0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Burgonyaár-forradalom Szlovákiában (is)

A burgonya április végén, illetve május elején csaknem 60 százalékkal került többe Szlovákiában, mint 1 évvel korábban. A kilogrammonkénti átlagár elérte a 0,95 eurót, ami az utóbbi két évtized legmagasabb burgonyaárát jelenti. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának legutóbbi jelentésében az áll, hogy 90 cent feletti burgonyaár 2000 óta csak néhány hónapon át fordult elő Szlovákiában

10 évvel ezelőtt még csupán 0,57 euróba került 1 kilogramm burgonya.

„Szlovákia nem az egyedüli olyan ország, ahol jelentősen emelkedett a krumpli ára, a V4-es országokban is ez a jellemző. Az Eurostat kimutatásai szerint Magyarországon ez év áprilisában az 1 évvel azelőttihez képest 75,8 százalékkal, Lengyelországban 75,7 százalékkal, Csehországban pedig 61 százalékkal drágult a burgonya.

Az Európai Unió egészében átlagosan 28,2 százalékos árnövekedésről lehet beszélni”

– mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Szlovákiai Gazdaszövetség elemzője. A gazdasági szakértő hozzáfűzte, hogy Lengyelországban átlagosan 0,55 euróba került áprilisban 1 kilogramm burgonya, Magyarországon 0,88, Csehországban pedig 0,92 eurót fizettek érte a vásárlók. Romániában 73,6, Bulgáriában 71,4, Litvániában 59,1, Észtországban 48,3, Lettországban 39,6 Görögországban 35,9, Németországban pedig 29,9 százalékos volt az árnövekedés a tavalyi év azonos időszakához képest – tette hozzá.

Az egy főre jutó éves burgonyafogyasztás Szlovákiában visszaesőben van. Húsz évvel ezelőtt ugyanis még 78,6 kilónyit fogyasztottunk belőle, 10 év elteltével viszont már csak 58,7 kilogrammot, 2017-ben pedig mindössze 48,9 kilót. A szakemberek szerint évente legalább 80,6 kilogrammot kellene enni belőle.

„A burgonya termőterülete az utóbbi években alaposan lecsökkent. Húsz évvel korábban ugyanis még mintegy 32,5 ezer hektáron termesztették a gazdák, 10 évvel ezelőtt már mindössze 17,8 ezer hektár volt a termőterülete. Tavalyelőtt pedig elég volt 7,5 ezer hektárra kiküldeni a betakarítókat. A jelenlegi termőterület mindössze a negyede a 20 évvel ezelőttinek” – hangsúlyozta Eva Sadovská.

A magas burgonyaár a szárazság és az európai burgonyatermés hatodát kitevő terméskiesés következménye.

„Az előző évi burgonya, vagyis az úgynevezett öreg krumpli általában június közepéig ott szokott lenni a szlovákiai raktárakban, az idén azonban már május végén nem volt belőle az üzletekben.

A Spanyolországból behozott korai burgonya gyorsan fogyott, és ebből eredően magasak maradtak az árak” – részletezte lapunknak a magas ár hátterét Juraj Mačaj szenckirályfai magángazda, aki átlagosan mintegy 650 hektáron termeszt burgonyát minden évben. A szenckirályfai gazda többször kiemelte, hogy elsősorban az európai terméskiesés okoz komoly problémát Szlovákiában is, nem pedig a mínuszos belföldi termelés. Szlovákia ugyanis már huzamosabb ideje nem önellátó krumpliból, tehát behozatalra szorul belőle.

„Sima években a hiányzó mennyiséget importálja az ország, és a hazai termesztők ára a behozott árához igazodik. Az idén is így tettünk, és mivel a behozatali árak megugrottak, mi is drágábban adjuk a burgonyát. Szóval a nagy gond az, hogy gyenge volt az európai termés, nem pedig az, hogy a szlovákiai burgonya is gyengére sikeredett” – nyomatékosította Juraj Mačaj.

Az idei könyörtelen tavaszi szárazság ellenére a szenckirályfai termesztő bizakodó. „Eddig jól néz ki a burgonya fejlődése, és előreláthatólag kedvezőbb lesz az év mind nálunk, mind pedig európai viszonylatban. Véleményem szerint az árak egy héten belül akár 10 százalékkal is csökkenhetnek, és a következő héten is további pár százalékkal” – jósolta Juraj Mačaj.

Szlovákiában Zdenek Černay ugyancsak az egyik legbefutottabb a burgonyater­mesztés területén. A jelenlegi magas árak a szenci gazda szerint egyértelműen az óriási szárazság rovására írhatók. „Az aszály miatt gyengébben alakultak a hozamok egész Európában, és ez döntő hatással van a szlovákiai burgonyaárak alakulására is.

Sima években 1 hektár burgonyatermő területre lebontva mintegy 4 ezer euró a befektetés. Száraz években a krumplit 6–7-szer is alaposan meg kell öntözni,

míg ha csapadékosabb az időjárás, természetszerűleg kevesebb mesterséges csapadékot kell kijuttatni a növényzetre” – mondta el Zdenek Černay.

Az idei burgonyatermés az előzetes becslések szerint jó közepesnek mondható. Az időjárás kiszámíthatatlansága természetszerűleg hatással van a gumós vegetációjára is. Szalay Mihály magyarbéli gazda mintegy 200 hektáron termeszt burgonyát. Az öntözéses gazdálkodásról szólva elmondta, hogy anélkül már elképzelhetetlen a modern mezőgazdasági termelés. Viszont ésszel kell bánni az öntözéssel, ugyanis ha túlzásba viszi a termelő, akkor a gumók túl nagyra nőhetnek, ami gondot okozhat az értékesítésben.

„Az üzletláncok ugyanis, abban az esetben, ha nem felel meg nekik a burgonya nagysága, visszaküldik a szállítmányt.

A kisebb kiszerelésekben általában 40–60 milliméteres krumplit szállítunk a kereskedelmi partnereinknek, a 65–75 milliméteres gumókat már nem nagyon fogadják el.

Így az öntözést lényegében mintegy 30 tonnás átlagos hektárhozamnál fékezni kell, meggátolva ezzel a burgonya további növekedését” – mondta el Szalay Mihály.

Viliam Bezák, a Szlovákiai Burgonyatermesztők Szövetségének elnöke a Magyar Mezőgazdaságnak elmondta, hogy az idei burgonyatermés közepesnek ígérkezik. A tavalyihoz hasonlóan átlagosan mintegy 20 tonna krumplit takaríthatnak be hektáronként a gazdák. Az idén 7500 hektár körül van a burgonya termőterülete Szlovákiában.

„Ez 11 százalékot meghaladó területcsökkenést jelent a 2015-16-os idényhez képest” – mutatott rá a szövetség elnöke. A burgonya előállítási költsége átlagosan 9 centre tehető kilogrammonként. A környező országokban, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon is nagyobb állami támogatást kapnak a ter­mesztéséhez, mint Szlovákiában.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság