Back to top

Leépülőben a szerbiai cukoripar

A titói Jugoszlávia Szerbiájában 15, a Vajdaság területén 11 cukorgyár működött. Most, néhány évvel a cukorgyárak magánosítása után ott tartunk, hogy a megmaradt hat cukorgyár közül még kettő leáll.

Miközben a vajdasági magyar gazdálkodók jelentős fejlesztésekbe fogtak, Szerbiában, azon belül a Vajdaságban leépül a cukoripar. A titói Jugoszlávia Szerbiájában 15, a Vajdaság területén 11 cukorgyár működött. Most, néhány évvel a cukorgyárak magánosítása után ott tartunk, hogy a megmaradt hat cukorgyár közül még kettő leáll.

A zentai gyár munkacsarnokait, a gépekkel és berendezésekkel együtt, június 25-én bocsájtják árverésre, de a zsablyai gyár tulajdonosa is jelezte, hogy idén már ott sem vesznek át répát, a feldolgozásnak vége.

Így négy cukorgyár marad: Bácskában Verbászon és Cservenkán, Bánátban Antalfalván (Kovačica), Szerémségben pedig Pecsincén (Pećinci) marad meg az üzem. A négy gyár közül három egy szerbiai, egy pedig egy görög vállalkozó tulajdonában van.

A cukorgyárak felszámolásának hátterében az áll, hogy az Európai Unió 2017 végén liberalizálta a cukorbehozatalt. Mivel az Újvilágban termesztett cukornádültetvényekről nyert cukor jóval olcsóbb, mint a répából nyert édesség, így a cukorrépára alapozott európai cukorgyártásnak befellegzett. Ez csapódik most le a Vajdaságban is.

Ennek a következménye, hogy idén fele akkora területen mint tavaly, mindössze 30 ezer hektáron termesztenek répát a vajdasági termelők.

Közben az üzletek polcain 100 dinárról (276 forint) 60–65-re (172 forint) esett a krisálycukor ára. Országos megközelítésben ez azt jelenti, hogy míg 2014-ben még 236 ezer tonna cukrot exportált Szerbia, addig 2018-ban 109 ezer tonnára esett a kivitele. Elemzők szerint könnyen megtörténhet, hogy hamarosan újabb cukorgyár kapujára kerül lakat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/24 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borissza portugálok, olaszok és franciák

A borfogyasztás még a hagyományos bortermelő országokban is hanyatlóban van, az egy főre jutó fogyasztás folyamatosan csökken. Régen a bor Európa legtöbb országában a mindennapi élet része volt. Aki nem tudta megtermelni, az kereskedőkön keresztül jutott hozzá, így az idők folyamán a szőlő- és bortermelés virágzó gazdasági ágazattá vált. De az idők változnak.

Tények, amiket tudnia kell az élelmiszer-veszteségről és az ételhulladékokról

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) és a Messe Düsseldorf közös kezdeményezése a SAVE FOOD. A cél, az élelmiszer-veszteség és ételhulladék globális csökkentése: az iparosodott országokban kevesebb élelmiszert értékesítsenek, és a fogyasztók tervezzék vásárlásaikat. Főként az élelmiszeripar figyelmét kívánják felhívni az élelmiszer-veszteségre, amely a jövő egyik fő prioritása.

Ha oroszokkal üzletelne, most megteheti

Február 10–14. között rendezik Oroszország legnagyobb élelmiszeripari kiállítását, akit érdekel az orosz piac, annak érdemes ott lennie. Az Agrármarketing Centrum segít a szervezésben, 2020-ban is megépíti a nemzeti standot, amelyen öt-hat kiállítónak tud helyet biztosítani.

Az agrárminiszter több ország vezetőjével tárgyalt, mely összesen 1,5 milliárdos piacot fedett le

Nagy István hivatalában fogadta a Török Köztársaság mezőgazdasági és erdészeti miniszterét, India vízügyi miniszterét, valamint az Iráni Iszlám Köztársaság nagykövetét. A keleti országok vezetőivel folytatott kétoldalú tárgyalások során érintették a kereskedelmi lehetőségek bővítését és az öntözés potenciális együttműködési területeit, valamint azok fejlesztésének lehetséges irányait.

A hobbi virágvetőmagokat vizsgált a Nébih

Számos hibát feltárt a Nébih tavaszi hobbi virágvetőmag ellenőrzés-sorozata. Az 50 megvizsgált vetőmagtétel közül 11-gyel volt probléma, többek között 6 tétel csírázóképességével, egynek pedig a tisztaságával voltak gondok. A nem megfelelő csírázóképesség miatt két kis- és középvállalkozással szemben figyelmeztetést, míg két áruházlánc esetében minőségvédelmi bírságot szabott ki a hatóság.

A magyarok után a francia gazdák is az olcsó lengyel alma miatt panaszkodnak

Európa legnagyobb agrárgazdaságában sem tudják lassan felvenni a versenyt az almatermesztők Lengyelországgal, mely immár a világ második legnagyobb almatermesztő ország lett. Már csak Kína előzi meg, az Egyesült Államokat leszorította a harmadik helyre.

Még több marokkói paradicsom

Az Euroestacom (Icex-Eurostat) statisztikai szolgálat adatai szerint az elmúlt nyolc évet figyelembe véve Hollandia és Spanyolország is kevesebb paradicsomot értékesített az EU-n belül, ugyanakkor a marokkói import folyamatosan nőtt.

Három év óta a legnagyobb mértékben estek vissza a termelői árak Kínában szeptemberben

Három év óta a legnagyobb mértékben estek vissza a termelői árak Kínában szeptemberben, egyre szítva azokat az aggodalmakat, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború és a gyengülő belső kereslet hatásait nyögő feldolgozóipar lassulása tovább fékezi a világ második legnagyobb gazdaságának növekedését.

Erős keresletre támaszkodhat a faipar

Kreatív iparág lett a faipar Magyarországon, de az olcsó ázsiai import nagy kihívás. Az európai fogyasztókhoz hasonlóan a magyarok is gyakran vásárolnak drágább nyugat-európai termékek helyett például kínait.

Súlyos termelői veszteségek az Egyesült Államokban

Az amerikai gazdálkodóknak és agrárvállalkozásoknak egyre nagyobb exportveszteséggel kell szembenézniük, mivel folytatódik Donald Trump elnök, Kínával „vívott” kereskedelmi háborúja – figyelmeztet a Boston Consulting Group (BCG) egy friss elemzésében, amelyről a Bloomberg hírügynökség számolt be.