Back to top

Jó fizetésért sincs senki, aki dolgozna a Balatonon

Egyre nehezebben találnak munkaerőt a balatoni vállalkozók, akik szerint ennek is szerepe van abban, hogy elszálltak az árak a tóparti üzletekben, ugyanis a vállalkozóknak vonzó bért kellene kigazdálkodniuk - írta szerdai számában a Népszava.

A déli parton a vendéglátósok jó esetben 1100-1300 forintos órabérért találtak felszolgálót, jó szakácsnak pedig 1500 forint alatt nem érdemes megegyezést ajánlaniuk, de akár 2000 forintot is kell fizetniük, sőt az északi parton komolyabb helyeken a pincérek is megkapják ezt az órabért.

A munkaerőhiánnyal nemcsak a vendéglők, de a különféle üzletek is küzdenek, sok helyen a tulajdonosok és családtagjaik állnak a pult mögé a nyári szezonban, mert nem találnak elég alkalmazottat. "Négyszázezer forintért sem jön senki" - fogalmazott az egyik vendéglős a lapnak. Egy másik arra panaszkodott, hogy olyanok jönnek, akiket semmire sem lehet használni, nem dolgozni akarnak, csak sok pénzt keresni. 

A balatoni vállalkozók szerint a helyzet tavaly óta is romlott, aminek egyik oka, hogy egyre kevesebben jönnek haza azok közül, akik korábban csak télre mentek ki külföldre dolgozni, a nyári szezonban pedig a Balatonon vállaltak munkát,

és ez a helyzet a következő években várhatóan még rosszabb lesz. Egyes vélemények szerint a magas béreket sokáig a többség nem tudja fizetni, így kénytelen lesz bezárni. Öt év alatt a balatoni kisvállalkozásoknak akár a fele is eltűnhet.

Nem tudják kigazdálkodni a hazai vendéglátóhelyek és szállodák a nyugat-európai színvonalú béreket, ezért a turizmusból az elmúlt években rengeteg szakember ment ki külföldre - mondta a Népszavának Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, aki szerint minimum tízezren hiányoznak az ágazatból, a nyári szezon kezdetén pedig még ennél is több embert keresnek.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Laborhús után itt a labortej

A tejből származó fehérjékből készült termékek éves kereskedelme több millió dollárra rúg. Mi lenne, ha ezeket a termékeket tehenek nélkül is elő lehetne állítani?

Orosz "alma razzia" Fehéroroszországban

Az orosz állami élelmiszer-biztonsági hivatal munkatársai Fehéroroszországban ellenőrzik, hogy nem lengyel származású almát akarnak-e belorusz exportőrök átcsomagolva továbbszállítani az orosz boltokba.

Kismértékben csökken a világ ipariparadicsom-termelése

A Világ Ipari Paradicsom Tanácsa (WPTC) a globális termés-előrejelzését 300 000 tonnával csökkentette, mégpedig a kiültetés ideje alatt az évszakra nem jellemző – néhány jelentős termesztő országot érintő – hőmérséklet-csökkenés miatt.

Ellepték a Balaton partját a hatóság emberei

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ezen a héten ismét átfogó ellenőrzést kezdett a tó környéki településeken.

Agrárkamara: tovább nőhet a sertéshús ára

Tovább nőhet a sertéshús és a belőle készülő készítmények ára az elkövetkező hónapokban, mivel a sertések felvásárlási ára szárnyal az afrikai sertéspestis miatt - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.

Mikor érett a görögdinnye?

A görögdinnye vásárlásakor mindig van az emberben egy kicsi bizonytalanság: vajon érett, jó ízű lesz? A megfelelő érettség és a kellemes íz a többi gyümölcs esetében is alapvető szempont, ez a kérdés valahogy mégis a görögdinnye esetében vált különösen fontossá. Cikkünkben összegyűjtöttük, mire érdemes odafigyelni a vásárlás során.

Magyar befektetésből kaphatnak lendületet az agrárinnovációs startupok

A nemzetközi piacra lépés előtt álló hazai agrárstartupok mutatkoztak be befektetői alapok és agrárvállalatok szakembereinek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal rendezvényén.

Stabil a tej ára, de egyre nő az önköltség

A hazai nyerstej felvásárlási átlagár 2017 januárja óta, mintegy 29 hónapja a 91-101 Ft/kg-os sávban mozog. Az ár stabilitása ugyan üdvözlendő, azonban a nyerstej ár az infláció, az input költségek stb. változása miatt egyre kevésbé tudja fedezni az emelkedő önköltségeket. Ez az ár 4-5 éve kiváló árnak minősült volna.

Munkaerőhiány: Ukrajna lehet a fő küldő ország

Miután a magyar gazdaságból 2017–2021 között generációs okokból rengeteg aktív korú dolgozó esik ki, így máshonnan kell pótolni a szükséges munkaerőt.

Százezerrel többen élnek alkalmi munkából, mint öt éve

Csaknem nyolcezer idénymunkással kevesebb dolgozott a mezőgazdaságban az idén júniusban, mint egy évvel korábban, az idegenforgalomban viszont több mint ezerrel nőtt a számuk, és több mint tízezerrel többen élnek alkalmi munkából.