Back to top

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

A poloskatojásból kikelő nőstény szamuráj darázs
A poloskatojásból kikelő nőstény szamuráj darázs
Fotó: Elijah J. Talamas, USDA
Az apró szamuráj darázs eredetileg Ázsia keleti régióiban honos, akárcsak a márványpoloska. A parazita rovar a poloskák petéibe rakja saját tojásait, melyek így nem kelnek ki. Amerikában 2014-15-ben került elő először. Azt nem tudni, hogy szándékos vagy véletlen betelepítéssel került-e be. Idén pedig Európából is előkerült a szamuráj darázs: Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban három különböző almaültetvényben fedezték fel.

David Lowenstein, az Oregoni Állami Egyetem posztdoktori kutatója azt vizsgálta, hogyan lehetne felhasználni a biológiai védekezéshez ezt az állatot. Az apró parazita különböző, gyümölcsösökben gyakran alkalmazott növényvédő szerekkel szembeni ellenálló képessége ebből a szempontból kulcsfontosságú. Lowenstein elmondása szerint

különösen a mogyorótermesztőket érdekli, hogy milyen kemikáliákkal együtt tudják bevetni a szamuráj darazsakat az ültetvényeikben úgy, hogy a hasznos rovarok nem pusztulnak el közben.

Ehhez kilenc hagyományos illetve biológiai termesztésben is engedélyezett szert vizsgáltak meg, melyeket gyakran alkalmaznak az évelő kultúrákban rovarirtás céljából. A kísérleteket laboratóriumban illetve három oregoni mogyorótermő ültetvényen is tesztelték.

Az eredményeik alapján két klasszikus rovarirtó szer osztály hatóanyaga – a neonikotinoidok és a piretroidok – a többi vizsgált kemikáliánál jóval több darázzsal végeztek mind laborban, mind pedig terepen. Mindkét típus az úgynevezett széles-spektrumú rovarirtó szerek közé tartozik, melynek célja hogy többféle rovar ellen hatékonyan lehessen védekezni.

A darazsaknak több mint 50 százaléka élte túl azokat a specifikus rovarölőket, melyek kifejezetten az úgynevezett rágó kártevők ellen fejlesztettek ki.

Lowenstein szerint tehát

Ázsiai márványospoloska
Ázsiai márványospoloska

aki a darazsakkal szeretne védekezni a poloskák ellen, a legjobb, ha akkor veti be őket, amikor épp semmilyen más növényvédőszert nem használ az ültetvényén – leszámítva a célzott hatású szereket.

Az ültetvények azonban profitálhatnak abból is, ha a szamuráj darazsakat a biológiai védekezés keretében a mezőgazdasági területek közelében, de nem vegyszerezett részeken, illetve az urbanizált részeken engedik ki, ahol ez a rovar jól érzi magát. Az elmúlt két és fél évben az Oregoni Állami Egyetem 60 területen végzett ilyen kísérleteket, melyek 40 százalékán egy év múlva is jelen volt a szamuráj darázs.

A parazita darázs egyelőre nem kapható kereskedelmi forgalomban,

és az egyetem is csak kutatási célból tenyészti őket. Lowenstein azonban elmondta, hogy kérésre más Oregon államban található területre is kiviszik a rovarokat, mivel az emberre egyáltalán nem jelentenek veszélyt.

Biztos, hogy senki nem fogja összekeverni őket a klasszikus, nagyobb testű sárga-fekete darázs fajokkal. A szamuráj darazsak ugyanis aprók, és eszükbe se jut emberre támadni – hangsúlyozta Lowenstein.

A legtöbben észre sem fogják venni, ha megtelepszik a kertjükben a parazita, aminek egyetlen látható jele az lesz, hogy csökken a márványpoloskák száma.
Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kis dzsungel a szobában

Télen a nagy áruházak polcai megtelnek érdekesebbnél érdekesebb egzotikus gyümölcsökkel. A fura formájú, különleges színű gyümölcsöket minden gyerek szeretné megkóstolni, így ha a Mikulás puttonyába a megszokott dión és mogyorón kívül trópusi gyümölcsök is kerülnek, akkor jó tudni, hogy hogyan lehet belőlük saját „trópusi gyümölcsöskertet“ nevelni otthon.

Sodrómolyok ellensége: a fürkészek

A gyümölcsösökben előforduló sodrómolyok nagy fajszáma miatt számos ellenségük is van a természetben, illetve a művelt területeken. Ilyenek a petefémfürkészek és a valódi fürkészek.

A hardver a faiskola

A faiskolai vállalkozások a gyümölcstermesztők legfontosabb növénybeszállítói, gazdasági teljesítményük és szakmai fejlődésük dönti el a versenyképességüket, tehát ez a két versenypiaci ágazat egymásra utalt, közvetlenül és folyamatosan hatnak egymásra.

Fények a sötétben

Különleges hatásokat köszönhetünk a sötétet megtörő világosságnak. Varázslatos hangulatot csempészhetünk általa a kertbe, és segíti a biztonságos közlekedést is. A fényekkel megnyújthatjuk azt az időt, amit a szabadban tölthetünk. A hólepte, téli kertben pedig igazán különleges élmény az esti fény.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Könnyen nevelhető a berkenye

A fekete berkenye cserje nem túl igényes a talaj iránt, abszolút fagytűrő, ráadásul a betegségekre sem igazán érzékeny, ezért gyengébb termőhelyeken, könnyű talajokon is jól termeszthető. Észak-Amerikából származik, Európában a 19. századtól termesztik.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Melyik rezisztencia mire jó?

A zöldségtermesztőket évről évre kihívások elé állítják a változó, szélsőséges környezeti hatások, amelyek sokkolják a növényeket. A fajták között azonban nagy a különbség a stressztűrésben is, ezért célszerű erre is figyelni a fajtaválasztásnál.

Virágos díjazottak

Ebben az évben 26. alkalommal versenyeztek a magyar települések a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyben. A győztes város Székesfehérvár, a győztes falu pedig Orfű lett, így jövőre az Entente Florale Europe nemzetközi mezőnyében ők képviselik majd hazánkat.

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.