Back to top

Jó fizetésért sincs senki, aki dolgozna a Balatonon

Egyre nehezebben találnak munkaerőt a balatoni vállalkozók, akik szerint ennek is szerepe van abban, hogy elszálltak az árak a tóparti üzletekben, ugyanis a vállalkozóknak vonzó bért kellene kigazdálkodniuk - írta szerdai számában a Népszava.

A déli parton a vendéglátósok jó esetben 1100-1300 forintos órabérért találtak felszolgálót, jó szakácsnak pedig 1500 forint alatt nem érdemes megegyezést ajánlaniuk, de akár 2000 forintot is kell fizetniük, sőt az északi parton komolyabb helyeken a pincérek is megkapják ezt az órabért.

A munkaerőhiánnyal nemcsak a vendéglők, de a különféle üzletek is küzdenek, sok helyen a tulajdonosok és családtagjaik állnak a pult mögé a nyári szezonban, mert nem találnak elég alkalmazottat. "Négyszázezer forintért sem jön senki" - fogalmazott az egyik vendéglős a lapnak. Egy másik arra panaszkodott, hogy olyanok jönnek, akiket semmire sem lehet használni, nem dolgozni akarnak, csak sok pénzt keresni. 

A balatoni vállalkozók szerint a helyzet tavaly óta is romlott, aminek egyik oka, hogy egyre kevesebben jönnek haza azok közül, akik korábban csak télre mentek ki külföldre dolgozni, a nyári szezonban pedig a Balatonon vállaltak munkát,

és ez a helyzet a következő években várhatóan még rosszabb lesz. Egyes vélemények szerint a magas béreket sokáig a többség nem tudja fizetni, így kénytelen lesz bezárni. Öt év alatt a balatoni kisvállalkozásoknak akár a fele is eltűnhet.

Nem tudják kigazdálkodni a hazai vendéglátóhelyek és szállodák a nyugat-európai színvonalú béreket, ezért a turizmusból az elmúlt években rengeteg szakember ment ki külföldre - mondta a Népszavának Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, aki szerint minimum tízezren hiányoznak az ágazatból, a nyári szezon kezdetén pedig még ennél is több embert keresnek.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mérsékelt piaci ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

KSH: nem változott a kiskereskedelmi üzletek forgalma júniusban

A kiskereskedelmi üzletek júniusban már járványügyi korlátozások nélkül lehettek nyitva az egész országban, így forgalmuk volumene a nyers adat szerint 0,8 százalékkal bővült, naptárhatástól megtisztítva lényegében nem változott az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Erősödő európai bárányárak

A bárányárak tovább emelkedtek az elmúlt héten, ezzel az EU átlagértékei most a 2018 májusa óta rögzített legmagasabb árszintet érték el.

Többlépcsős lehet a leépítés a Tescónál

Aggasztó kép körvonalazódik a tulajdonosoknál a Tesco áruházlánc pénzügyi kilátásairól, a londoni központban nemrég elrendelt átvilágítás eddigi eredményei alapján mostanra biztos, hogy változik a multivállalat üzletpolitikája. Emiatt a részvényesek drasztikus lépéseket várhatnak el az áruházlánc kelet-közép-európai piacain is - értesült a Magyar Nemzet londoni forrásból.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

MTÜ: majdnem másfélmillió vendégéjszakát töltöttek a Balatonnál

Majdnem másfélmillió vendégéjszakát töltött a balatoni strandok környékén mintegy 430 ezer vendég júliusban - mondta Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese hétfő reggel az M1 aktuális csatornán.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

Kedvezett a járvány a brit epernek

A koronavírus-járvány sok vállalkozásnak keresztbe tett, nem úgy, mint a brit epertermelőknek és -értékesítőknek: sokuk jelentősen több epret adott el idén eddig, mint tavaly, de az Egyesült Királyság egészét nézve is szép számmal emelkedtek a számok.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.

Mi a méz és hogyan adjuk el?

Mottó: Amíg mézünket, mint ipari alapanyagot értékesítjük, addig sírhatunk, tehetünk bármit, a méz árát nem mi határozzuk meg, függetlenül a termelési költségeinktől.