Back to top

Az agrár-felsőoktatás aktualitásairól egyeztettek

A Kaposvári Egyetem volt a házigazdája a Magyar Rektori Konferencia Agrártudományi Bizottsága szerdai ülésének, amelyen mintegy 30 dékán és egyetemi vezető vett részt. A bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpontban tartott tanácskozásról Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese, az Agrár-és Környezettudományi Kar dékánja, a bizottság elnöke számolt be a Magyar Mezőgazdaságnak.

Az Agrártudományi Bizottság elsősorban az agrár-felsőoktatás aktuális kihívásairól tanácskozott. A résztvevők megosztották tapasztalataikat a tangazdaságok működésével kapcsolatban, de szó esett a jövőbeni beruházásokról és következő évben bevezetni tervezett új felvételi rendről is. Tossenberger János elmondta, hogy

a tangazdaságok többségének technikai színvonala mára elavult és megújításra szorul, és most azokat a fejlesztési lehetőségeket keresik, amelyek révén be tudják mutatni a hallgatóknak az agráriumban egyre inkább jellemző precíziós technológiákat is.

Meg kell újítani a tanműhelyeket
Fotó: Kaposvári Egyetem

 

 

A tanüzemek megújítása elodázhatatlan, mert a végzett hallgatók az egyetemet elhagyva egyre gyakrabban a csúcstechnológiákkal találkoznak a gazdaságokban, ezért ezekről kell naprakész ismeretekkel rendelkezniük már az egyetemi tanulmányaik befejeztével is – fejtette ki a dékán.

Az ülésen részt vett Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára is, aki a következő tanévvel kapcsolatos legfontosabb információkat osztotta meg a jelenlévőkkel. Tossenberger János elmondta, hogy

az agrár felsőoktatás egy „átvilágításon” ment keresztül az elmúlt időszakban, és ennek fő megállapításaival is megismerkedhettek a Bizottság tagjai.

Fotó: Kaposvári Egyetem

Esszenciális kérdés ebben a vonatkozásban, hogy hogyan lehet az átalakuló agráriumot a leghatékonyabban szolgálni, hogy olyan szakemberek kerülhessenek ki az egyetemekről, akik alapos biológiai ismeretek mellett ismerik az egyre inkább terjedő csúcstechnológiákat valamint a precíziós gazdálkodás gyakorlatának-, továbbá az agráriumban is roham léptekkel terjedő informatikai rendszereknek is kiváló ismerői – emelte ki a dékán. Tossenberger János hangsúlyozta, hogy nagyon konstruktív szakmai egyeztetés zajlott.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertészet és Szőlészet retro

Hetvenedik évfolyamába lépett a Kertészet és Szőlészet, híres korok tanúja volt, nagy felvirágzásokról és kevésbé dicső időkről egyaránt mesélnek írásai. Aki szereti a retrót, az tartson velünk, pörgessük végig a régi lapszámokat – ezúttal a tartalomban való különösebb elmélyülés nélkül.

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Alig indult el, de már most tudni: az idei Educatio kiállításra sokáig emlékezni fognak

Megnyitotta "kapuit" a 2021-es Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás, mely rendhagyó, online formában várja a továbbtanulás előtt álló fiatalok tízezreit. A 21 éves múltra visszatekintő rendezvény három napja alatt ezúttal is minden terítékre kerül a témában.

Elhunyt Koncz Rózsa, főszerkesztő, producer

Életének 72. évében méltósággal viselt betegség után 2021. január 18-án elhunyt mezőgazdasági újságíró kollégánk, Koncz Rózsa, egykori televíziós főszerkesztő, producer.

Minden elsős hallgatója után fát ültet a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem már régóta elkötelezett a fenntartható, környezetbarát működés mellett, mely szemlélet az Egyetem négy karán a kutatásokban és az oktatott tantárgyakban is nagy hangsúlyt kap, valamint egyre inkább átszövi a mindennapi működést is.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Sorozat a szülőföldjüket elhagyó legkiválóbb magyarokról a Kossuth rádióban

A Magyar Kultúra Napján kezdi sugározni a Kossuth Rádió a 200 részes sorozatot. Az egyes részeket 200 napon át a 6.30-as Krónikát követően hallgathatják meg az érdeklődők. Az első részben Karikó Katalinról, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus-biokémikusról, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatójáról lesz szó.

Kreatív tüntetők járványhelyzet idején

Bár a Zöld Hét (Grüne Woche) a digitális térbe költözött az idei évre, a vele összehangolt demonstrációkat azért megtartják – igaz, pandémiakonform módon. Január 16-án tízezer színes lábnyom-, illetve csizmaalakú üzenetet akasztottak ki a szervezők a berlini kancellári hivatal elé, így követelve az agrárpolitikai fordulatot. Az agrárminiszter több tárgyilagosságot kért a tüntetőktől.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Kimaxolt támogatások: 7537 milliárd forint a magyar vidék erősítésére

A Közös Agrárpolitika (KAP) első és második pilléres támogatásai, illetve a nemzeti társfinanszírozása révén 2027-ig 7537 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére. Erről sajtótájékoztatón beszélt Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke.