Back to top

Aszály elleni küzdelem: csak összehangoltan sikerülhet

A mezőgazdaság szempontjából kulcsfontosságú, hogy szakszerűen, hatékonyan gazdálkodjunk a felszíni és a felszín alatti vízkészlettel, ez pedig túlmutat az egyéneken és az agráriumon is, összehangolt cselekvést, szabályozást kíván, hangsúlyozta Feldman Zsolt a sivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából szervezett tanácskozáson.

Feldman Zsolt szerint együtt kell fejleszteni a mezőgazdaságot és a vízgazdálkodást
Fotó: Rimóczi Irén
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára azt is kiemelte, hogy a hatékony vízgazdálkodást ösztönzik a klímaváltozás mezőgazdaságot is érintő káros hatásai is. Az egyenetlen csapadékelosztás, a szélsőséges hőmérséklet és hőingadozás ugyanis sok kárt okoz a termelőknek. Ezt támasztja alá, hogy a Mezőgazdasági Kockázatkezelő Rendszer által kezelt kilenc káresemény közül az aszálykár a legjelentősebb, 2012. és 2018. között a kárenyhítő juttatások 43,3 százalékát emiatt fizették ki a gazdáknak.

Az idén pedig már közel 130 ezer hektár területre jelentettek aszálykárt, igaz a másik véglettel is szembesülniük kellett a gazdáknak: 8200 hektárt takart belvíz, 2300 hektárt pedig felhőszakadás károsított.

Örvendetes, hogy megkezdődtek a mezőgazdasági vízigény kielégítéséhez szükséges fejlesztések, mondta az államtitkár, és ennek érdekében több intézmény is együttműködik. Az agrárium szereplőire hárul ugyanakkor, hogy olyan termelési és a birtokszerkezetet alakítsanak ki, hogy a lehető leghatékonyabb lehessen az öntözés. A szükséges infrastruktúra ésszerű fejlesztésében, a vízkínálat és vízkereslet összehangolásában segíthet a tervek szerint július 1-jétől működő Nemzeti Öntözési Központ.

Bár igen nagy víztartalékaink vannak, a művelt területeknek csak az 1,7 százalékát öntözzük. A mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészletnek 30 százalékát hasznosítjuk, amíg az unióban ennek aránya 80 százalék. Az öntözés fejlesztését hátráltatja, hogy annak költségei nem érvényesíthetők a termények árában, mondta Kling Zoltán, a Belügyminisztérium főosztályvezetője. Hazánkban 69 öntözőrendszer működik, az állami kezelésben lévő csatornák hossza több mint 4300 kilométer. A mintegy 4600 millió köbméteres éves felszíni vízkivételnek az 5,7 százaléka öntözési célú, a felszín alól felhozott 950 millió köbméter víznek pedig csak az 1 százalékát használják öntözésre. Tavaly 111 ezer hektárt öntöztek, annak 80 százaléka szántóföldi művelés alatt áll. 2020. és 2030. között évi 17 milliárd forint fordítható az öntözéshez kapcsolódó állami vízgazdálkodási főművek fejlesztésére, ebből 2019-2024 között 34,8 milliárd forint jut az öntözési célt szolgáló, állami vízügyi infrastruktúra működtetésére.

Az infrastrukturális hiányok fejlesztésére, eszközbeszerzésre és létszámfejlesztésre idén összesen 3,7 milliárd forintot nyújt a kormány, emellett csaknem 600 millió forintot fordítanak a 2020. évi öntözésfejlesztések előkészítésére és tervezésére a beruházás előkészítési alap terhére. Az öntözés ösztönzésére egyszerűsítették és meggyorsították a vízjogi engedélyezési eljárásokat, az üzemeltetési engedély pedig akár 20 évre is kiadható.

A szakember szerint nem vízgazdálkodási akadályai vannak az öntözésfejlesztésnek.

A gazdáktól érkezett vélemények szerint azt leginkább a birtokszerkezet átalakulása, a támogatási rendszer nehézségei, a gazdák együttműködésének hiánya és a magas üzemeltetési költségek gátolják.

Radics Kornélia: az éghajlatváltozás már nem a jövő
Fotó: Rimóczi Irén
Az éghajlatváltozás már nem a jövő, hiszen világszinten 2018. a negyedik, Európában a harmadik, hazánkban pedig a legmelegebb év volt 1901. óta, hangsúlyozta Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. Nálunk a melegedés átlagos értéke 1,23 C volt. Ugyanakkor tavaly hússzal kevesebb napon volt csapadék, és négy nappal nőtt a legszárazabb időszak hossza, a csapadék tehát jóval intenzívebben hullott, és az előrejelzések szerint a megszokottnál szárazabb nyarak jöhetnek, amíg az ősszel sok csapadék hullhat rövid időszakok alatt.

