Back to top

Válságossá válhat a helyzet Afrikában - korábban érkezett a szárazság

A klímaváltozással együtt járó szárazság nyomán egyre nagyobb hiánnyal és egyre magasabb élelmiszerárakkal kell számolni, de még nincs késő ahhoz, hogy ezeken a kilátásokon egyénenként is változtassunk.

Soha nem látott mértékűre emelkedhet az éhezők száma Dél-Szudánban - közel 7 millió ember élelmezési helyzete válhat válságossá július végéig az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) és a Világélelmezési Program (WFP) szerint - írja a napi.hu.

A kilátások szerint az afrikai országban mintegy 21 ezer ember helyzete katasztrofális szintre romlik (az integrált élelmezésbiztonsági skála legsúlyosabb, 5-ös besorolása), 1,82 millióan válságos (4-es besorolás) és további 5,12 millió ember kritikus helyzetbe kerül (3-as fázis) a tápláló ételhez jutás szempontjából.

Ferenc pápa is ökológiai katasztrófáról beszél - lépéseket sürget. Az afrikai országban a megszokottnál korábban érkezett ugyanis a száraz évszak, és várhatóan tovább is tart, miközben a tavalyi termésből már nem sok maradt. Ez kiegészítve a tartós gazdasági instabilitással, és az elmúlt évek fegyveres konfliktusának hatásaival aláásta az emberek hozzáférését az élelmiszerhez. Az élelmiszerek megdrágultak a tavalyi alacsony termés miatt, és a piaci folyamatok sem megfelelően működnek. A békemegállapodás és a politikai stabilitás kulcsfontosságúak lennének a humanitárius segítségnyújtás kiterjesztéséhez és ezáltal az emberek túlélésének és a mezőgazdasági termelés folytatásának biztosításához - figyelmeztet a FAO.

Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás egyértelművé teszi: a klímaváltozás a szemünk előtt zajlik és az életünkre is hatással van.

Ez az egyik fő oka annak is, hogy az éhezés világszerte is egyre nagyobb méreteket ölt. A kiszámíthatatlan és kedvezőtlen feltételek mellett nehéz annyit termelni, hogy az egyre nagyobb népességszámú emberiséget jóllakassuk. Aggodalomra azonban nincs ok, még nem késő változtatni - vélik a FAO szakértői, akik szerint valódi tettekre van szükség a klímaváltozás ellen, hogy mindenki - éljen bárhol a bolygón - hozzáférjen a tápláló és egészséges élelemhez.

A szakértők szerint bárki becsatlakozhat az éhezés elleni küzdelembe,

ha étrendje fenntartható és változatos (hetente legalább egyszer a hús helyett lencse, bab vagy csicseriborsó), kevesebb élelmiszert hagy kárba veszni, hiszen minden évben a megtermelt élelmiszer mintegy harmadát dobjuk ki, takarékosan bánik a vízzel, tiszta talajokra és vizekre törekszik, továbbá vásárláskor előnyben részesíti a helyi termelők által előállított élelmiszert.

Forrás: 
Napi.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.

Szuperétel, rendkívül egészséges, mégis gond van vele

Ez a szuperételként is emlegetett gyümölcs rengeteg jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Évről évre nagyobb az igény rá, ezzel viszont egyre komolyabb gondokat okoz.

Egyedi ízek a Kárpát-medencéből

Ki merné elvitatni, hogy földműves és állattenyésztő eleinknek a sertés feldolgozása terén igazán maradandót sikerült alkotniuk?! Az elmúlt évszázadok során a dolgok természetes rendje szerint kialakult, hogy a levágott állat egyes részei igazából mire valók, mi az, amiből a legízletesebb étel készíthető.

EGERERDŐ Zrt.: szakmai partner az erdőtelepítésben és fásításban

Magyarország Kormánya, az Agrárminisztérium koordinálásával jelentős terveket fogalmazott meg hazánk fával borított területeinek növelése érdekében, azzal a céllal, hogy hatékony választ tudjunk adni a klímaváltozás által jelentett kihívásokra.

Kutató: a jövőben is számítani kell a Balaton algásodására

A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövőben is számítani kell hasonló vízvirágzásra – számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről.

Tizenhárom százalékkal csökkentette az alumínium italdobozok súlyát a Coca-Cola Magyarország

Tizenhárom százalékkal csökkentette az alumínium italdobozok súlyát a Coca-Cola Magyarország, az országban gyártott és 19 országban forgalmazott dobozos üdítőitalok csomagolásához a cég 2020-tól éves szinten mintegy 170 tonnával kevesebb alumíniumot használ fel, csökkentve a gyártás és a szállítás során fellépő környezeti terhelést - közölte az MTI-vel a társaság.

Változnak az uniós támogatások

Jelentős változásokra kell felkészülniük a gazdálkodóknak az új európai uniós támogatási időszakban, és azt már most biztosra vehetik a termelők, hogy csak akkor juthatnak majd területalapú támogatáshoz, ha eleget tesznek a környezeti szempontból előnyös gazdálkodás feltételeinek - írta pénteki számában a Magyar Nemzet.

Több lábon álló biogazdaság

Vajon mekkora jelentőséggel bír ma az a tény, hogy Kárpátalján a vele szomszédos négy ország mindegyikéhez képest, bő két évtizedes késéssel épültek fel az első szupermarketek? Mert mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy ahol ezek az áruházláncok megjelentek, ott gyorsan átalakultak a vásárlási szokások.

Miért kell Új-Zélandról hozni a hagymát?

Nagyon messze van Új-Zéland, mégis egyre több hagyma érkezik ebből a távoli országból Európába és Magyarországra is. Európában több hagymatermő nagyhatalom is van, például Spanyolország, Hollandia, de Lengyelországot és Németországot is ide sorolhatjuk. Mi történt a hagymával?