Vas megye borászati szempontból igen érdekes, területe nem ad helyet nagyobb, összefüggő történelmi borvidéknek, a szőlőtermesztés mégis komoly múlttal és hagyományokkal büszkélkedhet.
Néhány települése borvidéki településként lehetővé teszi az eredetvédett borok termelését. Kőszeg, Csepreg és Vaskeresztes a Soproni-borvidék kőszegi körzetéhez tartozik, Ság-hegy (Kemeneshát) a Somlói borvidékhez, Bérbaltavár, Nagytilaj a Zalai borvidékhez. A termőhelyek hovatartozásánál fontosabb azonban az a kitartó munka, amivel nemcsak az oszkói történelmi pincesort sikerült megmenteni, hanem méltó helyére emelték a hagyományos, önellátó bortermelést. Az erőfeszítések legnagyobb elismerése, hogy Olaszfa és Oszkó csatlakozhatott a Zalai borvidékhez.
Gyümölcsöt isA Hegypásztor Kör több helyi és országos kezdeményezésbe is bekapcsolódott. A szőlő mellett a régi paraszti pincék kaszálógyümölcsösei révén a Tündérkert mozgalomnak is aktív részese. A Kovács Gyula pórszombati erdész indította mozgalom mára országos jelentőségre tett szert, kedveltté tette a régi magyar tájfajták védelmét, újratelepítését és gyűjtését. Azóta évenként, Gyümölcsoltó Boldogasszonykor oltóvessző-gyűjtést, metszési, szemzési, oltási bemutatókat szerveznek a gyümölcsészet (pomológia) iránt érdeklődőknek. A Göcseji Természetvédelmi Alapítvány 2015-ben indította útjára a Gyümölcsész Hálózat nevű kezdeményezését, amihez az oszkóiak is csatlakoztak. Mára hat dunántúli megyére kiterjedő gyümölcsészhálózat jött létre, 15 civil szervezettel. Oktató- és ismeretterjesztő-alkalmakat szerveznek, ezen kívül gyümölcsösök tervezésénél és létesítésénél segédkeznek. |
Szőlőhegyek ezer hektáron
A Vasi-Hegyhát adottságait tekintve nagyon hasonló a Zalai-dombsághoz. Agyagos, kötött, kavicsos a talaja és rendkívül tagolt, változatos a domborzata. A Hegyháti Borbarát Kör 2005-ben alakult, jelenleg tíz településből 30-35 főt számlál a tagsága. Pályázattal, egy sikeres szőlészeti-borászati képzéssorozattal vette kezdetét a szakmai munka.
Ennek kapcsán kerültek szorosabb kapcsolatba Vaskeresztessel és egy másik, hasonló adottságú kistájjal, a Vas-hegy-gyel (Eisenberg). A Vasi-Hegyhát 23 települése közül egyébként 19-hez tartozik jellemzően apróparcellás szőlőhegy. Az összesen 1000 hektáros elhanyagolt szőlőhegyi területen a hagyományos, zártkerti szőlőhegyi gazdálkodás mozaikosan még mindig megtalálható.
Az oszkói Hegypásztor Kör közel kéthektáros birtokán kordonos és gyalogtőkés szőlőparcellák találhatók. A kordonos szőlőkben Rizlingszilváni, Leányka, Nektár, Szürkebarát, Blauburger és Merlot fajták teremnek. A gyalogtőkés területeken direkttermő fajtákat gondoznak. A Vas és Zala megyére korábban jellemző fajták közül megtalálható az Othello, a Noah, a Kormin és az Izabella.
A fokozatosan termőre forduló parcellák már lehetővé teszik az évjáratos borok készítését. A térségi borászat megerősödését mutatja, hogy az oszkói Hegypásztor Kör megkapta a termelői borkimérési engedélyt. A filoxéra előtti időszakban az egész megyét a fehér fajták túlsúlya jellemezte. A Vasi-Hegyhát aprótelkes paraszti pincéinél a fehér és kékszőlők egyaránt hagyományosnak mondhatók. Napjainkban a kékszőlők közül a Kékfrankost, a Zweigeltet, a Merlot-t, a Blauburgert és a Messiást találjuk meg.
Az idei Orbán-napi Hegyi Vigadalom borversenyére rekordszámú nevezés érkezett. A Vasi Hegyhát legízletesebb bora 2018 felhívásra Olaszfa, Vasvár, Gersekarát, Alsóújlak, Csipkerek, Kám, Oszkó, Csehi, Petőmihályfa településekről érkező borokból kóstoltak a bírák.
Szálláshellyé alakított pincék
Az oszkói Hegypásztor Kör fejlesztési céljai között szerepel a borturizmus megerősítése. Az infrastruktúra már rendelkezésre áll a szálláshellyé alakított pincékkel. A Nyitott Pincék tavalyi tesztüzeme is sikerrel járt, ezért idén szeptember végén újra megrendezik a közönség számára, 5-6 vasi-hegyháti szőlőhegy egybenyitásával. A jövőre nézve a közös feldolgozást és a közös értékesítést tartják fontosnak. Jó példa ez mindazok számára, akik hisznek abban, hogy az elvadult szőlőhegyek életre keltésével, újbóli használatba vonásával létrejöhetnek olyan területek és közösségek, amelyek a hagyományápolás mellett képesek az önfenntartó, kiegészítő jövedelmet adó mezőgazdasági tevékenységre.
