán. Régóta hangsúlyozzák a szakemberek, hogy a termőhelyhez igazodva kell fajtát választani, talajmunkát végezni, technológiát alakítani, de most mindennél nagyobb szükség van erre.

Szőlőtermesztés az Alföldön 2019-ben

A klímaváltozás egyesek szerint lerágott csont, mások szerint igen fontos kérdés, amivel foglalkozni kell. Nem akarok állást foglalni, csak röviden bemutatni a 2019. év meteorológiai eseményeit, amit a vegetációs időszakban az alföldi szőlőtermesztésben tapasztaltunk.

Szabályosan szeretnének termelni, de lassan nem lehet

A termesztést nehezítő körülmények ellenére a hazai nagy zellertermesztők a jövőben is szeretnék a magyar piacot ellátni az eddig megszokott jó minőségű leveles és darabos gumókkal. A növények megvédését azonban lassan ellehetetleníti az engedélyezett hatóanyagok rohamos csökkentése, ezért a FruitVeB közvetítésével az illetékes hatóságok segítségét kérik.

Mire számíthatunk kártevő fronton? Egy régi és egy új jövevény

A 2019-es károsítóhelyzetet és az abból levonható következtetéseket áttekintő, az idei várható kártétel esélyeit latolgató sorozatot ezúttal két jövevénnyel folytatjuk: az egyik már sok évtizede jelen van Európában – éppen Magyarországon bukkant fel először –, a másikkal viszont csak a legutóbbi pár évben voltunk kénytelenek megismerkedni. Az amerikai szövőlepkéről és a pettyesszárnyú muslicáról van szó.

Ez lehet az oka a tömeges méhpusztulásoknak?

Egy friss kutatás magyarázatot adhat a 2018-as magyarországi nyári méhpusztulásokra, melyek okát a laborokban nem tudták minden esetben egyértelműen megállapítani. Az új német tanulmány szerint az érzékeny fajok, vagy stressz alatt álló egyedek akár a küszöbértéknél 10 000-szer csekélyebb koncentrációjú szerek hatására is károkat szenvedhetnek.

Világrekord: 41,4 tonna kukorica egy hektárról

Sikerült új világrekordot elérnie az Amerikában megrendezett országos kukoricatermesztő verseny első helyezettjének. David Hula – korábbi többszörös rekorder – hektáronként 41,44 tonnás termést takaríthatott be.

A nitrát-adatszolgáltatás már megtehető

A gazdálkodási naplóban szereplő adatok alapján kell az előző évi, azaz a 2019-es naptári évre vonatkozóan adatot szolgáltatni 2020. január 1.-2020. március 31. között. Az adatszolgáltatás benyújtásával kapcsolatosan a falugazdászok és a szaktanácsadók is segítséget nyújtanak.

Sodrómolyok ellensége: a fürkészek

A gyümölcsösökben előforduló sodrómolyok nagy fajszáma miatt számos ellenségük is van a természetben, illetve a művelt területeken. Ilyenek a petefémfürkészek és a valódi fürkészek.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.