Back to top

Jó fizetésért sincs senki, aki dolgozna a Balatonon

Egyre nehezebben találnak munkaerőt a balatoni vállalkozók, akik szerint ennek is szerepe van abban, hogy elszálltak az árak a tóparti üzletekben, ugyanis a vállalkozóknak vonzó bért kellene kigazdálkodniuk - írta szerdai számában a Népszava.

A déli parton a vendéglátósok jó esetben 1100-1300 forintos órabérért találtak felszolgálót, jó szakácsnak pedig 1500 forint alatt nem érdemes megegyezést ajánlaniuk, de akár 2000 forintot is kell fizetniük, sőt az északi parton komolyabb helyeken a pincérek is megkapják ezt az órabért.

A munkaerőhiánnyal nemcsak a vendéglők, de a különféle üzletek is küzdenek, sok helyen a tulajdonosok és családtagjaik állnak a pult mögé a nyári szezonban, mert nem találnak elég alkalmazottat. "Négyszázezer forintért sem jön senki" - fogalmazott az egyik vendéglős a lapnak. Egy másik arra panaszkodott, hogy olyanok jönnek, akiket semmire sem lehet használni, nem dolgozni akarnak, csak sok pénzt keresni. 

A balatoni vállalkozók szerint a helyzet tavaly óta is romlott, aminek egyik oka, hogy egyre kevesebben jönnek haza azok közül, akik korábban csak télre mentek ki külföldre dolgozni, a nyári szezonban pedig a Balatonon vállaltak munkát,

és ez a helyzet a következő években várhatóan még rosszabb lesz. Egyes vélemények szerint a magas béreket sokáig a többség nem tudja fizetni, így kénytelen lesz bezárni. Öt év alatt a balatoni kisvállalkozásoknak akár a fele is eltűnhet.

Nem tudják kigazdálkodni a hazai vendéglátóhelyek és szállodák a nyugat-európai színvonalú béreket, ezért a turizmusból az elmúlt években rengeteg szakember ment ki külföldre - mondta a Népszavának Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, aki szerint minimum tízezren hiányoznak az ágazatból, a nyári szezon kezdetén pedig még ennél is több embert keresnek.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szlovén agrárminiszter

A fenntartható erdőgazdálkodásról írt alá megállapodást és a Közös Agrárpolitikáról tárgyalt Nagy István agrárminiszter és Dr. Aleksandra Pivec szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezésügyi miniszter. A találkozón a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy közösen kell fellépni a primőr termékek és a piacvédelem területén az Európai Unióban.

Elérhető közelségben a söripari fordulat

A nagy gyártók kizárólagos szerződéseinek feloldása után a kisüzemi főzdék nemcsak a vendéglátóhelyeken, hanem két-három év alatt az iparág egészében is elérhetnék a 20 százalékos piaci részesedést.

Korán eltűnt az idén a kukorica a piacról

Időarányosan csökkent az agrár- és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi egyenlege az idei első negyedévben, miközben az export és az import értéke emelkedett. A szakértő szerint a következő negyedév statisztikája rosszabb képet mutat majd.

Csomagolódoboz elefántfűből: gyümölcsökhöz, zöldségekhez

Június elején mutatta be Roy van den Heuvel, az Argos Packaging & Pro­tection menedzsere azt a gyümölcsök és zöldségek csomagolására alkalmas dobozt, amely a világon elsőként elefántfű felhasználásával készült.

Szembe ment a Tesco az élelmiszer-pazarlással

A Tesco kedden közzétette éves jelentését Little Helps Plan Közösségi Stratégiájáról, valamint ennek részeként beszámolóját a 2019/20-as pénzügyi év során a működése során keletkező élelmiszer-hulladék és -felesleg mennyiségéről.

Tovább erősíti a tudatos vásárlói magatartást az Agrárminisztérium

A sertéshúsok esetében bevezetett jelölési előírás pozitív tapasztalatai alapján újabb termékkörökre terjesztette ki a származási ország egyértelmű jelölését az Agrárminisztérium - közölte Nagy István tárcavezető.

Árutőzsde: kisebb mozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Takarékbank: kissé javuló várakozások, de jelentős bizonytalanság jellemzi az agráriumot

Kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére az első negyedévhez képest, de továbbra bizonytalanság jellemzi az ágazatot, főként a koronavírus-járvány miatt beszűkült exportlehetőségek, és a tavaszi aszály miatt - közölte Hollósi Dávid a Takarékbank agrár üzletágának szűk körű elemzői sajtó-háttérbeszélgetésén hétfőn, Budapesten.

Több alma, körte, szőlő

A kedvező időjárás miatt Kínában nagyobb termésmennyiséggel számolnak az idén almából, körtéből és szőlőből is.

Még több termék eredetét lesz kötelező feltüntetni

Július 15-étől a nem előrecsomagolt gyümölcsöknél és zöldségeknél kötelező lesz feltüntetni a boltokban, hogy milyen országból származnak – június 26-i Magyar Közlönyben megjelent agrárminiszteri rendelet szerint.