Back to top

Az ősgabonák kovásza

Az utóbbi évtizedekben a hazai növénytermesztés is egysíkúbbá vált, a magas beltartalmi értékkel rendelkező tájfajta ősgabonák eltűntek a földekről.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) 2015 óta több uniós projekten keresztül vizsgálja a tájfajta ősgabonák – a tönke, az alakor – elterjesztésének lehetőségét. Ennek egyik lépcsőjeként még ez év februárjában összefogást kezdeményeztek gazdák, molnárok és pékek bevonásával.

Fotó: viniczai

Ennek következő lépése a szlovákiai Peszektergenyén szervezett, ősgabonákból készült péktermékek kóstolójával összekötött tanácskozás és szántóföldi terepbemutató volt.

Drexler Dóra: A magas beltartalmi értékekkel bíró ősgabonák eltűntek a termesztésből
Fotó: viniczai

„Szeretnénk ennek az összefogásnak, az őshonos gabonafélék megismertetésének kovásza lenni”

- fogalmazta meg céljukat Drexler Dóra, az ÖMKI ügyvezetője. Ezek a növények – a tönköly, a tönke, az alakor – még a klasszikus nemesítés előtti kultúrák részei voltak, jellemzően a gazdák szelektálása révén jöttek létre. Az ÖMKI a kisparcellás kísérleteket követően megkezdte ezek felszaporítását, ám hogy ne csak agrárörökségként tekintsünk rájuk, egyes tájfajták magjai már elérhetőek a termelők számára.

„A mezőgazdaság a legszebb munka”- hangsúlyozta a rendezvénynek helyet biztosító Palik László. A Biocentrum Biogazdaság ügyvezetője hozzátette, mindig a paraszt volt a legokosabb ember, aki nem csak a növényekhez, az állatokhoz értett, de ismerte a meteorológiát, készített bort, pálinkát, lekvárt, sajtot.

Palik László: A növénytermesztés egysíkúvá vált
Fotó: viniczai

A kutatók, gazdálkodók, molnárok és pékek részvételével zajló eseményen az ősgabona tájfajták állományának szemléje mellett szó volt a belőlük készült termékek beltartalmi, minőségi és feldolgozási sajátosságairól. Az előadók megosztották a felhasználással kapcsolatos tapasztalataikat és az ökológiai nemesítésben rejlő lehetőségeket.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért dobjuk ki azt az élelmiszert, amit emberi fogyasztásra termelünk?

Évente 1.3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a világon. Az elpazarolt élelmiszerek nemcsak több hulladékot jelentenek, hanem elpazarolt energiát és szükségtelen üvegházhatású gázkibocsátást is. Számos módszer van arra, amellyel a háztartások kis odafigyeléssel csökkenthetik a kidobott élelmiszer mennyiséget és ezzel pénzt is spórolhatnak.

Hat tonna feletti termésátlaggal takarítják be a búzát Tolnában

Hektáronként hat tonnát meghaladó termésátlaggal takarítják be az őszi búzát Tolna megyében, a termés az aratás mintegy kétharmadánál többségében malmi minőségű a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint.

Kedvezőbb termésátlagokra számítanak Zalában

Kedvezőbb termésátlagokra számítanak Zala megyében az idén, a termésbecslések szerint őszi búzából, árpából és tritikáléból is több terem, mint tavaly - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke csütörtökön az MTI-vel.

A korai tavasz miatt lekésik a méhek a virágzást

A túl korai hóolvadás miatt korábban virágoznak egyes növények, a méhek azonban még nem ébrednek fel, hogy beporozzák őket. Így viszont csökken a virágok maghozama.

Univerzális orosz robottraktor

Az oroszok bemutatták az első hazai gyártású vezető nélküli robottraktorukat. Az univerzális vezérlőrendszer bármilyen kombájnba, vagy traktorba beépíthető.

A búzával minden rendben, de másról ez nem mondható el

Megfelelő az étkezési búza fehérje- és sikértartalma is az első minták alapján – tájékoztatta az InfoRádiót a Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója. Halmos Gábor hozzátette: a repce és az árpa minősége azonban gyengébb a tavalyinál.

Egyre kelendőbbek a "fenntartható" termékek Németországban

Évről-évre népszerűbbek Németországban az egészséges és fenntartható gazdálkodásból származó élelmiszerek, az elmúlt öt évben 18-ról 31 százalékra nőtt a fogyasztók körében azok aránya, akik nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy egészséges és fenntartható életet folytassanak - jelentette a ZDF német közszolgálati televízió kedden.

A tájfajta ősgabonák lehetőségei

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), Magyarország egyetlen önálló, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó szervezete az első, februári ágazati egyeztetés után júniusban a szlovákiai peszektergenyei Biocentrum Biogazdaságba hívta szakmai napra, kóstolóra és szántóföldi bemutatóra az ősi kenyérbúzák termesztése iránt érdeklődőket, illetve a ter­mesztésükben érdekelteket.

Szárazságtűrő szőlőkkel a klímaváltozás ellen

Az Adelaide Egyetem borászai Ciprusról származó, szárazságtűrő szőlőfajtákat vizsgálnak. A cél az, hogy az egyre szárazodó ausztrál klímát is toleráló tőkéket találjanak.

Olcsó laborhús két éven belül

Hat évvel ezelőtt mutatták be a laborhúst, akkor még egy hamburgernyi, szaftos műhús 80 millió forintba került. Egy holland start-up 2021-re szeretné elérni hogy ipari mennyiségben és olcsón gyárthasson laborhúst.