Back to top

Az agrár-felsőoktatás aktualitásairól egyeztettek

A Kaposvári Egyetem volt a házigazdája a Magyar Rektori Konferencia Agrártudományi Bizottsága szerdai ülésének, amelyen mintegy 30 dékán és egyetemi vezető vett részt. A bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpontban tartott tanácskozásról Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese, az Agrár-és Környezettudományi Kar dékánja, a bizottság elnöke számolt be a Magyar Mezőgazdaságnak.

Az Agrártudományi Bizottság elsősorban az agrár-felsőoktatás aktuális kihívásairól tanácskozott. A résztvevők megosztották tapasztalataikat a tangazdaságok működésével kapcsolatban, de szó esett a jövőbeni beruházásokról és következő évben bevezetni tervezett új felvételi rendről is. Tossenberger János elmondta, hogy

a tangazdaságok többségének technikai színvonala mára elavult és megújításra szorul, és most azokat a fejlesztési lehetőségeket keresik, amelyek révén be tudják mutatni a hallgatóknak az agráriumban egyre inkább jellemző precíziós technológiákat is.

Meg kell újítani a tanműhelyeket
Fotó: Kaposvári Egyetem

 

 

A tanüzemek megújítása elodázhatatlan, mert a végzett hallgatók az egyetemet elhagyva egyre gyakrabban a csúcstechnológiákkal találkoznak a gazdaságokban, ezért ezekről kell naprakész ismeretekkel rendelkezniük már az egyetemi tanulmányaik befejeztével is – fejtette ki a dékán.

Az ülésen részt vett Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára is, aki a következő tanévvel kapcsolatos legfontosabb információkat osztotta meg a jelenlévőkkel. Tossenberger János elmondta, hogy

az agrár felsőoktatás egy „átvilágításon” ment keresztül az elmúlt időszakban, és ennek fő megállapításaival is megismerkedhettek a Bizottság tagjai.

Fotó: Kaposvári Egyetem

Esszenciális kérdés ebben a vonatkozásban, hogy hogyan lehet az átalakuló agráriumot a leghatékonyabban szolgálni, hogy olyan szakemberek kerülhessenek ki az egyetemekről, akik alapos biológiai ismeretek mellett ismerik az egyre inkább terjedő csúcstechnológiákat valamint a precíziós gazdálkodás gyakorlatának-, továbbá az agráriumban is roham léptekkel terjedő informatikai rendszereknek is kiváló ismerői – emelte ki a dékán. Tossenberger János hangsúlyozta, hogy nagyon konstruktív szakmai egyeztetés zajlott.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vízválasztóhoz ért a magyar juhágazat

A következő 5 év vízválasztó lesz a magyar juhtenyésztésben, hiszen évtizedek óta alig, sőt visszafejlődő ágazatról beszélünk, amely nagyon távol esik az élvonalat képviselő országok juhtartóinak teljesítményétől. Ha most nem lépünk gyorsan és határozottan, akkor néhány éven belül nem lesz számottevő a magyar ágazat.

Az őshonos fajták megőrzése közös érdekünk

Az őshonos fajok és fajták nemzeti örökségünk részei, éppen ezért a kormány kiemelt feladatként tekint génjeik megőrzésére. Minderről Rácz András környezetügyért felelős államtitkár beszélt a témáról szóló konferencián, a KÁN nulladik napján.

„Már akkor elkezdődött a precíziós gazdálkodás, amikor lejöttünk a fáról” – kerekasztal-beszélgetés a SMARTFARM-on

A Bábolnai Gazdanapok háromnapos SMARTFARM konferenciájának második napján a talajmenedzsment témaköre került a középpontba, amely kapcsán az előadók a témát átfogóan kivesézve, egész nap hasznos információkkal és tanáccsal látták el a konferenciára látogatókat.

A külkereskedelmi többlet több mint a felét adta az agrárium

A magyar agrárgazdaság az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül, termelékenysége és jövedelmezősége is nagymértékben emelkedett. Ennek köszönhetően évről évre jelentős mértékben hozzájárul a nemzetgazdaság eredményeihez - mondta el az MTI-nek Nagy István agrárminiszter.

Az állatorvosoknak az élelmiszerbiztonság területén is fontos szerep jut

Az élelmiszerbiztonság fenntartásán nap mint nap több ezer szakember dolgozik, élükön az állatorvosokkal - hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Állatorvostudományi Egyetem tanévnyitóján.

Játszóház várta a jövő gazdálkodóit Bábolnán

A Bábolnai Gazdanapokra Budakesziről érkezett a Kenderkóc népi játszóház. A lelkes fiatalokból álló csapat már 8 éve járja az országot, s fesztiválokon, iskolákban, óvodákban ismertetik meg a gyerekekkel, hogyan játszottak nagyszüleik, dédszüleik.

Nehéz tárcsák bűvöletében

A pénteki szakiskolai nap keretében a diákok a Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Zrt. standját is fölkeresték. A piliscsabai Dr. Szepesi László Mezőgazdasági, Erdészeti Szakgimnáziuma és Szakközépiskolából 49 tanuló érkezett, végzős gépésztechnikusok, erdésztechnikusok és erdész szakmunkások. Hazánk legrégebben működő gépgyárát Süli Csaba vezérigazgató mutatta be a diákoknak.

Az agrártechnológia megváltoztatja a szakképzést is

Az új ismereteket elsajátítani képes diákokra, a modern technológiára jó válaszokat adó mezőgazdasági szakképzésre van szükség – mondta el Farkas Sándor államtitkár pénteken Bábolnán.

A klímaharc legnagyobb kihívása a termőtalaj minőségének megóvása

Az agrárium az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat, ezért az Agrárminisztérium (AM) igyekszik felkészülten reagálni a klímaváltozás negatív hatásaira - jelentette ki az agrárminiszter az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában csütörtökön Nyíregyházán.

A virágkötészettől a távérzékelésig - NAIK fiatal kutatók

Sillinger Fanni félszegen állt a szerkesztőség kapujában, hiszen eddig vele még nem készítettek interjút. Néhány bemutatkozó mondat után kiderült, hogy éppen két munkahelye között szakított ránk időt, hogy megismerhessük őt és munkáját, és fiatal kutatóként bemutassuk a Magyar Mezőgazdaság olvasóinak.