Back to top

Megállíthatatlan egyelőre az aranysakál

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

A XIX. században a jelentős élőhely-átalakításoknak és a ragadozók üldözésnek következtében a faj a XX. század első felében teljesen eltűnt a Kárpát-medencéből. Az aranysakálnak nem élt bizonyítható szaporodó állománya hazánk területén a XX. század közepétől (utolsó hivatalos elejtés 1942, Derecske), ezért 1989-ben az aranysakál felkerült a magyar Vörös Könyvbe és kipusztultnak nyilvánították.

A vélhetőleg Horvátországból eredő bevándorlásuknak köszönhető, hogy a ’90-es években a Dráva menti déli határvidéken szaporodó példányokat véltek megfigyelni. Azóta állandó állományuk alakult ki az ország déli megyéiben, de mára már az ország minden térségéből beszámoltak jelenlétükről.

Az elmúlt tíz év alatt számuk oly mértékben növekedett, hogy az állomány az invazív fajokhoz hasonló növekedést mutat. Az aranysakál európai terjeszkedése a napjainkban is tart.

A faj visszatelepedését több okkal is magyarázzák. A Jugoszlávia területén dúló dél-szláv háború mellett a ’90-es években tőkehiányos magángazdaságoknál jelentős mértékű zavartalan parlagterületek keletkeztek, amin nagy számban elszaporodtak rajta a rágcsálók, amik az aranysakál kedvelt zsákmányai. Az élőhely adottságaink függvényében generalista táplálkozás jellemzi, de a zavartalan élettérrel együtt nagyszámú élelem is adott volt a faj ily mértékű elszaporodásához. Nem szabad elfelejteni, hogy hazánkban évente több mint 300 ezer nagyvad kerül terítékre, amiből 3-4 ezer tonna zsiger keletkezik. Ennek zöme a vadászterületen marad, és a vaddisznók, rókák és persze az aranysakálok táplálékául szolgál (az év 7-9 hónapjában!). Segíthette a nagyfokú populációnövekedést a ragadozógyérítési módszerek korlátozása is – mérgek, csapóvasak, ölőcsapdák használatának betiltása. Mindezek mellett megemlítendő a hazai nagyragadozók hiánya; ennek az űrnek a betöltésére az aranysakál „boldogan jelentkezett”.

A faj viszonylagos ismeretlensége miatt mind a vadgazdálkodás, mind a természetvédelem, a mezőgazdaság (állattenyésztés), valamint állategészségügy szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy képet kapjunk az ökológiai rendszerben betöltött helyéről, szerepéről, valamint meghatározzuk jövőbeni jelentőségét és a lehetséges gazdálkodási irányelveket.

Rejtett életmódot él, elnádasodott nedves területeket, fákkal tarkított pusztákat, bokorerdőket kedveli, emiatt sem könnyű állományának minél pontosabb becslése. Somogy, Baranya és Bács-Kiskun megye jelentős részén már megtelepedett, de további megyékben is tapasztalták jelenlétét. Éves terítéke 6000 egyed körül van, melynek jelentős részét az említett megyékben ejtették el. Azon vadászatra jogosultak, akiknek területén megjelent az aranysakál – változatos múltbéli elnevezései még a nádifarkas, toportyánféreg, csikasz, rétifarkas, farkassakál, síksági farkas –, igen jelentős vadban okozott veszteségekről beszélnek.

Az ilyen területeken az őzállomány megcsappanása érzékelhető, nem látni már gidákat vezető sutát, a dámvadas területekről is fogyatkozik a tehenek mellől a borjú.

A szakemberek már az aranysakál újbóli megjelenésekor tudták, hogy a vadállományban lényeges változásokra lehet számítani, ha a vadászatra jogosultak nem tesznek valamit a terjedése ellen. Jelenleg a hazai faunában csúcsragadozónak számító faj megjelenése mindenképp lényeges változások kiváltója lett a vadvilágban, a probléma kezelésére és visszaszorítására radikális megoldás szükséges mielőtt még nem késő.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

Ne féljünk a vadhústól! Muflonpástétom

Érdemes megbarátkozni a vadhúsokkal, mert változatosabbá egészségesebbé tehetjük vele az étkezéseinket.

Ne féljünk a vadhústól! Gesztenyés szarvasgerinc

Érdemes megbarátkozni a vadhúsokkal, mert változatosabbá egészségesebbé tehetjük vele az étkezéseinket.

Ne féljünk a vadhústól!

Gyorsuló világunkban a mindennapokban legtöbbször nincs idő nagyívű és bonyolult ételek elkészítésére, viszont az ünnepre való készülődés során, a ráhangolódás, elmélyülés időszakában nagyobb gondot fordítunk arra is, hogy mi kerül az asztalra.

Vadászat helye a kultúrában

Mint számos országnak, úgy nemzeten belül a különböző szubkultúráknak is eltérő kulturális jellemzői vannak. Ezen kultúrák védjegyeit ápolni, őrizni kell, hogy a következő generáció is megtapasztalja a nemzedékről nemzedékre átöröklő szellemiséget, hagyományt.

Melyik az eleje, és melyik a hátulja?

A zsindelyes, más néven kurtafarkú gyík a legnagyobb terráriumi állatritkaságok közé tartozik. Ennek több oka is van. Egyfelől Ausztráliában védelem alatt áll, az országból kihozni tilos. Azok az egyedek, amelyek a védelem előtt kerültek Európába, igen lassan szaporodnak, s mivel monogámok, nem egykönnyen lehet szaporodóképes tenyészpárt kialakítani.

Európa legkisebb sólyma

A kis sólyom, régebbi nevén törpesólyom, Észak-Európában Izlandon és Skóciában, valamint Finnországon át az Urálig, továbbá Észak- és Kelet-Ázsia tundráin él. A költőhelyen gyakran hallani ki-ki-ki-ki kiáltását, a nálunk telelők nem adnak hangot. Vonuló, Magyarországra szeptemberben, októberben érkezik, és márciusban indul vissza északi hazájába.

Medve-ügy Romániában

Tarthatatlanná vált a medvehelyzet Romániában. Az idén több ezer medvetámadási esetet jegyeztek fel az országban. A székelyföldi megyékben (Maros, Hargita, Kovászna) ezernél is többször tett kárt a gazdaságokban vagy okozott komoly sérüléseket, és többen életüket vesztették a medvével való találkozáskor.

Vérfrissítés a Verpeléti Vadaskertben

A 2019-es szezonban lezárult az erdőművelési, erdőfelújítási munka az EGERERDŐ Zrt.-nél. Jelenleg a fakitermelési és a vadgazdálkodási feladatok ellátása a fő feladat.

Minden megítélés kérdése

„Aki siet és mohón vadászik, nem ér rá a vadászsikert értéke szerint megbecsülni, nem ér rá boldognak lenni és az igazi vadászéletnek örülni, elmulasztja meglátni, észrevenni mindazt, ami a vadászatban a legszebb, s amit néhány sor betűvel leírni, az avatatlannak megmagyarázni nem lehet.” – Nadler Herbert