Back to top

Meggypiaci latolgatás

Az idén az első termésbecslés szerint 30-40 százalékkal kevesebb meggy terem nálunk, mint tavaly. A tavaszi fagyok még virágzás előtt érték a kerteket, de a hideg károsította a termőt, sok virág nem tudott megtermékenyülni emiatt. A virágzás alatt nagy volt a szárazság és kevés méh járt a gyümölcsösökben, ami tovább rontotta a megporzást.

MMG - A türelmes kertész paprikája

Az egy hónappal ezelőtti egyeztetés óta folyamatosan tart a gyümölcshullás, úgyhogy biztosra vehető a 40 százaléknyi kiesés. A további terméskilátásokat még befolyásolja az időjárás: esőben sok lesz a repedt gyümölcs, kánikulában megint föltorlódik az áru.

A munkaerőhiány miatt meghatározó a gépesítés a gyümölcstermesztésben, amihez új művelésmódok is szükségesek, derült ki Csizmadia György előadásából. Biztos, hogy új alanyt is kell találnunk a sajmeggy helyett, ami levegőigényes, érzékeny a talajuntságra, ráadásul a pajorok kedvence. A gyakorlatban Nemesnyik István próbálta ki a GiSelA 5 és 6 alanyt meggyben. A csorvási ültetvényben vékony, áttetsző lombfalat nevel ezeken az alanyokon, emiatt lehetővé válik a gépi metszés és hatékony a szüret.

Gépi műveléshez át kell gondolni az egész ültetvényszerkezetet és a betakarítás jellegét, hangsúlyozta Csizmadia György.

A fák tetejét és oldalát rendszeresen kell metszeni, váltakozva egyik és másik oldalon. Arra kell törekedni, hogy sok hároméves termőrészt tartsunk fönn a fán.

Fontos, hogy az alulra belógó ágakat is levágjuk a szüret előtt, különben nagyon megnehezítik a szedőgép mozgását az ültetvényben. Sajmeggyen gyökérmetszéssel, továbbá paklobutrazollal végzett növekedésszabályozással lehet kordában tartani a növekedést. Nem mindegy, milyen metszőgépet választunk: a meggy lecsüngő, vékony gallyait begyűri a forgótárcsás berendezés és károsítja a fákat. Az alsó vágásra kitérő rendszerű, alternáló késes gép alkalmas.

Rendszeresen kell metszeni a meggyet
Rendszeresen kell metszeni a meggyet

Ha hagyományos térállásba, 6 × 4 méterre telepített az ültetvényünk, akkor érdemes 3-4 évenként kivágni egy vázágat, hogy fényt engedjünk a korona belsejébe. Ma már nem engedhetjük meg magunknak, hogy csak a korona palástján legyen termés. Öntözéssel, tápoldatozással hazai Cigánymeggy-ültetvényben is elértek 25 tonnás átlagtermést.

Magyarországon két megoldást lehet javasolni az intenzív, gépesíthető meggytermesztésre. Az egyik az 5 × 3 vagy 6 × 4 méteres telepítés, síkfalmetszővel rendszeresen metszett fákkal, a másik a karcsú orsóhoz közelítő koronaforma még sűrűbben ültetve, hozzávaló betakarítógéppel együtt.

Lengyelországban ribiszkekombájnból átalakított gépet fejlesztettek ki, ami a kistermetű fákról lesodorja a meggyet.

Ahhoz, hogy versenyben maradjunk a lengyel termesztőkkel, stabilan tartani kell a 20-30 tonnás termést egy hektáron, hangsúlyozta Csizmadia György.

Minden rosszul alakult

Tavaly az európai piacon összesen 647 ezer tonna meggy fordult meg, ebből a legnagyobb tétel, 200 ezer tonna Lengyelországból származott, a második beszállító Törökország 170 ezer tonnával, a harmadik Szerbia volt 95 ezer tonnával. Hazánkban tavaly 82 ezer tonna meggy került piacra, kezdte előadását Apáti Ferenc, a FruitVeB szakmaközi szervezet alelnöke. 2017-ben nem egészen félmillió tonna volt az összesített meggyforgalom, akkor a lengyel meggy szinte teljesen elfagyott, mindössze 72 ezer tonna termett, Szerbiában 92, Magyarországon 76 ezer tonna volt a termés.

A megszokott lengyel mennyiség töredéke miatt húzott a piac 2017-ben, a sok lengyel vásárlás ugyanis meglódította az árakat.

Tavaly viszont rekordtermés volt Lengyelországban, ezért nálunk ragadt rengeteg meggy, a termés jó részét le sem szedték. Szerbiában többé-kevésbé állandó a 80-90 ezer tonna körüli mennyiség, de ők és a lengyelek is főként fagyasztják, illetve sűrítményt készítenek a meggyből, tehát nem egy pályán mozgunk.

Magyarországon a belföldi friss fogyasztás és a pálinkakészítésre használt mennyiség nehezen megfogható, elsősorban azért, mert nagyon sok apró tételről van szó, hangsúlyozta Apáti Ferenc. Tavaly a konzervipar 40 ezer tonna meggyet vásárolt föl, amiből 65 millió üveg meggybefőtt készült. A hűtőipar mindössze 7 ezer tonna körül vásárolt, az export pedig 18 ezer tonna volt, annak kétharmada került Németországba. A lengyel vásárlók tavaly mindössze 1400 tonna meggyet vittek el tőlünk. Az ő vásárlásukat nem számítva körülbelül 55 ezer tonna meggyet tud fölvenni a magyar piac és 20 ezer tonna körüli lehet a kivitel. Tavaly a becslések szerint 8-10 ezer tonna meggy maradt az ültetvényekben, mert vagy nem szedték le, vagy viharok verték le.

