Back to top

Meggypiaci latolgatás

Az idén az első termésbecslés szerint 30-40 százalékkal kevesebb meggy terem nálunk, mint tavaly. A tavaszi fagyok még virágzás előtt érték a kerteket, de a hideg károsította a termőt, sok virág nem tudott megtermékenyülni emiatt. A virágzás alatt nagy volt a szárazság és kevés méh járt a gyümölcsösökben, ami tovább rontotta a megporzást.

MMG - A türelmes kertész paprikája

Az egy hónappal ezelőtti egyeztetés óta folyamatosan tart a gyümölcshullás, úgyhogy biztosra vehető a 40 százaléknyi kiesés. A további terméskilátásokat még befolyásolja az időjárás: esőben sok lesz a repedt gyümölcs, kánikulában megint föltorlódik az áru.

A munkaerőhiány miatt meghatározó a gépesítés a gyümölcstermesztésben, amihez új művelésmódok is szükségesek, derült ki Csizmadia György előadásából. Biztos, hogy új alanyt is kell találnunk a sajmeggy helyett, ami levegőigényes, érzékeny a talajuntságra, ráadásul a pajorok kedvence. A gyakorlatban Nemesnyik István próbálta ki a GiSelA 5 és 6 alanyt meggyben. A csorvási ültetvényben vékony, áttetsző lombfalat nevel ezeken az alanyokon, emiatt lehetővé válik a gépi metszés és hatékony a szüret.

Gépi műveléshez át kell gondolni az egész ültetvényszerkezetet és a betakarítás jellegét, hangsúlyozta Csizmadia György.

A fák tetejét és oldalát rendszeresen kell metszeni, váltakozva egyik és másik oldalon. Arra kell törekedni, hogy sok hároméves termőrészt tartsunk fönn a fán.

Fontos, hogy az alulra belógó ágakat is levágjuk a szüret előtt, különben nagyon megnehezítik a szedőgép mozgását az ültetvényben. Sajmeggyen gyökérmetszéssel, továbbá paklobutrazollal végzett növekedésszabályozással lehet kordában tartani a növekedést. Nem mindegy, milyen metszőgépet választunk: a meggy lecsüngő, vékony gallyait begyűri a forgótárcsás berendezés és károsítja a fákat. Az alsó vágásra kitérő rendszerű, alternáló késes gép alkalmas.

Rendszeresen kell metszeni a meggyet
Rendszeresen kell metszeni a meggyet

Ha hagyományos térállásba, 6 × 4 méterre telepített az ültetvényünk, akkor érdemes 3-4 évenként kivágni egy vázágat, hogy fényt engedjünk a korona belsejébe. Ma már nem engedhetjük meg magunknak, hogy csak a korona palástján legyen termés. Öntözéssel, tápoldatozással hazai Cigánymeggy-ültetvényben is elértek 25 tonnás átlagtermést.

Magyarországon két megoldást lehet javasolni az intenzív, gépesíthető meggytermesztésre. Az egyik az 5 × 3 vagy 6 × 4 méteres telepítés, síkfalmetszővel rendszeresen metszett fákkal, a másik a karcsú orsóhoz közelítő koronaforma még sűrűbben ültetve, hozzávaló betakarítógéppel együtt.

Lengyelországban ribiszkekombájnból átalakított gépet fejlesztettek ki, ami a kistermetű fákról lesodorja a meggyet.

Ahhoz, hogy versenyben maradjunk a lengyel termesztőkkel, stabilan tartani kell a 20-30 tonnás termést egy hektáron, hangsúlyozta Csizmadia György.

Minden rosszul alakult

Tavaly az európai piacon összesen 647 ezer tonna meggy fordult meg, ebből a legnagyobb tétel, 200 ezer tonna Lengyelországból származott, a második beszállító Törökország 170 ezer tonnával, a harmadik Szerbia volt 95 ezer tonnával. Hazánkban tavaly 82 ezer tonna meggy került piacra, kezdte előadását Apáti Ferenc, a FruitVeB szakmaközi szervezet alelnöke. 2017-ben nem egészen félmillió tonna volt az összesített meggyforgalom, akkor a lengyel meggy szinte teljesen elfagyott, mindössze 72 ezer tonna termett, Szerbiában 92, Magyarországon 76 ezer tonna volt a termés.

A megszokott lengyel mennyiség töredéke miatt húzott a piac 2017-ben, a sok lengyel vásárlás ugyanis meglódította az árakat.

