Back to top

Aszály elleni küzdelem: csak összehangoltan sikerülhet

A mezőgazdaság szempontjából kulcsfontosságú, hogy szakszerűen, hatékonyan gazdálkodjunk a felszíni és a felszín alatti vízkészlettel, ez pedig túlmutat az egyéneken és az agráriumon is, összehangolt cselekvést, szabályozást kíván, hangsúlyozta Feldman Zsolt a sivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából szervezett tanácskozáson.

Feldman Zsolt szerint együtt kell fejleszteni a mezőgazdaságot és a vízgazdálkodást
Fotó: Rimóczi Irén
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára azt is kiemelte, hogy a hatékony vízgazdálkodást ösztönzik a klímaváltozás mezőgazdaságot is érintő káros hatásai is. Az egyenetlen csapadékelosztás, a szélsőséges hőmérséklet és hőingadozás ugyanis sok kárt okoz a termelőknek. Ezt támasztja alá, hogy a Mezőgazdasági Kockázatkezelő Rendszer által kezelt kilenc káresemény közül az aszálykár a legjelentősebb, 2012. és 2018. között a kárenyhítő juttatások 43,3 százalékát emiatt fizették ki a gazdáknak.

Az idén pedig már közel 130 ezer hektár területre jelentettek aszálykárt, igaz a másik véglettel is szembesülniük kellett a gazdáknak: 8200 hektárt takart belvíz, 2300 hektárt pedig felhőszakadás károsított.

Örvendetes, hogy megkezdődtek a mezőgazdasági vízigény kielégítéséhez szükséges fejlesztések, mondta az államtitkár, és ennek érdekében több intézmény is együttműködik. Az agrárium szereplőire hárul ugyanakkor, hogy olyan termelési és a birtokszerkezetet alakítsanak ki, hogy a lehető leghatékonyabb lehessen az öntözés. A szükséges infrastruktúra ésszerű fejlesztésében, a vízkínálat és vízkereslet összehangolásában segíthet a tervek szerint július 1-jétől működő Nemzeti Öntözési Központ.

Bár igen nagy víztartalékaink vannak, a művelt területeknek csak az 1,7 százalékát öntözzük. A mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészletnek 30 százalékát hasznosítjuk, amíg az unióban ennek aránya 80 százalék. Az öntözés fejlesztését hátráltatja, hogy annak költségei nem érvényesíthetők a termények árában, mondta Kling Zoltán, a Belügyminisztérium főosztályvezetője. Hazánkban 69 öntözőrendszer működik, az állami kezelésben lévő csatornák hossza több mint 4300 kilométer. A mintegy 4600 millió köbméteres éves felszíni vízkivételnek az 5,7 százaléka öntözési célú, a felszín alól felhozott 950 millió köbméter víznek pedig csak az 1 százalékát használják öntözésre. Tavaly 111 ezer hektárt öntöztek, annak 80 százaléka szántóföldi művelés alatt áll. 2020. és 2030. között évi 17 milliárd forint fordítható az öntözéshez kapcsolódó állami vízgazdálkodási főművek fejlesztésére, ebből 2019-2024 között 34,8 milliárd forint jut az öntözési célt szolgáló, állami vízügyi infrastruktúra működtetésére.

Az infrastrukturális hiányok fejlesztésére, eszközbeszerzésre és létszámfejlesztésre idén összesen 3,7 milliárd forintot nyújt a kormány, emellett csaknem 600 millió forintot fordítanak a 2020. évi öntözésfejlesztések előkészítésére és tervezésére a beruházás előkészítési alap terhére. Az öntözés ösztönzésére egyszerűsítették és meggyorsították a vízjogi engedélyezési eljárásokat, az üzemeltetési engedély pedig akár 20 évre is kiadható.

A szakember szerint nem vízgazdálkodási akadályai vannak az öntözésfejlesztésnek.

A gazdáktól érkezett vélemények szerint azt leginkább a birtokszerkezet átalakulása, a támogatási rendszer nehézségei, a gazdák együttműködésének hiánya és a magas üzemeltetési költségek gátolják.

Radics Kornélia: az éghajlatváltozás már nem a jövő
Fotó: Rimóczi Irén
Az éghajlatváltozás már nem a jövő, hiszen világszinten 2018. a negyedik, Európában a harmadik, hazánkban pedig a legmelegebb év volt 1901. óta, hangsúlyozta Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. Nálunk a melegedés átlagos értéke 1,23 C volt. Ugyanakkor tavaly hússzal kevesebb napon volt csapadék, és négy nappal nőtt a legszárazabb időszak hossza, a csapadék tehát jóval intenzívebben hullott, és az előrejelzések szerint a megszokottnál szárazabb nyarak jöhetnek, amíg az ősszel sok csapadék hullhat rövid időszakok alatt.

Az OMSZ azon dolgozik, hogy a több mint 750 állomásról és önkéntesektől kapott adatokból a talajtípusok, a talajnedvesség, a növénytakaró és a talajban lejátszódó folyamatok ismeretében adjon 30 napos előrejelzést a gazdálkodóknak az aszály kockázatáról.