A termés levezetését az is nehezítette, hogy nemcsak Lengyelországban, de Törökországban is sok volt belőle, nálunk pedig összeértek a fajták és a termőtájak közt sem volt meg a szokásos 2-3 hét különbség az idény első felében.

Minden rosszul alakult, összegezte a tavalyi évet az előadó.

Fagyasztott, lé és konzerv

Németországban az utóbbi évtizedben harmadával csökkent a meggy termőterülete, az országos termés 16 ezer tonnára esett vissza. A termés fele termelői szervezeteken keresztül jut a piacra. A tészek értékesítési ára frisspiaci meggyre 2 euró körül mozog, a konzerv-alapanyagot 55-75, a lémeggyet 35-45 eurócentért adják el.

Németország a legnagyobb vásárló, friss meggyből 28 ezer tonnát importál, amiből 10-12 ezer tonna származik Magyarországról. Ennél jóval több, 40-50 ezer tonna fagyasztott meggyet vásárolnak, a felét lengyel gyártóktól, 10-15 ezer tonnát pedig Szerbiából.

Lengyelország fagyasztott meggyből csak Németországba ötször annyit szállít, mint amennyit nálunk lefagyasztanak,

érzékeltette a nagyságrendeket Apáti Ferenc. Meggybefőttből 35-40 ezer tonna a német behozatal, aminek a kétharmada magyar áru. A befőtt átlagára 0,9-1 euró körül alakul hosszú évek óta, és a mennyiség sem nő, viszont idényszerű ingadozás sem mutatható ki.

Tavaly nemcsak nálunk járt nehéz idő a meggytermesztőkre, a bő termés miatt Lengyelországban is hasonlóan alacsonyak voltak az árak. 35 eurócent lett az átlagár, a lémeggyért 18-25 centet fizettek. Sok készterméket készítettek tavaly a lengyel hűtő- és sűrítőüzemek, de a decemberi 25 ezer tonnás készlet mára valószínűleg gazdára talált, ezért van alapja annak, hogy a lengyel vásárlók ismét megjelenhetnek nálunk.

Az idén igen hosszan tartott a gyümölcshullás
Az idén igen hosszan tartott a gyümölcshullás

Kevés az információ

Mégis mi alapján lehet üzleti döntést hozni a meggypiacon, tette föl a kérdést előadásában Juhos Csaba. Mi alakítja a termelői árat, ami 50 és 250 forint között mozog? Az egyik válasz a spekuláció, ami vevő és eladó részéről is előfordul. Most azt mondhatjuk, hogy a lé- és a hűtőiparnak is van készlete, de nem sok. Lehet, hogy az idény kezdetén hajlandók kicsivel többet fizetni a kevés termés láttán.

Magyarországon a statisztika szerint 14 ezer hektár a meggyültetvény, ebben a még nem termő és az alig művelt, keveset termő ültetvények is szerepelnek.

Kecel térségében még rosszabbak a terméskilátások, biztosnak látszik a 40 százalékos terméskiesés. Érdi jubileumot már szedtek a rendezvény idején, és az is látszott, hogy az Érdi bőtermőnél is a tavalyi termés 60 százaléka van a fákon.

Az áringadozásban nagy szerepet játszik az a fiktív mennyiség, amit sok kereskedő és nepper úgy kínál eladásra, hogy még nem rendelkezik vele. Nagyon sokan mozognak a meggypiacon, egy magyar konzervgyár akár több száz beszállítóval áll kapcsolatban, és az is inkább lefelé mozdítja az árakat. Erősen befolyásolja a piacot az időjárás: mostanában fölcserélődött a tavaszi hónapok és június csapadéka, korábban kezdődik az érés. Közrejátszik az is, ha a termesztők visszatartják a meggyet, igaz, csak néhány napjuk van erre.

Sajnos a meggy esetében (is) hajlamosak a pánikra a termesztők, ha árcsökkenésről érkezik hír, gyorsan túl akarnak adni a termésen, amivel csak rontanak a helyzeten.

Általában az előző évi termésről sincs biztos adat, de arra kellene törekedni, hogy mindenki racionális döntéseket hozzon. A gyártóknak is az az érdekük, hogy hosszú távon legyen elég alapanyag.

Végezetül Juhos Csaba úgy számolt, hogy 200 forint körül lehet a kezdőár az idén a konzerv meggyre. Kérdésünkre elmondta, hogy

az idén az étkezési meggy 400 forintnál lesz nullszaldós:

a szedése körülbelül 150 forintra jön ki kilónként, ugyanannyiért lehet megtermelni, és ehhez jön a csomagolás és a szállítás költsége. Oroszország mellett a balti államokban esznek még friss meggyet, és valamennyit vásárolnak a németek is.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

A banán segít a súlyvesztésben?

A banánnak számos jótékony hatása közismert, de vajon ez az édes gyümölcs hozzásegíthet bennünket a súlyvesztéshez?

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Csak a francia fogyasztók harmadának ízlik a fürtös paradicsom

Egy fogyasztói felmérés szerint a francia vásárlók nem igazán elégedettek a nyáron kapható fürtös paradicsom és charentais sárgadinnye minőségével. Mindezt a következtetést az után vonták le, hogy közel 900 fogyasztóval kóstoltattak vakon diszkont áruházakban, szupermarketekben és zöldség-gyümölcs boltokban kínált terméseket.

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.

Ahol nincs konkurenciája a dinnyének

Egy Bajorországban élő német dinnyetermelőt mutat be riportjában a Süddeutsche Zeitung: bár Németországnak ezen a vidékén szokatlan a dinnyetermesztés, az egyre melegebb nyarak mégis lehetővé teszik, hogy megteremjen a sárga- és görögdinnye néhány fajtája.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?