Back to top

Burgonyaár-forradalom Szlovákiában (is)

A burgonya április végén, illetve május elején csaknem 60 százalékkal került többe Szlovákiában, mint 1 évvel korábban. A kilogrammonkénti átlagár elérte a 0,95 eurót, ami az utóbbi két évtized legmagasabb burgonyaárát jelenti. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának legutóbbi jelentésében az áll, hogy 90 cent feletti burgonyaár 2000 óta csak néhány hónapon át fordult elő Szlovákiában

10 évvel ezelőtt még csupán 0,57 euróba került 1 kilogramm burgonya.

Eva Sadovská: a jelenlegi termőterület mindössze a negyede a 20 évvel ezelőttinek
Eva Sadovská: a jelenlegi termőterület mindössze a negyede a 20 évvel ezelőttinek
„Szlovákia nem az egyedüli olyan ország, ahol jelentősen emelkedett a krumpli ára, a V4-es országokban is ez a jellemző. Az Eurostat kimutatásai szerint Magyarországon ez év áprilisában az 1 évvel azelőttihez képest 75,8 százalékkal, Lengyelországban 75,7 százalékkal, Csehországban pedig 61 százalékkal drágult a burgonya.

Az Európai Unió egészében átlagosan 28,2 százalékos árnövekedésről lehet beszélni”

– mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Szlovákiai Gazdaszövetség elemzője. A gazdasági szakértő hozzáfűzte, hogy Lengyelországban átlagosan 0,55 euróba került áprilisban 1 kilogramm burgonya, Magyarországon 0,88, Csehországban pedig 0,92 eurót fizettek érte a vásárlók. Romániában 73,6, Bulgáriában 71,4, Litvániában 59,1, Észtországban 48,3, Lettországban 39,6 Görögországban 35,9, Németországban pedig 29,9 százalékos volt az árnövekedés a tavalyi év azonos időszakához képest – tette hozzá.

Az egy főre jutó éves burgonyafogyasztás Szlovákiában visszaesőben van. Húsz évvel ezelőtt ugyanis még 78,6 kilónyit fogyasztottunk belőle, 10 év elteltével viszont már csak 58,7 kilogrammot, 2017-ben pedig mindössze 48,9 kilót. A szakemberek szerint évente legalább 80,6 kilogrammot kellene enni belőle.

„A burgonya termőterülete az utóbbi években alaposan lecsökkent. Húsz évvel korábban ugyanis még mintegy 32,5 ezer hektáron termesztették a gazdák, 10 évvel ezelőtt már mindössze 17,8 ezer hektár volt a termőterülete. Tavalyelőtt pedig elég volt 7,5 ezer hektárra kiküldeni a betakarítókat. A jelenlegi termőterület mindössze a negyede a 20 évvel ezelőttinek” – hangsúlyozta Eva Sadovská.

A magas burgonyaár a szárazság és az európai burgonyatermés hatodát kitevő terméskiesés következménye.

„Az előző évi burgonya, vagyis az úgynevezett öreg krumpli általában június közepéig ott szokott lenni a szlovákiai raktárakban, az idén azonban már május végén nem volt belőle az üzletekben.

Juraj Mačaj: véleményem szerint az árak egy héten belül akár 10 százalékkal is csökkenhetnek
Juraj Mačaj: véleményem szerint az árak egy héten belül akár 10 százalékkal is csökkenhetnek
A Spanyolországból behozott korai burgonya gyorsan fogyott, és ebből eredően magasak maradtak az árak” – részletezte lapunknak a magas ár hátterét Juraj Mačaj szenckirályfai magángazda, aki átlagosan mintegy 650 hektáron termeszt burgonyát minden évben. A szenckirályfai gazda többször kiemelte, hogy elsősorban az európai terméskiesés okoz komoly problémát Szlovákiában is, nem pedig a mínuszos belföldi termelés. Szlovákia ugyanis már huzamosabb ideje nem önellátó krumpliból, tehát behozatalra szorul belőle.

„Sima években a hiányzó mennyiséget importálja az ország, és a hazai termesztők ára a behozott árához igazodik. Az idén is így tettünk, és mivel a behozatali árak megugrottak, mi is drágábban adjuk a burgonyát. Szóval a nagy gond az, hogy gyenge volt az európai termés, nem pedig az, hogy a szlovákiai burgonya is gyengére sikeredett” – nyomatékosította Juraj Mačaj.

Az idei könyörtelen tavaszi szárazság ellenére a szenckirályfai termesztő bizakodó. „Eddig jól néz ki a burgonya fejlődése, és előreláthatólag kedvezőbb lesz az év mind nálunk, mind pedig európai viszonylatban. Véleményem szerint az árak egy héten belül akár 10 százalékkal is csökkenhetnek, és a következő héten is további pár százalékkal” – jósolta Juraj Mačaj.

Zdenek Černay: száraz években a krumplit 6–7-szer is alaposan meg kell öntözni
Zdenek Černay: száraz években a krumplit 6–7-szer is alaposan meg kell öntözni
Szlovákiában Zdenek Černay ugyancsak az egyik legbefutottabb a burgonyater­mesztés területén. A jelenlegi magas árak a szenci gazda szerint egyértelműen az óriási szárazság rovására írhatók. „Az aszály miatt gyengébben alakultak a hozamok egész Európában, és ez döntő hatással van a szlovákiai burgonyaárak alakulására is.

Sima években 1 hektár burgonyatermő területre lebontva mintegy 4 ezer euró a befektetés. Száraz években a krumplit 6–7-szer is alaposan meg kell öntözni,

míg ha csapadékosabb az időjárás, természetszerűleg kevesebb mesterséges csapadékot kell kijuttatni a növényzetre” – mondta el Zdenek Černay.

