Back to top

Az agrár-felsőoktatás aktualitásairól egyeztettek

A Kaposvári Egyetem volt a házigazdája a Magyar Rektori Konferencia Agrártudományi Bizottsága szerdai ülésének, amelyen mintegy 30 dékán és egyetemi vezető vett részt. A bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpontban tartott tanácskozásról Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese, az Agrár-és Környezettudományi Kar dékánja, a bizottság elnöke számolt be a Magyar Mezőgazdaságnak.

Az Agrártudományi Bizottság elsősorban az agrár-felsőoktatás aktuális kihívásairól tanácskozott. A résztvevők megosztották tapasztalataikat a tangazdaságok működésével kapcsolatban, de szó esett a jövőbeni beruházásokról és következő évben bevezetni tervezett új felvételi rendről is. Tossenberger János elmondta, hogy

a tangazdaságok többségének technikai színvonala mára elavult és megújításra szorul, és most azokat a fejlesztési lehetőségeket keresik, amelyek révén be tudják mutatni a hallgatóknak az agráriumban egyre inkább jellemző precíziós technológiákat is.

Meg kell újítani a tanműhelyeket
Fotó: Kaposvári Egyetem

 

 

A tanüzemek megújítása elodázhatatlan, mert a végzett hallgatók az egyetemet elhagyva egyre gyakrabban a csúcstechnológiákkal találkoznak a gazdaságokban, ezért ezekről kell naprakész ismeretekkel rendelkezniük már az egyetemi tanulmányaik befejeztével is – fejtette ki a dékán.

Az ülésen részt vett Horváth Zita, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára is, aki a következő tanévvel kapcsolatos legfontosabb információkat osztotta meg a jelenlévőkkel. Tossenberger János elmondta, hogy

az agrár felsőoktatás egy „átvilágításon” ment keresztül az elmúlt időszakban, és ennek fő megállapításaival is megismerkedhettek a Bizottság tagjai.

Fotó: Kaposvári Egyetem

Esszenciális kérdés ebben a vonatkozásban, hogy hogyan lehet az átalakuló agráriumot a leghatékonyabban szolgálni, hogy olyan szakemberek kerülhessenek ki az egyetemekről, akik alapos biológiai ismeretek mellett ismerik az egyre inkább terjedő csúcstechnológiákat valamint a precíziós gazdálkodás gyakorlatának-, továbbá az agráriumban is roham léptekkel terjedő informatikai rendszereknek is kiváló ismerői – emelte ki a dékán. Tossenberger János hangsúlyozta, hogy nagyon konstruktív szakmai egyeztetés zajlott.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jövő január helyett nyáron tarthatják a davosi Világgazdasági Fórumot

A koronavírus-járvány miatt a davosi Világgazdasági Fórum szervezői úgy döntöttek, hogy a jövő januárra tervezett találkozót a nyár elejére teszik át.

Szarvasmarhák sántasága: mesterséges intelligenciával figyelnék a jószágokat

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal idén második alkalommal szervezte meg a NAK TechLab egyetemi ötletversenyt. Az augusztus 13-ai NAK székházban megrendezett döntőbe hét 2-4 főből álló hallgatói csapat mérte össze innovatív ötleteit, amelyek előre segíthetik a hazai agrárium digitalizációját, egyúttal valós piaci problémákra találnak megoldást.

Egyetemisták innovációi az agráriumért

Idén két éve annak, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal összefogott, létrehozva ezzel a NAK TechLab egyetemi ötletversenyt, melynek keretében a hallgatói csapatok innovatív ötletekkel, megoldásokkal előre segíthetik a hazai agrárium digitalizációját. A döntőt augusztus 13-án, a kamara székházában rendezték meg egy ötfős szakértő zsűri előtt.

Kétmilliárd forinttal emelkedett a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatási keret

Az eddigi ötmilliárd forintról hétmilliárd forintra nőtt a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás kerete, ennek köszönhetően a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség korábbi 65 százalékáról 70 százalékára emelkedett - hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) csütörtökön az MTI-nek küldött közleményében.

Növekvő csapadékhajlam

Az elmúlt napokban az ország nyugati kétharmadán öntözték többfelé záporok a földeket, majd a hét második felétől keleten is több lesz a felhő, ide is átterjed a csapadék, ami kapás növényeink fejlődése szempontjából ideális, ugyanakkor a nedvesebb időben bizonyos növényi kórokozók fertőzésveszélye is megnő. A hőmérséklet is visszaesik néhány fokkal, a legtöbb helyen megszűnik a kánikula.

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

Történelmi pillanat: útjára indul a régió legnagyobb agráregyeteme

A hazai agrárfelsőoktatás mérföldkőhöz érkezett, hiszen négy agrár-felsőoktatási intézmény integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem.

II. Extrém Talajtani Tábor Nádudvaron

A KITE Zrt. közreműködésével Extrém Talajtani Tábort szervezett Nádudvaron július 21. és 25. között a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz-Geoinformatika Intézete és a Magyar Földrajzi Társaság. A program célja a talajtan társadalmi megbecsültségének emelése és a meglévő csúcstechnológia bölcs alkalmazása.

Betekintés a jövő agráriumába

„Kutatás-fejlesztés – innováció az agrárium szolgálatában” címmel új tudományt népszerűsítő kötetet tervez kiadni a Doktoranduszok Országos Szövetsége Agrártudományi Osztálya és a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány. Jelentkezni minden új, önálló elméleti vagy empirikus kutatások eredményét tartalmazó, tudományos igényű tanulmánnyal vagy cikkel lehet.

Együttműködés az európai élelmiszertermelés fejlesztéséért

Az európai agrárium ellátásában érdekelt három nagy európai szervezet, az Európai Mezőgépgyártók Szövetsége (CEMA), az Európai Gép- és Eszközforgalmazók Szövetsége (CLIMMAR), valamint az Európai Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési és Erdészeti Vállalkozók Szövetsége (CEETTAR) együttműködési megállapodást írt alá a közelmúltban.