Back to top

Így lehet bevetni a szamuráj darazsat a poloskák ellen

Az Oregoni Állami Egyetem tudósai azt vizsgálták, miképpen használható a parazita darázs szabadföldi körülmények között. Az apró rovar azonban igen érzékenynek bizonyult az általánosan elterjedt rovarölő-szerekre.

A poloskatojásból kikelő nőstény szamuráj darázs
A poloskatojásból kikelő nőstény szamuráj darázs
Fotó: Elijah J. Talamas, USDA
Az apró szamuráj darázs eredetileg Ázsia keleti régióiban honos, akárcsak a márványpoloska. A parazita rovar a poloskák petéibe rakja saját tojásait, melyek így nem kelnek ki. Amerikában 2014-15-ben került elő először. Azt nem tudni, hogy szándékos vagy véletlen betelepítéssel került-e be. Idén pedig Európából is előkerült a szamuráj darázs: Svájc déli részén, az Olaszországgal határos Ticino kantonban három különböző almaültetvényben fedezték fel.

David Lowenstein, az Oregoni Állami Egyetem posztdoktori kutatója azt vizsgálta, hogyan lehetne felhasználni a biológiai védekezéshez ezt az állatot. Az apró parazita különböző, gyümölcsösökben gyakran alkalmazott növényvédő szerekkel szembeni ellenálló képessége ebből a szempontból kulcsfontosságú. Lowenstein elmondása szerint

különösen a mogyorótermesztőket érdekli, hogy milyen kemikáliákkal együtt tudják bevetni a szamuráj darazsakat az ültetvényeikben úgy, hogy a hasznos rovarok nem pusztulnak el közben.

Ehhez kilenc hagyományos illetve biológiai termesztésben is engedélyezett szert vizsgáltak meg, melyeket gyakran alkalmaznak az évelő kultúrákban rovarirtás céljából. A kísérleteket laboratóriumban illetve három oregoni mogyorótermő ültetvényen is tesztelték.

Az eredményeik alapján két klasszikus rovarirtó szer osztály hatóanyaga – a neonikotinoidok és a piretroidok – a többi vizsgált kemikáliánál jóval több darázzsal végeztek mind laborban, mind pedig terepen. Mindkét típus az úgynevezett széles-spektrumú rovarirtó szerek közé tartozik, melynek célja hogy többféle rovar ellen hatékonyan lehessen védekezni.

A darazsaknak több mint 50 százaléka élte túl azokat a specifikus rovarölőket, melyek kifejezetten az úgynevezett rágó kártevők ellen fejlesztettek ki.

Lowenstein szerint tehát

Ázsiai márványospoloska
Ázsiai márványospoloska

aki a darazsakkal szeretne védekezni a poloskák ellen, a legjobb, ha akkor veti be őket, amikor épp semmilyen más növényvédőszert nem használ az ültetvényén – leszámítva a célzott hatású szereket.

Az ültetvények azonban profitálhatnak abból is, ha a szamuráj darazsakat a biológiai védekezés keretében a mezőgazdasági területek közelében, de nem vegyszerezett részeken, illetve az urbanizált részeken engedik ki, ahol ez a rovar jól érzi magát. Az elmúlt két és fél évben az Oregoni Állami Egyetem 60 területen végzett ilyen kísérleteket, melyek 40 százalékán egy év múlva is jelen volt a szamuráj darázs.

A parazita darázs egyelőre nem kapható kereskedelmi forgalomban,

és az egyetem is csak kutatási célból tenyészti őket. Lowenstein azonban elmondta, hogy kérésre más Oregon államban található területre is kiviszik a rovarokat, mivel az emberre egyáltalán nem jelentenek veszélyt.

Biztos, hogy senki nem fogja összekeverni őket a klasszikus, nagyobb testű sárga-fekete darázs fajokkal. A szamuráj darazsak ugyanis aprók, és eszükbe se jut emberre támadni – hangsúlyozta Lowenstein.

A legtöbben észre sem fogják venni, ha megtelepszik a kertjükben a parazita, aminek egyetlen látható jele az lesz, hogy csökken a márványpoloskák száma.
Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, sőt a juhokra is szemet vetett?

A mesében a bátor vadász megöli a gonosz farkast. Most azonban lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, de a juhokat és a kecskéket biztosan. Néhány hegyvidéki területről már ki is szorultak a pásztorok.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Mogyorótelepítést tervez? Erre figyeljen!

A mogyoró spontán szaporodik hazánkban, sokfelé előfordul, a gazdaságos termesztése mégsem egyszerű. Nemcsak arra kell figyelni, hogyan védhetjük meg a magot elfogyasztó mogyoróormányostól, a technológiában sok más buktató is van. Kis létszámú, konzultációs szakmai napot rendez mogyoróültetvény telepítését tervezőknek a Gyümölcs.org csapata Gödöllőn a Szent István Egyetem Gorka termében.

Spektroszkópia segít értékelni a hús minőségét

Marhahús minőségének értékelésekor hagyományosan egy szakértő ellenőrzi a hús színét, a rostok mintázatát (márványozottság), a hasított súlyt stb. Az ilyen mérés azonban időigényes és lényegesen függ az illető szakértő szubjektív véleményétől.

Az éghajlatváltozás lesz a Grüne Woche 2020 fő témája

A fenntarthatóság, a természeti erőforrások megőrzése és a környezetbarát termelési módszerek lesznek a leginkább terítéken a világ vezető mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti vásárán. Még meg sem nyílt a kiállítás, máris rekordok születtek: 72 országból több mint 1800 kiállító mutatja be termékeit. A partnerország idén Horvátország, amely „A mezőgazdaság kultúráját” viszi el Berlinbe.

Lisztharmat, varasodás, és a többi klasszikus almabetegség – mire számíthatunk az idén?

Almatermésű gyümölcsféléinket 2019-ben sem kímélték a betegségek, és talán nem lep meg senkit, ha kijelentjük, hogy az idén is lesz velük növényvédelmi tennivaló. De lássuk részletesebben, milyen következtetések vonhatók le az egyes károsítók tavalyi aktivitásából.