Az idei burgonyatermés az előzetes becslések szerint jó közepesnek mondható. Az időjárás kiszámíthatatlansága természetszerűleg hatással van a gumós vegetációjára is. Szalay Mihály magyarbéli gazda mintegy 200 hektáron termeszt burgonyát. Az öntözéses gazdálkodásról szólva elmondta, hogy anélkül már elképzelhetetlen a modern mezőgazdasági termelés. Viszont ésszel kell bánni az öntözéssel, ugyanis ha túlzásba viszi a termelő, akkor a gumók túl nagyra nőhetnek, ami gondot okozhat az értékesítésben.

„Az üzletláncok ugyanis, abban az esetben, ha nem felel meg nekik a burgonya nagysága, visszaküldik a szállítmányt.

A kisebb kiszerelésekben általában 40–60 milliméteres krumplit szállítunk a kereskedelmi partnereinknek, a 65–75 milliméteres gumókat már nem nagyon fogadják el.

Így az öntözést lényegében mintegy 30 tonnás átlagos hektárhozamnál fékezni kell, meggátolva ezzel a burgonya további növekedését” – mondta el Szalay Mihály.

Viliam Bezák, a Szlovákiai Burgonyatermesztők Szövetségének elnöke a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, hogy az idei burgonyatermés közepesnek ígérkezik. A tavalyihoz hasonlóan átlagosan mintegy 20 tonna krumplit takaríthatnak be hektáronként a gazdák. Az idén 7500 hektár körül van a burgonya termőterülete Szlovákiában.

„Ez 11 százalékot meghaladó területcsökkenést jelent a 2015-16-os idényhez képest” – mutatott rá a szövetség elnöke. A burgonya előállítási költsége átlagosan 9 centre tehető kilogrammonként. A környező országokban, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon is nagyobb állami támogatást kapnak a ter­mesztéséhez, mint Szlovákiában.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az imádott leanderek

Olykor mellőzött szerepéből küzdi föl magát a szívünkbe a rajongásig szeretett növény. Kisné Heyek Andrea jól emlékszik arra, amikor rácsodálkozott a nemszeretem növény, a leander szépségére. Azóta több mint 80 termetes tövet nevel belőlük apró kertjében. Az Édenpont mozgalom szervezésében nyár közepén bárki megcsodálhatja végtelen változatosságukat.

Árban továbbra is az élmezőnyben

Az afrikai sertéspestis terjedése Ázsiában és Európában is tetemes károkat és kiesést okoz a sertéstermelőknek, ami miatt hétről hétre emelkednek a felvásárlási árak. A vágott sertések európai árszintje jelenleg kilogrammonként meghaladja az 1,8 eurót, és egyes előrejelzések szerint a harmadik negyedévben elérheti a 2 eurót is kilogrammonként.

Emlékezetes lesz az idei szezon Mezőhegyesen

Az idei termelési év rendkívül hosszú aszálya, majd a rég látott mennyiségű csapadékot hozó hetek igencsak feladták a leckét a mezőhegyesi ménesbirtok növénytermesztési ágazatának. Tapasztalataikról és a kilátásokról Isaszegi Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese beszélt lapunknak.

Budapesten rendezik az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciát

Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb mezőgazdasági szakterülete a high-tech megoldásokra épülő „precíziós gazdálkodás”. Ezért is óriási siker, hogy a terület legfontosabb európai, tudományos eseményének legközelebb Magyarország ad otthont – olyan új témákkal mint a Big Data elemzése öntanuló szoftverekkel.

Kamilla, bodza, csalán – Gyűjtésre fel!

Magyarországon a legfontosabb gyűjtött gyógynövények közé tartozik a kamilla, a bodza, a csalán, a vadgesztenye, a cickafark, a hársvirág és a csipkebogyó – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) gyógynövényfelvásárlási statisztikájából.

Emelkedtek a bérek az agráriumban

Az első negyedévben 15 százalékkal emelkedtek a nettó átlagkeresetek a mezőgazdaságban, miközben a foglalkoztatottak száma csaknem 6 százalékkal csökkent éves összevetésben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első negyedéves nemzetgazdasági összesítéséből.

Az ország legszebb birtokait kerestük

Lezárult a Magyarország Legszebb Birtoka 2019 címért versengő gazdaságok bejárása és zsűrizése; a birtoklátogatásokon – ahogy az már megszokott – a Magyar Mezőgazdaság Kft. munkatársai is részt vettek.

A búzával minden rendben, de másról ez nem mondható el

Megfelelő az étkezési búza fehérje- és sikértartalma is az első minták alapján – tájékoztatta az InfoRádiót a Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója. Halmos Gábor hozzátette: a repce és az árpa minősége azonban gyengébb a tavalyinál.

Változások az agrár szaktanácsadásban

Május 29-én lépett hatályba az Agrárminisztérium (AM) rendelete a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről. Az egyik legfontosabb változás, hogy megfelelő szakmai végzettséggel, és a választott szakterületen legalább 5 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie a szaktanácsadónak.

A tájfajta ősgabonák lehetőségei

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), Magyarország egyetlen önálló, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó szervezete az első, februári ágazati egyeztetés után júniusban a szlovákiai peszektergenyei Biocentrum Biogazdaságba hívta szakmai napra, kóstolóra és szántóföldi bemutatóra az ősi kenyérbúzák termesztése iránt érdeklődőket, illetve a ter­mesztésükben érdekelteket.