Back to top

Zivataros nyári idő

A múlt heti száraz, forró időjárásnak vasárnap a nap második felében heves zivatarok, néhol felhőszakadások, károkat is okozó jégesők vetettek véget. A folytatásban is többfelé öntözik záporok a talajt, és a héten a kánikula sem tér vissza. A már repedezésnek indult talajfelszínnek igen nagy szüksége volt a csapadékra, ahogy növényeinknek is a forróság enyhülésére.

Medárd az idén nem a kezdetét, hanem a végét jelentette egy hosszan tartó csapadékos időszaknak, és az ország nagy részén egészen tegnapig azóta nem esett számottevő mennyiség. A múlt héten csak elszórtan, főként a Tisza térségében voltak kisebb záporok, zivatarok. A hőmérséklet viszont gyorsan emelkedett, már a hét első felében is 29-32 fokos maximum értékek voltak jellemzőek, majd fokozódott a hőség, és csütörtöktől már országszerte 33-36 fokig melegedett a levegő. A legmelegebb órákban légköri aszály is kialakult, és a magas napállás mellett erős UV sugárzás is perzselte a növények leveleit.

A nagy melegben gyorsan száradt, és repedezett a talajok felszíne, a hétvégére a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma országszerte 50% alá, igen sokfelé 40% alá esett.

A középső talajrétegek is veszítettek nedvességtartalmukból a héten, de itt még kielégítő, az 50 cm-nél mélyebb rétegekben kifejezetten jó a vízellátottság. Vasárnap délutántól hétfő reggelig nagy kiterjedésű zivatarrendszerekből meglehetősen egyenetlen területi eloszlásban, de majdnem mindenütt hullott valamennyi csapadék. Területi átlagban a legnagyobb mennyiség az ország északkeleti harmadán esett, de a Dunántúli középhegységben és az Alföld déli részén is voltak helyek, ahol meghaladta a 30 mm-t a lezúduló eső. Ebből adódóan a talajok felszíne hétfő reggelre többfelé sárossá vált, máshol kifejezetten száraz, repedezett maradt.  

Az őszi vetésű kalászos növények jellemzően az érés fenológiai fázisában vannak. A napraforgó és a kukorica fejlődése felgyorsult, ahogy a korábbi csapadékos időjárás után most az eddig hiányzó meleget is megkapták a növények. A burgonya és a gyümölcsök szintén intenzív növekedéssel reagáltak a meleg időre, ahogy sajnos a gyomnövények is.

Mi vár ránk a héten?

Az előttünk álló héten változékony időre van kilátás. Több lesz fölöttünk a gomolyfelhő, melyekből minden nap számítani lehet záporok, zivatarok kialakulására.

A csapadék záporos jellegéből adódóan a mennyiségében nagy területi különbségek várhatók, de átlagosan a heti csapadékösszeg 15 és 30 mm között valószínű.

A szél jellemzően csak zivatarfelhők környezetében erősödik meg, a növényvédelmi munkákhoz a hét nagy részén a reggeli, kora délelőtti órák lesznek ideálisak. A hőség egyelőre nem tér vissza, mérsékelten meleg időre van a héten kilátás 25 és 30 fok közötti maximumhőmérsékletekkel, ami a növények hőigényét kielégíti, de a napégés, perzselés veszélye nem ál fenn. A hőösszeg intenzív növekedése folytatódik, a hét végére a 10 fokos bázishőmérséklettel számított hőösszegben országszerte 100 foknap emelkedésre lehet számítani. A párolgás mértéke a felhősebb, mérsékelten meleg időben csökken a múlt hetihez képest, a talajok nedvességtartalma előreláthatóan a keleti országrészben fog nőni, a Dunántúl nagy részén inkább csökkenés valószínű. A páratartalom jellemzően 50% fölött alakul a legmelegebb órákban is. Az időjárási viszonyok kedvezőek lesznek a gombás fertőzések terjedéséhez.

Az időjárási adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat biztosítja

Forrás: 
OMSZ

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Világszerte súlyosbodik az édesvízi tavakat érintő nyári algavirágzás

Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.

Az aktív termelési módozatoké a jövő

Az időjárási anomáliák, a mind meglepőbb kihívások ébresztik rá a gazdákat arra, hogy tudatosan és aktívan be kell avatkozniuk a jó terméseredmények érdekében – véli Éber Csaba. A Malagrow kereskedelmi vezetője szerint a változékony helyzetből kell kihozni a legtöbbet, ehhez pedig profi termékek és magabiztos szaktudás kell.

Sárgulnak a széncinegék, de nem az irigységtől

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködésével lassan négy évtizede folynak ornitológiai kutatások egy erre kijelölt gyertyános-tölgyesben a Szentendrei Erdészethez tartozó Málnás-hegyen. A kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a kísérleti terület augusztusi csapadékviszonyaival és hőmérsékleti jellegzetességeivel összefügg a cinegék színezete.

Szélerózió-kutatás autonóm eszközökkel

Észak-Amerika nyugati részének hatalmas legelőterületein nem újdonság az erős szél. Az elmúlt évtizedek során azonban jelentősen súlyosbodtak az eróziós folyamatok, melyek összességében jelentősen rontják az itt jellemző legeltetéses marhatartás feltételeit. A szélerózió jobb megértésére robotizált eszközzel indultak kísérletek.

Az éghajlatváltozás veszélyezteti a növények jövőjét

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség néhány riasztó számot adott ki a mezőgazdaság jövőjéről. Az éghajlatváltozás a termelés súlyos veszteségéhez vagy bizonyos növények termelésének elhagyásához vezethet.

Korszakváltás küszöbén az agrárium

Az évszázad kihívásai, az erre adható válaszok és a fejlődés szükségessége uralták a csütörtökön megnyílt 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) rendezvényének beszédeit.

Gabonát a változó klímában is termeszteni kell

A gabona vetésterülete állandó, a termésátlagok növekednek, az ágazat szereplői pedig folyamatos innovációval alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. Így összegezhetők a NAK, a GOSZ, az NSZ illetve a Gabonaszövetség szántóföldi növénytermesztési szakmai konferenciájának megállapításai az OMÉK-on.

A KAP források szinten tartása a talaj és az erdők működésének támogatásához is elengedhetetlen

A gazdák a talajok szénmegkötő-képességének javításával - melyhez új agrotechnikai eljárások alkalmazására van szükség -, valamint növekvő erdőtelepítésekkel tudnak hozzájárulni az éghajlati változások hatásainak csökkentéséhez, ehhez viszont nélkülözhetetlen a KAP források szinten tartása – mondta Nagy István Helsinkiben, az uniós mezőgazdasági miniszterek informális találkozóján.

A mezőgazdaság és a klímaváltozás - okozó vagy áldozat?

Egy, a genfi székhelyű Világklíma Tanács (IPCC) a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése szerint az élelmiszer-termelés, és azon belül a hústermelés okozza az ember által okozott hajtógáz-kibocsátás 23 százalékát; sőt valamennyi, az élelmiszer-termeléssel és -feldolgozással kapcsolatos környezeti terhelést figyelembe véve, ez az érték felmegy 37 százalékra.

Felhős idő enyhíti a hideg éjszakákat

Napos, száraz időben lehetett haladni a mezőgazdasági munkákkal az elmúlt napokban. A héten bár változékonyabbra fordul időjárásunk, nagy területre kiterjedő, bőséggel áztató eső a hét első felében még nem valószínű, de többfelé lesz csapadék. Ugyanakkor a felhősebb időben megszűnnek a talajmenti fagyok, jelentősen enyhébbek lesznek az éjszakák.