Back to top

Az ősgabonák kovásza

Az utóbbi évtizedekben a hazai növénytermesztés is egysíkúbbá vált, a magas beltartalmi értékkel rendelkező tájfajta ősgabonák eltűntek a földekről.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) 2015 óta több uniós projekten keresztül vizsgálja a tájfajta ősgabonák – a tönke, az alakor – elterjesztésének lehetőségét. Ennek egyik lépcsőjeként még ez év februárjában összefogást kezdeményeztek gazdák, molnárok és pékek bevonásával.

Fotó: viniczai

Ennek következő lépése a szlovákiai Peszektergenyén szervezett, ősgabonákból készült péktermékek kóstolójával összekötött tanácskozás és szántóföldi terepbemutató volt.

Drexler Dóra: A magas beltartalmi értékekkel bíró ősgabonák eltűntek a termesztésből
Fotó: viniczai

„Szeretnénk ennek az összefogásnak, az őshonos gabonafélék megismertetésének kovásza lenni”

- fogalmazta meg céljukat Drexler Dóra, az ÖMKI ügyvezetője. Ezek a növények – a tönköly, a tönke, az alakor – még a klasszikus nemesítés előtti kultúrák részei voltak, jellemzően a gazdák szelektálása révén jöttek létre. Az ÖMKI a kisparcellás kísérleteket követően megkezdte ezek felszaporítását, ám hogy ne csak agrárörökségként tekintsünk rájuk, egyes tájfajták magjai már elérhetőek a termelők számára.

„A mezőgazdaság a legszebb munka”- hangsúlyozta a rendezvénynek helyet biztosító Palik László. A Biocentrum Biogazdaság ügyvezetője hozzátette, mindig a paraszt volt a legokosabb ember, aki nem csak a növényekhez, az állatokhoz értett, de ismerte a meteorológiát, készített bort, pálinkát, lekvárt, sajtot.

Palik László: A növénytermesztés egysíkúvá vált
Fotó: viniczai

A kutatók, gazdálkodók, molnárok és pékek részvételével zajló eseményen az ősgabona tájfajták állományának szemléje mellett szó volt a belőlük készült termékek beltartalmi, minőségi és feldolgozási sajátosságairól. Az előadók megosztották a felhasználással kapcsolatos tapasztalataikat és az ökológiai nemesítésben rejlő lehetőségeket.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsmentes csirkeszárnyakkal kísérletezik a KFC

A Yum! Brands étteremhálózat bejelentette, hogy növényi alapú hústermékeket tesztel, melyekből csirke nuggets-et és csirkeszárnyakat készítenek majd.

A gabonák vad rokonai jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra

Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk "klímaállóvá" tenni kultúrnövényeinket is.

Négy milliárd forintból fejlődött a sütőipari cég

A magyar élelmiszergazdaság az idén az első hét hónapban 10 százalékkal növelte termelési értékét, meghaladva ezzel a 2000 milliárd forintot, vagyis kifejezetten versenyképes - jelentette ki Szijjártó Péter hétfőn Zalaegerszegen.

A lepke, ami az embernek hála hódította meg a világot

A fehérlepkék ("káposztalepkék") közé tartozó répalepke az egyik legigénytelenebb inváziós faj a világon, mely mára szinte mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelést folytatnak. Egy friss tanulmány most arra igyekszik választ adni, hogyan segítette az emberi tevékenység a lepke világhódító útját az elmúlt pár ezer év alatt.

Elérhető az őszi búza fajtakísérletek teljes eredménysora

Az őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlet teljes eredménysora immár elérhető. A termőhelyek terméseredményei hasznos információval szolgálnak a gazdálkodóknak a jövő évi gabonatermelésük megtervezéséhez.

Áttörést jelentő génfelfedezés az árpában

Az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem kutatói egy, a szárazságtűrésért felelős gént fedeztek fel az árpában, amely a tudósok reményei szerint segíthet majd ellenállóvá tenni a növényeket az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben.

Az üledékből felszabadult foszfor az oka az algásodásnak a Balatonban?

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában.

Zöldség- és gyümölcstermesztés a világűrben

A Német Űrközpont (DLR) brémai központjában mutatták be az űrhajósok zöldség- és gyümölcsellátását biztosító üvegház tervét. Ezt a koncepciót alkalmazni lehetne a Holdra és a Marsra tervezett missziók esetében. A 30 négyzetméternyi alapterületű modult a landolás után szét lehet hajtogatni, majd egy sík terepen felállítani.

A liszt és a péksütemények éves áremelkedése tovább gyorsult

Augusztusban átlagosan 3,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakhoz képest, júliushoz viszonyítva 0,1 százalékkal csökkentek - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az éves áremelkedés üteme harmadik hónapja csökken, júliusban 3,3 százalékos volt. Elemzők 3,2 százalékot vártak augusztusra.

Sós talajon is lehet termelni

A Brigham Young University kutatói sótűrő növények gyökerein talált baktériumokat használtak lucernanövények kezelésére. Sótűrő növények (halofiták) gyökereit ledarálták és laboratóriumi körülmények között baktériumokat tenyésztettek ki a gyökerekből.