Egyre többen ismerik föl a helyi termékek fontosságát, ami a közösségek szintjén újra jelentőséget adhat a néhány száz négyszögöles szőlőhegyi parcellák rendszerének. Ennek pozitív hozadéka növénykórtani szempontból sem elhanyagolható. Elég, ha csak az amerikai szőlőkabóca terjesztette szőlő aranyszínű sárgaságra gondolunk. Nem könnyű új funkciót találni a termelésből kiesett szőlőhegyeknek, de a történelem azt mutatja, hogy létjogosultságuk minden korban bebizonyosodott. Manapság a turizmus és a borturizmus lehet a kitörési pont, nem úgy, mint a történelmi borvidékek szerencsésebb tájegységein, ahol sokszor éppen a turizmus miatt válik fejlődésképtelenné a szőlészeti-borászati ágazat.
A tájfenntartó szőlőhegyi gazdaközösséggé vált oszkói Hegypásztor Kör 70 tagja elkötelezett híve a szőlőhegyi pincék hasznosításának, újragondolásának.
A borturizmus mellett éves kihasználtságukat, foglaltságukat segíti a természeti környezet minősége, a jeli arborétum közelsége, a Kneipp-témaút, valamint az is, hogy a területen halad át a Mária zarándokút és a közelben található Mindszenty bíboros emlékmúzeuma. A hagyományos, a térségre jellemző stílusban épült szőlőhegyi kápolnában a jeles napok alkalmával miséznek. A fentieken túl az élő kulturális életet sokrétű tevékenység egészíti ki. Gyakran szerveznek néprajzi táborokat, kézműves-foglalkozásokat. Az oszkói szőlőhegy adott otthont 2017-ben a Gyüttment Fesztiválnak.
Határon átnyúló együttműködés
Az épületek tetőfelújításához szükséges rozst a közösség már saját maga termeli meg. A zsúpkészítés technikájában szerzett jártasságuknak köszönhetően máshol, például a szalafői skanzenben is segédkeztek már. A helytörténeti, néprajzi jelentőségen túl az oszkói Hegypásztor Kör munkásságának szakmai értékét a hagyományőrzésen kívül az adja, hogy tevékenységük hozzájárul a szőlő- és borkultúra népszerűsítéséhez.
Viszont ha az országban található rengeteg elhanyagolt szőlőhegyet hasonlóan életre lehetne kelteni, annak vonzerejéből a közelükben lévő, virágzó szőlőhegyek és borászatok is profitálnának. A jövő tervei közé tartozik, hogy natúrparkká váljon a vidék, erre minden esélyük megvan. A Hegypásztor Kör a turisztikai fejlesztések kapcsán eddig is szorosan együttműködött a helyi LEADER közösséggel, a Vasi Hegyhát-Rábamente Egyesülettel.
Ha kíváncsiak vagyunk nagyobb léptékben működő, pozitív példára, elég, ha elutazunk a Szombathely melletti Vas-hegy ausztriai oldalára, az Eisenbergre.
A szőlőhegyi településeket a burgenlandi borvidékhez kapcsolva a használaton kívüli pincék szálláshellyé váltak, a térségnek külön vinotékája, szőlőhegyi kilátója épült. Ráadásul az Európai Unióban egyedülállóan elérték, hogy értékesíthessék a direkttermő szőlők terméséből készült, helyi specialitásként immár különlegességgé nemesedett Uhudlert. Az oszkói Hegypásztor Kör megkezdte a Weinidylle (www.weinidylle.at/de/projekt-weinidylle-at-hu) program kapcsán a határon átnyúló szorosabb együttműködést az osztrákokkal.
A hegypásztorA Hegypásztor Kör 1985-ben alakult, a környék első társadalmi szervezeteként. A civil összefogás az oszkói szőlőhegy történelmi pincesorának megmentése érdekében jött létre. A műemléki értékű présházakat dokumentálták, sokat megmentettek közülük. A vidékfejlesztésben, az érték- és örökségvédelemben a szőlészet-borászat kultúrájának fenntartása lett az a cél, amivel együtt az elmúlt több mint 30 évben folyamatosan programokat szerveztek és szerveznek most is. Akkreditált erdei iskolai programjuk során megismerkedhetünk a szőlőfajtákkal, a hegypásztor és a hegybíró életével. Az egyesület nevét adó hegypásztor régen feledésbe merült foglalkozást jelöl. A hegypásztor a szőlőhegyen élt családjával, a hegyközség gazdái bízták meg a hegy, a szőlő és a pincék akár fegyveres védelmével. A pincék egyébként – néhány szükséghelyzet kivételével – más borvidékekkel ellentétben nem lakópincének épültek, ezért gyakran ablaktalanok. A boronafalú (tapasztott, meszelt gerendafal) zsúpfedeles pincéket nem süllyesztették a földbe, építészeti szempontból a cáki pincesorral mutatnak közelebbi rokonságot. A közösség identitását erősíti, hogy a hegykapu keresztje, a hegyi kereszt alapítólevele és a hegyközség pecsétnyomója átvészelte az elmúlt évszázadokat. |