Back to top

Sikeresen zárult a kocsányos tölgy védelmét célzó horvát-magyar projekt

A Mecsekerdő Zrt. a Horvát Állami Erdők Nasice-i Erdőgazdaságával június 11-én tartotta „A Kocsányos tölgy megóvása a határmenti térségben - Oak protection” című horvát-magyar projekt záró konferenciáját. A Gajic-i Csemetekertben tartott rendezvényen a projektben résztvevő partnerek és szakértők osztották meg az együttműködés tapasztalatait és eredményeit az érdeklődőkkel.

A Európai Bizottság Regionális és Városfejlesztési Főigazgatósága a projektet a „jó gyakorlat” címmel is kitüntette.

A Nasice-i Erdőgazdaság ügyvezetője, Vlado Keglevic köszöntötte a résztvevőket, és hangsúlyozta, hogy a projektben összegyűjtött mintákat és adatokat az erdőgazdaságok és a partnerek már most hasznosítani tudják, és nyilvánvaló az igény a közös munka folytatására. Emellett kiemelte a fenntartható erdőgazdálkodás és az uniós források észszerű felhasználásának fontosságát.

Kakas Andrea a HUHR Közös Titkárság programmenedzsere az általános háttér információk mellett megemlítette, hogy az Interreg V-A Magyarország-Horvátország Együttműködési Program második pályázati felhívására összesen 157 pályázat érkezett be, melyek ellenőrzését már megkezdték. Továbbá elmondta, hogy az Oak protection projekt még az első pályázati ciklusban kapott támogatást, szintén erős verseny közepette.

A vezető partner részéről Kiss Milán, a Mecsekerdő Zrt. projektmenedzsere bemutatta az immár eredményesen záruló projekt részleteit.

Az egymásra épülő projekttevékenységek egy közös célt szolgáltak, a síkvidéki tölgyállományok, valamint az őshonos fafajok megóvását, az erdei ökoszisztémák megőrzését.

Ennek érdekében a huszonkét hónapos projekt időtartama alatt létrejött egy hatvan mérőpontból álló talajvíz-monitoring rendszer, amely hét automata meteorológiai állomással egészült ki, és naprakész információkat szolgáltatnak az erdőgazdálkodás egyik legfontosabb tényezője, a csapadék kapcsán.

A projekt másik kiemelt célja az invazív fás szárú növények feltérképezése és visszaszorítása volt: magyar oldalon több mint 150 hektáron sikerült mentesíteni az erdőterületeket a bálványfától, a fehér akáctól és a legnagyobb problémát jelentő gyalogakáctól. Ezzel párhuzamosan a Nasicei Erdőgazdaság területén is megtörtént az invazív fajok felmérése.

A projekt az Interreg Program Természetvédelmi prioritásán belül kapott támogatást. A természetvédelmi törekvések egyrészt a projektben alkalmazott technológiákban (pl.: injektálás) nyilvánultak meg, másrészt cél volt az eredeti élőhelyek visszaállítása is, ami olyan védett növény és rovarfajok számára teremti meg az ökológiai feltételeket, amelyeket korábban a gyalogakác kiszorított.

A megvalósítás során a projektpartnerek nagy hangsúlyt fektettek az eredmények társadalmasítására is, nem csupán a szakemberek, de a lakosság körében is.

Az invazív fajok bejelentésére fejlesztett mobil alkalmazás az eredeti tervekhez képest szélesebb célcsoportot elérő funkciókkal bővült,

bemutatva a Dráva-sík védendő természeti értékeit, a veszélyt jelentő fás szárú invazív növényeket. Emellett híreket, erdei programajánlót és térképes állományokat is tartalmaz. Az alkalmazás hamarosan letölthető lesz (Android ill. iOS platformokra)

Emellett a lakosság részére egy brossúra is készül az invazív növényekről, a szakemberek pedig az invazív növények visszaszorítására vonatkozó részletes módszertani útmutatót tudják majd hasznosítani.