Tavaly viszont rekordtermés volt Lengyelországban, ezért nálunk ragadt rengeteg meggy, a termés jó részét le sem szedték. Szerbiában többé-kevésbé állandó a 80-90 ezer tonna körüli mennyiség, de ők és a lengyelek is főként fagyasztják, illetve sűrítményt készítenek a meggyből, tehát nem egy pályán mozgunk.

Magyarországon a belföldi friss fogyasztás és a pálinkakészítésre használt mennyiség nehezen megfogható, elsősorban azért, mert nagyon sok apró tételről van szó, hangsúlyozta Apáti Ferenc. Tavaly a konzervipar 40 ezer tonna meggyet vásárolt föl, amiből 65 millió üveg meggybefőtt készült. A hűtőipar mindössze 7 ezer tonna körül vásárolt, az export pedig 18 ezer tonna volt, annak kétharmada került Németországba. A lengyel vásárlók tavaly mindössze 1400 tonna meggyet vittek el tőlünk. Az ő vásárlásukat nem számítva körülbelül 55 ezer tonna meggyet tud fölvenni a magyar piac és 20 ezer tonna körüli lehet a kivitel. Tavaly a becslések szerint 8-10 ezer tonna meggy maradt az ültetvényekben, mert vagy nem szedték le, vagy viharok verték le.

A termés levezetését az is nehezítette, hogy nemcsak Lengyelországban, de Törökországban is sok volt belőle, nálunk pedig összeértek a fajták és a termőtájak közt sem volt meg a szokásos 2-3 hét különbség az idény első felében.

Minden rosszul alakult, összegezte a tavalyi évet az előadó.

Fagyasztott, lé és konzerv

Németországban az utóbbi évtizedben harmadával csökkent a meggy termőterülete, az országos termés 16 ezer tonnára esett vissza. A termés fele termelői szervezeteken keresztül jut a piacra. A tészek értékesítési ára frisspiaci meggyre 2 euró körül mozog, a konzerv-alapanyagot 55-75, a lémeggyet 35-45 eurócentért adják el.

Németország a legnagyobb vásárló, friss meggyből 28 ezer tonnát importál, amiből 10-12 ezer tonna származik Magyarországról. Ennél jóval több, 40-50 ezer tonna fagyasztott meggyet vásárolnak, a felét lengyel gyártóktól, 10-15 ezer tonnát pedig Szerbiából.

Lengyelország fagyasztott meggyből csak Németországba ötször annyit szállít, mint amennyit nálunk lefagyasztanak,

érzékeltette a nagyságrendeket Apáti Ferenc. Meggybefőttből 35-40 ezer tonna a német behozatal, aminek a kétharmada magyar áru. A befőtt átlagára 0,9-1 euró körül alakul hosszú évek óta, és a mennyiség sem nő, viszont idényszerű ingadozás sem mutatható ki.

Tavaly nemcsak nálunk járt nehéz idő a meggytermesztőkre, a bő termés miatt Lengyelországban is hasonlóan alacsonyak voltak az árak. 35 eurócent lett az átlagár, a lémeggyért 18-25 centet fizettek. Sok készterméket készítettek tavaly a lengyel hűtő- és sűrítőüzemek, de a decemberi 25 ezer tonnás készlet mára valószínűleg gazdára talált, ezért van alapja annak, hogy a lengyel vásárlók ismét megjelenhetnek nálunk.

Az idén igen hosszan tartott a gyümölcshullás
Az idén igen hosszan tartott a gyümölcshullás

Kevés az információ

Mégis mi alapján lehet üzleti döntést hozni a meggypiacon, tette föl a kérdést előadásában Juhos Csaba. Mi alakítja a termelői árat, ami 50 és 250 forint között mozog? Az egyik válasz a spekuláció, ami vevő és eladó részéről is előfordul. Most azt mondhatjuk, hogy a lé- és a hűtőiparnak is van készlete, de nem sok. Lehet, hogy az idény kezdetén hajlandók kicsivel többet fizetni a kevés termés láttán.

Magyarországon a statisztika szerint 14 ezer hektár a meggyültetvény, ebben a még nem termő és az alig művelt, keveset termő ültetvények is szerepelnek.

Kecel térségében még rosszabbak a terméskilátások, biztosnak látszik a 40 százalékos terméskiesés. Érdi jubileumot már szedtek a rendezvény idején, és az is látszott, hogy az Érdi bőtermőnél is a tavalyi termés 60 százaléka van a fákon.