Amíg 2010-2014. között az árvíz, a következő négy évben a mezőgazdaság került a vízügyi államigazgatási feladatok középpontjába, mondta Láng István, az Országos Vízügyi Igazgatóság főigazgatója. A mezőgazdasági célok az aszálymonitoring és előrejelzés, a valós idejű vízkészlet-gazdálkodás és a belvízkezelés, -számítás volt. A korszerű lehetőségekkel napi gyakorisággal megadható az aszályindex. Ehhez mérik a léghőmérsékletet, csapadékot, relatív légnedvességet, levélfelület-nedvességet, a talajban pedig 6 szinten a talajnedvességet és a hőmérsékletet. A keletkező eredményekkel az a cél, hogy a gazdálkodók mindig annyit öntözzenek, amennyire valóban szükség van.

A sivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából szerveztek tanácskozást
Fotó: Rimóczi Irén

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sikerrel vizsgázott peronoszpóra ellen

Az idén is, mint azt a peronoszpóránál megszokhattuk, délről érkezett a fertőzőanyag, és nagyon kedvező feltételeket talált. Egerben július első feléig nyolc fertőzési hullámot lehetett azonosítani. Épp jó tehát az évjárat egy új gombaölő szer hatékonyságának bemutatására. A BASF Egerben és Szekszárdon mutatta be a Delan Pro készítmény tudását peronoszpóra és feketerothadás ellen.

Szebb, keményebb fertődi málnafajták

Ne hagyjuk veszni a bogyósokat Magyarországon, hiszen sokfelé a világon fejlődik a termesztésük. Nem lehet minden gondunkat a globális fölmelegedés számlájára írni, jobban kell figyelni a termesztéstechnológia pontos betartására, derült ki a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet fertődi állomásán rendezett tanácskozáson.

Budapesten rendezik az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciát

Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb mezőgazdasági szakterülete a high-tech megoldásokra épülő „precíziós gazdálkodás”. Ezért is óriási siker, hogy a terület legfontosabb európai, tudományos eseményének legközelebb Magyarország ad otthont – olyan új témákkal mint a Big Data elemzése öntanuló szoftverekkel.

Bock: élelmiszeriparba is fektet a borász

Élelmiszeripari jellegű beruházásokat hajt végre a villányi Bock Borászat Kft. amely 1,6 milliárd forintot költ erre 2020 végéig. Egyebek között prémium minőségű borok, szőlőlé, valamint hidegen szárított gyümölcstermékek piacra hozatala a cél. 

Változások az agrár szaktanácsadásban

Május 29-én lépett hatályba az Agrárminisztérium (AM) rendelete a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről. Az egyik legfontosabb változás, hogy megfelelő szakmai végzettséggel, és a választott szakterületen legalább 5 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie a szaktanácsadónak.

A tájfajta ősgabonák lehetőségei

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), Magyarország egyetlen önálló, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó szervezete az első, februári ágazati egyeztetés után júniusban a szlovákiai peszektergenyei Biocentrum Biogazdaságba hívta szakmai napra, kóstolóra és szántóföldi bemutatóra az ősi kenyérbúzák termesztése iránt érdeklődőket, illetve a ter­mesztésükben érdekelteket.

Az Egyesült Királyságban is felbukkant az ASP

Az erősen fertőző, és a disznókra nézve halálos afrikai sertéspestis vírussal fertőzött húst foglaltak le Észak-Írországban. Ez az első eset, hogy a betegség az Egyesült Királyság területén is felbukkant.

Elindult a Felső-tiszai víziturisztikai fejlesztés

Elindult a Felső-tiszai víziturisztikai feljesztés: 500 millió forint vissza nem térítendő támogatásból négy településen - Tiszabecs, Szabolcsveresmart, Rakamaz, Tokaj - egyebek mellett víziturisztikai megállóhelyek jönnek létre - közölte a Bejárható Magyarország Sportüzemeltetési Nonprofit Kft., a projekt konzorciumvezetője az MTI-vel.

Búza Egyiptomba, disznóhús Kínába

A Vajdaságban jól tűrik a nyári meleget a tavasszal elvetett haszonnövények, a legnagyobb területen termesztett kukorica és szója már virágzik. A májusban és júniusban jegyzett 250–300 milliméter csapadéknak köszönhetően úgy néz ki, egyelőre nem lesz gond a növényzettel, nedvesség a földben van elegendő.

A vidék biztonságáért együttműködik az agrártárca az Országos Polgárőr Szövetséggel

A tanya- és a zárkerti programok, a többmilliárdos mezőgazdasági beruházások révén fejlődik, vagyonában is egyre gyarapodik a magyar vidék, melynek védelme valamennyiünk számára fontos. Különösen a tanyás térségek, mezőgazdasági külterületek személy- és vagyonvédelmében jelentős segítséget nyújtanak a polgárőrök, akiknek áldoztatos munkáját nem tudjuk eléggé megköszönni – fogalmazott Feldman Zsolt szombaton, a VIII. Országos Lovas Polgárőr Szemlén.