Back to top

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

A poloskatojásból kikelő nőstény szamuráj darázs
A poloskatojásból kikelő nőstény szamuráj darázs
Fotó: Elijah J. Talamas, USDA
Az apró szamuráj darázs eredetileg Ázsia keleti régióiban honos, akárcsak a márványpoloska. A parazita rovar a poloskák petéibe rakja saját tojásait, melyek így nem kelnek ki. Amerikában 2014-15-ben került elő először. Azt nem tudni, hogy szándékos vagy véletlen betelepítéssel került-e be. Idén pedig Európából is előkerült a szamuráj darázs: Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban három különböző almaültetvényben fedezték fel.

David Lowenstein, az Oregoni Állami Egyetem posztdoktori kutatója azt vizsgálta, hogyan lehetne felhasználni a biológiai védekezéshez ezt az állatot. Az apró parazita különböző, gyümölcsösökben gyakran alkalmazott növényvédő szerekkel szembeni ellenálló képessége ebből a szempontból kulcsfontosságú. Lowenstein elmondása szerint

különösen a mogyorótermesztőket érdekli, hogy milyen kemikáliákkal együtt tudják bevetni a szamuráj darazsakat az ültetvényeikben úgy, hogy a hasznos rovarok nem pusztulnak el közben.

Ehhez kilenc hagyományos illetve biológiai termesztésben is engedélyezett szert vizsgáltak meg, melyeket gyakran alkalmaznak az évelő kultúrákban rovarirtás céljából. A kísérleteket laboratóriumban illetve három oregoni mogyorótermő ültetvényen is tesztelték.

Az eredményeik alapján két klasszikus rovarirtó szer osztály hatóanyaga – a neonikotinoidok és a piretroidok – a többi vizsgált kemikáliánál jóval több darázzsal végeztek mind laborban, mind pedig terepen. Mindkét típus az úgynevezett széles-spektrumú rovarirtó szerek közé tartozik, melynek célja hogy többféle rovar ellen hatékonyan lehessen védekezni.

A darazsaknak több mint 50 százaléka élte túl azokat a specifikus rovarölőket, melyek kifejezetten az úgynevezett rágó kártevők ellen fejlesztettek ki.

Lowenstein szerint tehát

Ázsiai márványospoloska
Ázsiai márványospoloska

aki a darazsakkal szeretne védekezni a poloskák ellen, a legjobb, ha akkor veti be őket, amikor épp semmilyen más növényvédőszert nem használ az ültetvényén – leszámítva a célzott hatású szereket.

Az ültetvények azonban profitálhatnak abból is, ha a szamuráj darazsakat a biológiai védekezés keretében a mezőgazdasági területek közelében, de nem vegyszerezett részeken, illetve az urbanizált részeken engedik ki, ahol ez a rovar jól érzi magát. Az elmúlt két és fél évben az Oregoni Állami Egyetem 60 területen végzett ilyen kísérleteket, melyek 40 százalékán egy év múlva is jelen volt a szamuráj darázs.

A parazita darázs egyelőre nem kapható kereskedelmi forgalomban,

és az egyetem is csak kutatási célból tenyészti őket. Lowenstein azonban elmondta, hogy kérésre más Oregon államban található területre is kiviszik a rovarokat, mivel az emberre egyáltalán nem jelentenek veszélyt.

Biztos, hogy senki nem fogja összekeverni őket a klasszikus, nagyobb testű sárga-fekete darázs fajokkal. A szamuráj darazsak ugyanis aprók, és eszükbe se jut emberre támadni – hangsúlyozta Lowenstein.

A legtöbben észre sem fogják venni, ha megtelepszik a kertjükben a parazita, aminek egyetlen látható jele az lesz, hogy csökken a márványpoloskák száma.
Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre hosszabbak lesznek a hőhullámok

Egyre hosszabbra nyúlnak a nyári hőhullámok és velük együtt az extrém szárazság által sújtott időszakok is egyre hosszabbak lesznek, ami az emberi egészség mellett a mezőgazdaságra is negatívan hat majd – állapították meg kutatók a Berlini Humboldt Egyetem és az ugyancsak a német fővárosban található Éghajlatelemző Központ közös tanulmányában.

Közelebb kerültek a sertéspestis elleni oltóanyag előállításához

Az afrikai sertéspestis (ASP) megállításán dolgoznak a kutatók világszerte. Nagy lépést tettek ennek érdekében az USA-ban, ahol a kormány megállapodást kötött egy oltóanyaggyártó céggel. Noha a vakcina még nem készült el, a tudósok közelebb kerültek a megoldáshoz.

"Védőoltás" méhbetegségek ellen - egy felfedezés lehetőségei

A méhek egymás etetése során ismerik meg a lehetséges korokozók génjeit, melyek ellen aztán küzdeni is képesek. A kérdés, hogy ennek alapján "oltóanyagok" is létrehozhatóak-e a méhek egészségének védelmében.

Vírusokkal a Xylella ellen

A hollandiai Wageningen Egyetem és Kutatóközpont diákjai korunk legveszélyesebb növénykórokozója, a Xylella fastidiosa baktérium elleni szintetikus biológiai védekezés lehetőségét keresik. A témával nemzetközi kutatói versenyen is részt vesznek.

Veszélyben a dohányültetvények

Megjelent a dohányültetvényeken a TMV, azaz a dohánymozaik vírus Lengyelországban, amely a növények széles skáláját képes megfertőzni. A fertőzés során jellegzetes mozaikos elszíneződések jelennek meg a leveleken. Vegyszeres kezelési módszer nincs ellene. Az ország déli vidékein egyre nagyobb területeket veszélyeztet a vírus.

500 millió méh pusztult el Brazíliában

Csak Rio Grande do Sul szövetségi államban 400 millió méhtetemet találtak, a méhészek négy államból jelezték a kolóniák tömeges pusztulását.

A magasfeszültségű gyomirtótól a permeteződrónokig

Augusztus 29-30-án hét év után újra az észak-németországi Pinneberg térségében gyűlnek össze a faiskolai gépek, berendezések, eszközök gyártói és forgalmazói, hogy megmutassák a szakmai közönségnek legújabb fejlesztéseiket. Az eseményre mintegy hatezer látogatót várnak, akik közel 300 cég választékát, szolgáltatását tekinthetik meg.

A fölmelegedéssel új kártevők jelentek meg

Az idén a mezőgazdaságban az időjárási károk minden fajtáját megéltük, szeszélyes váltakozásban. Nem csoda, hogy a debreceni FarmerExpo kertészeti tanácskozása az éghajlatváltozásról és annak következményeiről szólt. Előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de a rövid, intenzív esők közt hosszabb száraz időszakok várhatók.

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.