Az áringadozásban nagy szerepet játszik az a fiktív mennyiség, amit sok kereskedő és nepper úgy kínál eladásra, hogy még nem rendelkezik vele. Nagyon sokan mozognak a meggypiacon, egy magyar konzervgyár akár több száz beszállítóval áll kapcsolatban, és az is inkább lefelé mozdítja az árakat. Erősen befolyásolja a piacot az időjárás: mostanában fölcserélődött a tavaszi hónapok és június csapadéka, korábban kezdődik az érés. Közrejátszik az is, ha a termesztők visszatartják a meggyet, igaz, csak néhány napjuk van erre.

Sajnos a meggy esetében (is) hajlamosak a pánikra a termesztők, ha árcsökkenésről érkezik hír, gyorsan túl akarnak adni a termésen, amivel csak rontanak a helyzeten.

Általában az előző évi termésről sincs biztos adat, de arra kellene törekedni, hogy mindenki racionális döntéseket hozzon. A gyártóknak is az az érdekük, hogy hosszú távon legyen elég alapanyag.

Végezetül Juhos Csaba úgy számolt, hogy 200 forint körül lehet a kezdőár az idén a konzerv meggyre. Kérdésünkre elmondta, hogy

az idén az étkezési meggy 400 forintnál lesz nullszaldós:

a szedése körülbelül 150 forintra jön ki kilónként, ugyanannyiért lehet megtermelni, és ehhez jön a csomagolás és a szállítás költsége. Oroszország mellett a balti államokban esznek még friss meggyet, és valamennyit vásárolnak a németek is.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Emelkedett a búza ára

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Jelentős kárcsökkenést eredményezett a jégkármérséklő-rendszer

Jelentős mértékű kárcsökkenést eredményezett a két éve működő, Európában egyedülállóan országos hatókörű jégkármérséklő-rendszer - jelezte az agrárgazdasági kamara hajdú-bihari elnöke hétfőn sajtótájékoztatón Debrecenben.

Magyar irányítás alá került a Glencore Agriculture csehországi leányvállalata

2019 októberétől a magyarországi Glencore Agriculture csoport ügyvezetője, Juhász Csaba irányítja a cseh leányvállalatot is.

A robotok sem mindenhatók

A növényházi kultúrák termesztőinek mindössze mindössze 11 százalékának üzemében dolgoznak robotok, csaknem 3 százalékkal többen, mint 2018-ban, derül ki az AgriDirect agrármarketing cég mintegy 1400 holland növényházi kertész körében végzett körvélemény-kutatásból. A robottechnika leginkább a feldolgozóipari terményeknél válthatja ki a kézimunkaerőt

Zöldséghiánnyal küzd Anglia az áradások miatt

Több élelmiszer ára is jelentősen megnőtt az észak-angliai áradások miatt, ami súlyosan érint több őszi betakarítású zöldségfélét, így a burgonyát, a karfiolt és a káposztaféléket.

Duális képzés és ágazati képzőközpontok

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztató fórumot szervezett a szakképzési törvényben foglalt ágazati képzőközpontokról. Kialakításuk a duális szakképzés továbbfejlesztését szolgálja.

Dísznövénypiac a brexit után

Világszerte folyamatosan nő a kereslet a holland dísznövényekre, az októbertől októberig tartó egyéves időszakban összességében 35 százalékkal nőtt a kiviteli érték. Matthijs Mesken, a holland virágexportőrök szövetségének (VGB) elnöke azonban óvatosan tekint a jövőbe.

Visszaüthet a magyar sertéshúsra a kötelezően előírt új jelölési forma

Január 15-től jelölni kell, honnan származnak a frisshús-pultokban kínált sertéshúsok. A 200 négyzetméternél kisebb üzletekben szövegesen, az ennél nagyobbakban zászlókkal kell feltüntetni, melyik országból érkezett az áru. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy látja, ez a tájékoztatási forma nem biztos, hogy csak a magyar sertéshúsnak kedvez.

Agrárgazdasági kutató: tovább nőtt a mezőgazdasági gépek piaca

Továbbra is bővül a mezőgazdasági gépek piaca Magyarországon: az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások az első három negyedévben mintegy 134 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket, ami 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Elszántak a spanyol termelők

Az alacsony fölvásárlási árak és a zöldség-gyümölcs ágazat aggasztó helyzete miatt vonultak utcára az almériai kertészek. Az ágazat komoly válságban van, strukturális nehézségekkel küzd, a termelők megélhetése veszélybe került.