Ivan Pilas a Horvát Erdészeti Intézettől a talajvíz monitoring, valamint a WEB GIS rendszer eredményeit mutatta be. A talajvízre vonatkozóan már a kétezres évek elejétől rengeteg adatot gyűjtöttek és elemeztek az Intézetnél, az eredményeket több szakmai fórumon bemutatták, és keresték a megfelelő módszert a talajvízszint költséghatékony mérésére.

Az általuk működtetett monitoring rendszer fenntarthatósága többször megkérdőjeleződött, ezért egy automata rendszer kiépítését javasolták – ehhez találtak partnerre és forrásra az Oak Protection projektben.

Az új rendszer dinamikus adatgyűjtésére alapozva összetett képet kapnak a talajvíz mozgásáról, viselkedéséről, ami választ adhat arra is, hogyan lehet felkészülni szárazabb időszakokra.

A mérőállomások adatait a mindenki által hozzáférhető WEB GIS térképes, szűrőkkel ellátott felülete biztosítja, amely a https://oak.geof.hr/gis oldalon érhető el.

Tervek szerint ez kiegészül egy jelenleg fejlesztés alatt álló, műholdas megfigyelő rendszerrel, amivel a jövőben a vegetáció változása is figyelemmel kísérhető.

A Soproni Egyetemtől Korda Márton az erdei ökoszisztémák megóvásáról és az invazív növényfajok visszaszorításáról tartott előadást, és bemutatta az invazív fajok természetvédelmi, gazdasági és humán egészségügyi károkozását. Felhívta rá a figyelmet, hogy az Európia Unióban már 10 éve is kb. 12 milliárd eurót emésztett fel a védekezés évente, majd említett egy friss magyar természetvédelmi kutatást, miszerint

a biodiverzitást veszélyeztető tényezők közül az invazív növények terjedése jelenti a legnagyobb kockázatot.

Az alkalmazott technikák közül bemutatta a különböző mechanikai és vegyszeres eljárásokat.

A kiemelkedő eredménynek számít az a 155hektár, amit a projekt során már sikerült mentesíteni az inváziós fajoktól, ám a projektterület határain túlmutató eredmény a gyalogakác visszaszorítására kidolgozott módszertan is, amiről eddig csak kevés tapasztalat állt rendelkezésre.

Stjepan Dekanic külső szakértőként a Koskai Erdészet tölgy állományaiban alkalmazott adaptív erdőgazdálkodás lehetőségeiről beszélt. Az erdészet által kezelt területnek 75%-át viszonylag idős kocsányos tölgyes erdők jellemzik. A tölgyes állomány kiterjedésének vizsgálata mellett a területre vonatkozó csapadék, hőmérséklet valamint a talajrétegek és a talajvízszint mérések adatainak elemzésével a klímaváltozás várható hatásait próbálják modellezni, amihez LIDAR technológiát is alkalmaztak. Megállapította, hogy átlaghőmérséklet növekedés mellett kiemelkedően csapadékos és túlzottan száraz időszakok is várhatóak. Mindez a vízgazdálkodási tevékenység szükségességét prognosztizálja. Úgy véli,

az elkészült tanulmány az erdőgazdálkodási gyakorlatban is alkalmazható, például eldönthető mely területek alkalmasak a jövőben a tölgyesek telepítésére.

Elmondta, hogy kihívásokkal teli időszak előtt állunk, az érintett területeken sok az idős, gazdasági szempontból túltartott erdő, lehetőséget kell biztosítani az állományok fiatalításának.

A projekt eredményeinek alkalmazhatóságáról végül Natasa Rap, a Nasice-i Erdőgazdaság projektmenedzsere tartott előadást. Megosztotta azt az általános tapasztalatot, hogy az erdész társadalom bizonyos tekintetben zárt kört alkot, így a nagyközönség nehezebben ismerheti meg a munkájukat. Ezért is tartja fontosnak az ilyen szemléletformáló hatású projekteket, amiken keresztül a lakosság is átfogó képet kap az erdőgazdálkodói tevékenységről. Hangsúlyozta, hogy

minden egyes eredmény bárki számára hozzáférhető a projekt weboldalán, s azok akár tudományos kutatási céllal is felhasználhatók.