Az OMSZ azon dolgozik, hogy a több mint 750 állomásról és önkéntesektől kapott adatokból a talajtípusok, a talajnedvesség, a növénytakaró és a talajban lejátszódó folyamatok ismeretében adjon 30 napos előrejelzést a gazdálkodóknak az aszály kockázatáról.

Amíg 2010-2014. között az árvíz, a következő négy évben a mezőgazdaság került a vízügyi államigazgatási feladatok középpontjába, mondta Láng István, az Országos Vízügyi Igazgatóság főigazgatója. A mezőgazdasági célok az aszálymonitoring és előrejelzés, a valós idejű vízkészlet-gazdálkodás és a belvízkezelés, -számítás volt. A korszerű lehetőségekkel napi gyakorisággal megadható az aszályindex. Ehhez mérik a léghőmérsékletet, csapadékot, relatív légnedvességet, levélfelület-nedvességet, a talajban pedig 6 szinten a talajnedvességet és a hőmérsékletet. A keletkező eredményekkel az a cél, hogy a gazdálkodók mindig annyit öntözzenek, amennyire valóban szükség van.

A sivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából szerveztek tanácskozást
Fotó: Rimóczi Irén

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bor és turizmus: sikerre ítélve

„Bor és turizmus – a nyerő páros” címmel rendezett konferenciát Magyarország beregszászi konzulátusa, azzal a céllal, hogy a jó gyakorlat és pozitív példák bemutatásával ötleteket adjon az érintett szakmák itteni képviselőinek.

Az Agrárminisztérium tevékeny részt vállal az élelmiszerpazarlás leküzdésében

Október 16-a az ENSZ Élelmezési Világnapja, melynek idei mottója: „Tetteink alakítják a jövőt – egészséges táplálkozás az éhezésmentes világért.” Ennek alkalmából az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az Agrárminisztérium és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közös eseményt tartott Budapesten.

Közadakozásból épült újjá a Kékbegy-tanösvény pallósora Farmoson

Az országban egyedülálló, közösségi összefogással épült újjá a Farmosi Madárvárta területén található Kékbegy-tanösvényhez tartozó 200 méter hosszú pallóhíd, amely februárban egy nádas tűz során vált a lángok martalékává – mondta el Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Farmoson a Nagy-nádasba vezető pallósor és a tanösvény táblák avatásán.

Háromezer forinttal nőtt a hektáronkénti területalapú támogatás

Október 16-tól fizethető többféle agrártámogatás előlege, például az egységes területalapú támogatás előlege 33 485 forint, amely közel ezer forinttal több a tavalyinál. A teljes összeg viszont 3 ezer forinttal emelkedett.

Poloska ellen még mindig a hagyományos módszer a legjobb?

Egész Olaszországban gondot okoz az ázsiai márványospoloska megjelenése a kertészeti kultúrákban. A telelőre vonuló rovarok ellen hagyományos védekezési módszert is javasolnak. Szerte a világon próbálkoznak ennek az ellenálló és szapora kártevőnek a leküzdésével, a természetes ellenségek bevetésétől kezdve a különböző rovarölő szerekig mindent bevetnek, hogy megvédjék a termést.

Az agrárminiszter több ország vezetőjével tárgyalt, mely összesen 1,5 milliárdos piacot fedett le

Nagy István hivatalában fogadta a Török Köztársaság mezőgazdasági és erdészeti miniszterét, India vízügyi miniszterét, valamint az Iráni Iszlám Köztársaság nagykövetét. A keleti országok vezetőivel folytatott kétoldalú tárgyalások során érintették a kereskedelmi lehetőségek bővítését és az öntözés potenciális együttműködési területeit, valamint azok fejlesztésének lehetséges irányait.

Kitiltották a nőt az országból a bőröndjében találtak miatt

Az ázsiai térségben rohamos ütemben terjedő afrikai sertéspestis Ausztráliában is érezteti hatását: a szigorú biztonsági óvintézkedések okán megtagadták a belépést az országba egy nőtől, aki bőröndjében nyers sertéshússal érkezett a sidney-i repülőtérre.

Világszerte súlyosbodik az édesvízi tavakat érintő nyári algavirágzás

Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.

Rágcsálóirtó mérgezi a hazai ragadozómadarakat

A nem megfelelően kihelyezett rágcsálóirtók sok ragadozómadár életét veszélyeztetik hazánkban – derül ki a Magyar Madártani Egyesület közleményéből.

Magyarországgal együtt húsz tagállam agrárminisztere utasította el a KAP forrásainak csökkentését

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. október 14-i ülésén Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam agrárminisztere támogatta azt a közös nyilatkozatot, amely a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források jelenlegi szinten történő megtartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési ciklusban.