Back to top

Az agrár-felsőoktatás aktualitásairól egyeztettek

A Kaposvári Egyetem volt a házigazdája a Magyar Rektori Konferencia Agrártudományi Bizottsága szerdai ülésének, amelyen mintegy 30 dékán és egyetemi vezető vett részt. A bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpontban tartott tanácskozásról Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese, az Agrár-és Környezettudományi Kar dékánja, a bizottság elnöke számolt be a Magyar Mezőgazdaságnak.

Az Agrártudományi Bizottság elsősorban az agrár-felsőoktatás aktuális kihívásairól tanácskozott. A résztvevők megosztották tapasztalataikat a tangazdaságok működésével kapcsolatban, de szó esett a jövőbeni beruházásokról és következő évben bevezetni tervezett új felvételi rendről is. Tossenberger János elmondta, hogy

a tangazdaságok többségének technikai színvonala mára elavult és megújításra szorul, és most azokat a fejlesztési lehetőségeket keresik, amelyek révén be tudják mutatni a hallgatóknak az agráriumban egyre inkább jellemző precíziós technológiákat is.

Meg kell újítani a tanműhelyeket
Fotó: Kaposvári Egyetem

 

 

A tanüzemek megújítása elodázhatatlan, mert a végzett hallgatók az egyetemet elhagyva egyre gyakrabban a csúcstechnológiákkal találkoznak a gazdaságokban, ezért ezekről kell naprakész ismeretekkel rendelkezniük már az egyetemi tanulmányaik befejeztével is – fejtette ki a dékán.

Az ülésen részt vett Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára is, aki a következő tanévvel kapcsolatos legfontosabb információkat osztotta meg a jelenlévőkkel. Tossenberger János elmondta, hogy

az agrár felsőoktatás egy „átvilágításon” ment keresztül az elmúlt időszakban, és ennek fő megállapításaival is megismerkedhettek a Bizottság tagjai.

Fotó: Kaposvári Egyetem

Esszenciális kérdés ebben a vonatkozásban, hogy hogyan lehet az átalakuló agráriumot a leghatékonyabban szolgálni, hogy olyan szakemberek kerülhessenek ki az egyetemekről, akik alapos biológiai ismeretek mellett ismerik az egyre inkább terjedő csúcstechnológiákat valamint a precíziós gazdálkodás gyakorlatának-, továbbá az agráriumban is roham léptekkel terjedő informatikai rendszereknek is kiváló ismerői – emelte ki a dékán. Tossenberger János hangsúlyozta, hogy nagyon konstruktív szakmai egyeztetés zajlott.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Döbbenet: a miniszter élelmiszer-felhalmozásra szólított fel!

Nagy-Britannia iskoláinak napokon belül tervet kell kidolgozniuk az élelmiszerkészletezésre és annak biztosítására, hogy a diákok megfelelő ellátásban részesüljenek egy no-deal Brexit esetén is. A brit egyetemek már egy hete WC-papírt halmoznak fel.

A sör és a tudásvágy hozta össze a NAK szakmai programjának résztvevőit

A sörkészítés témájával kezdte az őszi félévet a NAK Élelmiszeripari Igazgatóságának nagy sikerű „TANULJUNK EGYÜTT!” programsorozata 2019. szeptember 6-án, Budapesten. A résztvevők érkezését követő rövid bemutatkozás során kiderült, hogy bár mindenki különböző területről érkezett, egy néhány közös pont biztosan akadt: a sör szeretete, valamint az előállítása utáni érdeklődés, a tudásvágy.

Mi történik? Tömegesen jelölik meg zöld keresztekkel a földeket

A német gazdák tömegesen jelölik meg zöldre festett keresztekkel a földjeiket, hogy így hívják fel a figyelmet a kormány által szeptember elején elfogadott agrárkörnyezetvédelmi törvénycsomag lehetséges negatív következményeire – számol be az Agrarheute és a Die Welt.

Változóban a svájci mezőgazdaság

A svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az országban jelenleg 50 852 mezőgazdasági üzem 1,04 millió hektáron gazdálkodik. A legutóbbi felméréshez képest a gazdaságok száma 1,5 százalékkal csökkent.

A földek emberei

A munka öröméből, hogy hasznot hajtunk, hogy szép, amit csinálunk, eleinte semmit sem vettem észre. Minden ridegnek látszott, koszos volt, szúrt és fájt. A deréktáj igazi veszélyzóna. Életem első igazi paprikaszedésén, amikor alig tízévesen megkaptam a felnőtteknek járó duplasort és az ezzel járó felelősséget (egy szem nem sok, annyi nem maradhatott száron), apám, beavatásul, gúnyt űzött belőlem.

Az emlékezés mellett a mai termelőkről sem szabad megfeledkezni

Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítja. Az erről szóló országgyűlési határozat indoklása szerint ezen a napon „arról a földműves-társadalomról emlékezünk meg, amely jó- és balsorsában egyaránt készen áll a haza szolgálatára”.

OMÉK, egy rendhagyó mezőgazdasági kiállítás

Alig több mint egy hét múlva kezdődik Magyarország legnagyobb agrárgazdasági eseménye, a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. A 2019. szeptember 26-29. között a HUNGEXPO területén zajló esemény sztárfellépőkkel , élménygazdasággal, szakmai konferenciákkal, gasztronómiai különlegességekkel és egy ezer négyzetméteres közösségi élelmiszer standdal várja a látogatókat.

Ma van a Földművesek emléknapja

Az Országgyűlés tavaly valamennyi parlamenti frakció támogatásával megszavazta, hogy ezentúl minden év szeptember 17. a Földművesek Emléknapja legyen. Mi ezt a napot különösen fontosnak tartjuk, hiszen többek között nekik, a földműveseknek, ha úgy tetszik, a parasztoknak írjuk, szerkesztjük a lapot.

Vízválasztóhoz ért a magyar juhágazat

A következő 5 év vízválasztó lesz a magyar juhtenyésztésben, hiszen évtizedek óta alig, sőt visszafejlődő ágazatról beszélünk, amely nagyon távol esik az élvonalat képviselő országok juhtartóinak teljesítményétől. Ha most nem lépünk gyorsan és határozottan, akkor néhány éven belül nem lesz számottevő a magyar ágazat.

Az őshonos fajták megőrzése közös érdekünk

Az őshonos fajok és fajták nemzeti örökségünk részei, éppen ezért a kormány kiemelt feladatként tekint génjeik megőrzésére. Minderről Rácz András környezetügyért felelős államtitkár beszélt a témáról szóló konferencián, a KÁN nulladik napján.