Külön kihangsúlyozta, hogy a projekt az Európai Bizottság Regionális és Városfejlesztési Főigazgatósága által a „jó gyakorlat” kitüntető címet is elnyerte.

Végezetül arról beszélt, hogy a partnerség között létrejött együttműködés a jövőben is folytatódni fog, mely kapcsán az előkészítő tárgyalásokat már megtették. Ki szeretnék terjeszteni a kutatásokat más őshonos fajokra is, valamint az eredményekre alapozottan vízgazdálkodási lépések is várhatók.

Forrás: 
Mecsekerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Foglalkozások a Szalajka-völgyben

Szilvásvárad hazánk egyik legismertebb települése, híres a gyönyörű és egyedülálló Szalajka-völgyéről. A Bükk legnevesebb és páratlan szépségű területe halmozza a természeti kincseket, növény- és állatvilága pedig sokszínű, így kiváló helyszíne az erdei iskolás foglalkozásoknak.

Veszélyes fűfaj terjed, jelezze, aki találkozik vele

Új, veszélyes inváziós faj, a homoki prérifű hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.

Édes kiscicát mentettek, másnap kiderült: van "némi" gond

Az édes kiscicát a drávaszentesi állatmenhely vezetője találta, aki ideiglenes gazdihoz adta az állatot. A befogadó másnap jelezte, hogy valami „gond” van a macskával, nagyon vad, fújtat, nem házimacska módjára viselkedik.

500 kilós napszámosok a pusztában

Nem mindennapi napszámosokat alkalmaz a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága annak érdekében, hogy a holtágak és vízfolyások, a tavasszal vízzel megtelő szikes tavak ismét gazdag élővilágnak adjanak otthont, ahogyan évszázadokkal ezelőtt.

Közadakozásból épült újjá a Kékbegy-tanösvény pallósora Farmoson

Az országban egyedülálló, közösségi összefogással épült újjá a Farmosi Madárvárta területén található Kékbegy-tanösvényhez tartozó 200 méter hosszú pallóhíd, amely februárban egy nádas tűz során vált a lángok martalékává – mondta el Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Farmoson a Nagy-nádasba vezető pallósor és a tanösvény táblák avatásán.

Menő "Máltai Szeretetszolgálatos" táska a Spar-nál

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tiszaburai varrodájában készülő vászontáskákat értékesítenek mostantól az INTERSPAR hálózatában. Az eladások a hátrányos helyzetű település varróüzemében dolgozó lányokat és édesanyákat segítik, miközben környezetbarát alternatívát nyújtanak a bevásárlás során.

Világszerte súlyosbodik az édesvízi tavakat érintő nyári algavirágzás

Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.

Rágcsálóirtó mérgezi a hazai ragadozómadarakat

A nem megfelelően kihelyezett rágcsálóirtók sok ragadozómadár életét veszélyeztetik hazánkban – derül ki a Magyar Madártani Egyesület közleményéből.

Évi 55 milliárd forint kárt okoz a túl sok, vagy túl kevés víz

A Budapesten sorra kerülő Víz Világtalálkozón ezúttal a víz három drámájával (sok, kevés, szennyezett) foglalkoznak a szakemberek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára kiemelten fontos, hogy az eseményen víz- és az élelmiszerbiztonsági szempontból is konszenzusos és kedvező javaslatok, ajánlások, elhatározások szülessenek.

Víz Világtalálkozó - a világ 118 országából érkeznek vendégek Budapestre

A két korábbi rendezvényhez képest többen, 118 országból több mint 2300-an jelentkeztek a kedden kezdődő Budapesti Víz Világtalálkozóra - közölte az MTI-vel hétfőn az eseményt előkészítő tárcaközi bizottság elnöke, a Külgazdasági és Külügyminisztérium export növeléséért felelős helyettes államtitkára.