Back to top

Az agrár-felsőoktatás aktualitásairól egyeztettek

A Kaposvári Egyetem volt a házigazdája a Magyar Rektori Konferencia Agrártudományi Bizottsága szerdai ülésének, amelyen mintegy 30 dékán és egyetemi vezető vett részt. A bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpontban tartott tanácskozásról Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese, az Agrár-és Környezettudományi Kar dékánja, a bizottság elnöke számolt be a Magyar Mezőgazdaságnak.

Az Agrártudományi Bizottság elsősorban az agrár-felsőoktatás aktuális kihívásairól tanácskozott. A résztvevők megosztották tapasztalataikat a tangazdaságok működésével kapcsolatban, de szó esett a jövőbeni beruházásokról és következő évben bevezetni tervezett új felvételi rendről is. Tossenberger János elmondta, hogy

a tangazdaságok többségének technikai színvonala mára elavult és megújításra szorul, és most azokat a fejlesztési lehetőségeket keresik, amelyek révén be tudják mutatni a hallgatóknak az agráriumban egyre inkább jellemző precíziós technológiákat is.

Meg kell újítani a tanműhelyeket
Fotó: Kaposvári Egyetem

 

 

A tanüzemek megújítása elodázhatatlan, mert a végzett hallgatók az egyetemet elhagyva egyre gyakrabban a csúcstechnológiákkal találkoznak a gazdaságokban, ezért ezekről kell naprakész ismeretekkel rendelkezniük már az egyetemi tanulmányaik befejeztével is – fejtette ki a dékán.

Az ülésen részt vett Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára is, aki a következő tanévvel kapcsolatos legfontosabb információkat osztotta meg a jelenlévőkkel. Tossenberger János elmondta, hogy

az agrár felsőoktatás egy „átvilágításon” ment keresztül az elmúlt időszakban, és ennek fő megállapításaival is megismerkedhettek a Bizottság tagjai.

Fotó: Kaposvári Egyetem

Esszenciális kérdés ebben a vonatkozásban, hogy hogyan lehet az átalakuló agráriumot a leghatékonyabban szolgálni, hogy olyan szakemberek kerülhessenek ki az egyetemekről, akik alapos biológiai ismeretek mellett ismerik az egyre inkább terjedő csúcstechnológiákat valamint a precíziós gazdálkodás gyakorlatának-, továbbá az agráriumban is roham léptekkel terjedő informatikai rendszereknek is kiváló ismerői – emelte ki a dékán. Tossenberger János hangsúlyozta, hogy nagyon konstruktív szakmai egyeztetés zajlott.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Kimaxolt támogatások: 7537 milliárd forint a magyar vidék erősítésére

A Közös Agrárpolitika (KAP) első és második pilléres támogatásai, illetve a nemzeti társfinanszírozása révén 2027-ig 7537 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére. Erről sajtótájékoztatón beszélt Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke.

Tizenhárom elektromos autóval gazdagodott a Szent István Egyetem járműparkja

Tisztán elektromos üzemű gépjárműveket és a töltésükre szolgáló töltőállomásokat szerzett be a Szent István Egyetem (SZIE) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól (KEF), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával, segítve ezzel az intézményi feladatok, ügyintézés ellátását.

Új rektor a Soproni Egyetem élén

Dr. Fábián Attila egyetemi tanárt nevezte ki a Soproni Egyetem rektorává a köztársasági elnök. Áder János államfő 2021. január 13-án Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelenlétében adta át az új rektor 2025. december 31-ig szóló megbízólevelét. Az unikális képzéseknek helyt adó egyetem 2020 őszétől alapítványi fenntartásban működik.

Családi gazdálkodás: kedvezőbb adózási rendszer 2.

Jelenleg mintegy 291 ezer személy rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, továbbá 23 ezer családi gazdaságot tartanak nyilván, tehát az Országgyűlés által 2020. november 30-án elfogadott és január 1-jén hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény a magyar gazdálkodók jelentős hányadát érinti.

Pótkocsik érkeztek az agráriskolákba

2021. január 11-én és 12-én három új pótkocsit kaptak a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum iskolái az Agrárminisztérium támogatásának köszönhetően.

Az új kockázatkezelési rendszerhez február 1-től lehet csatlakozni

Az Országgyűlés által 2020-ban elfogadott törvényi alapokra építve az időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak is kitett mezőgazdasági termelők számára - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven - egy új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium.

Kiugró mértékben nőtt tavaly a gazdák jövedelme Magyarországon

Az Eurostat – az EU statisztikai hivatala – előzetes adatai alapján Magyarországon kiugró mértékben, 14,9 százalékkal nőttek a mezőgazdasági jövedelmek 2020-ban. Tavaly az EU átlag 3,5 százalék volt. A jövedelemnél ugyan szerényebb mértékben – 4,1 százalékkal - de nőtt az agrárium kibocsátása is, miközben az uniós tagországok összességében -1,6 százalékos visszaesést könyvelhettek el.

Négyezer milliárd forint támogatást fordít a kormány a magyar vidék fejlesztésére

A kormány a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4.265 milliárd forintot fordíthat a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Animációs tananyagsegédlet az erdősítésekről

Tíz kisfilmből álló animációs tananyag készült az erdészeti szakközépiskolák tanulói számára. Az Ásotthalmi Bedő Albert Alapítvány megbízásából, az Agrárminisztérium támogatásával született sorozat az erdősítés témáját dolgozza fel. A videók hasznos eszközt jelenthetnek nemcsak a szakközépiskolások és pedagógusok, hanem a magánerdő-tulajdonosok és gazdálkodók számára is.