A konzervuborka legveszedelmesebb betegsége az uborkaperonoszpóra. A kórokozó hőmérsékleti igénye alacsony, 15-20 oC. Ha ilyen hőmérsékleti érték mellett 5 órán keresztül nedves a levélfelület, nagy valószínűséggel megtörténik a fertőzés. Lehetőleg ellenálló fajtát termesszünk. A megkezdett védekezéseket még július-augusztusban is folytassuk.
Rendszeresen előforduló betegség az uborkalisztharmat is. Érdemes ellenálló fajtát termeszteni. Ha nem ilyen magot vettünk, akkor a növény 10 lombleveles korától rendszeresen védekezni kell.
A soktápnövényű (polifág) állati kártevők közül szinte kivétel nélkül minden növényünkön károsít valamelyik levéltetűfaj.
Ezért ne várjuk meg, amíg felszaporodnak, hanem már kis egyedszámnál védekezzünk! Növényvizsgálattal és vizes sárga tálcsapdákkal nyomon követhetjük a betelepedésüket.
A dohánytripsz is számos növényen szívogat, de zöldségnövényeink közül a vöröshagymán, káposztán és az uborkán okozza a legnagyobb kártételt. Jelenlétét ezüstfehér, tűszúrásnyi foltok jelzik, amelyek később összeolvadnak, a levelek sárgulnak, elszáradnak. A termés mennyiségileg is, minőségileg is kárt szenved. Világoskék vizes tálcsapdákkal figyelhetjük meg a betelepedésüket.
A közönséges takácsatka szintén soktápnövényű kártevő. A levelek fonákán szívogat, szövedék védelmében. A károsított levelek elsárgulnak, elbarnulnak, elszáradnak. Száraz, meleg időben számíthatunk a felszaporodására. Kézi nagyítóval megfigyelhetjük az állatokat, de mindig az alsó, idősebb leveleken keressük őket először.
A paradicsomvész (fitoftórafertőzés) veszélye a paradicsomot és a burgonyát egyaránt fenyegeti. (A Kerti Kalendárium 2018. augusztusi számában írtunk részletesen a betegségről.) A védekezéseket tehát megelőzésképpen kell végezni, legalább július elejéig, de hűvös, csapadékos időjárás esetén akár július végéig is. A fertőzés következtében ugyanis szinte egyik napról a másikra leszáradhat a lomb.
A burgonyabogár első nemzedékének lárvái májustól folyamatosan károsítanak. Ugyanakkor július közepétől várhatóan már megjelennek a nyári nemzedék lárvái is.
Természetesen a helyes időpontot növényvizsgálattal határozhatjuk meg. Annak érdekében, hogy minél kevésbé szennyezzük környezetünket, kis területen érdemes kézzel összeszedni a tojáscsomókat, fiatal lárvákat. Kémiai védelmet alkalmazva tartsuk szem előtt, hogy csak a fiatal lárvák és bogarak érzékenyek a növényvédő szerekre, arról nem is beszélve, hogy minél előbb pusztítjuk el őket, annál kevesebb kárt okoznak. Az ellenük használt hatóanyagokat időnként váltogassuk, hogy elkerüljük a rezisztencia kialakulását.
Paprikán nyár közepétől, meleg, csapadékos időjárás esetén a baktériumos levélfoltosság fertőzésére kell számítanunk. A kórokozó a levélen egyre növekvő, barna szegélyű foltokat, majd levélsárgulást és -hullást okoz. A termésen varas jellegű foltok láthatók. A fertőzött bogyókat szedjük össze és semmisítsük meg. Csapadékos időjárás esetén a védekezést megelőzésképpen azonnal kezdjük meg.
A baktériumos bogyórothadás számára szintén kedvező a meleg, csapadékos idő. A fertőzött bogyók belső, húsos része és magháza elrothad, de a bogyó héja ép marad. A betegség ellen kémiai védelemre nincs lehetőségünk, de a fertőzött bogyók összegyűjtésével és megsemmisítésével elkerülhetjük, hogy a lehullott termésről a baktériumnyálka felfröccsenjen az egészségesekre. A fertőzött területre 3 évig ne ültessünk paprikát!
Az alternáriás magházrothadás a paradicsom alakú paprika jellegzetes betegsége. A kórokozó a magvakon sötétszürke, vattaszerű bevonatot képez. A magok elbarnulnak, a bogyó húsa belülről kifelé rothad. A még egészségesnek látszó rész is keserű, ehetetlen. A betegség kialakulását elkerülhetjük, ha virágzás után rendszeresen permetezünk.