Back to top

Kutatók: a génszerkesztés nem GMO

A génszerkesztésről (CRISPRcas) tartanak konferenciát az európai agrároktatás- ás kutatás talán legnagyobb központjának számító Wageningen Egyetemen. A téma kapcsán számtalanszor felmerült az a vélemény, mely szerint a módszer nem tartozik a GMO-kategóriába, és az európai szabályozás szigora indokolatlan ezen a téren.

Komoly nemzetközi érdeklődés mellett, több mint négyszáz résztvevővel kezdődött meg a hollandiai Wageningen Egyetemen a génszerkesztési eljárások témájával és azok társadalmi fogadtatásával foglalkozó CRISPRcon 2019 konferencia. Az eseményen a Magyar Mezőgazdaság is részt vesz.

A konferencia fókuszában a CRISPRcas módszer, és annak szabályozása áll, amely új lehetőségeket jelent a növénynemesítésben, az állati- és humán gyógyászatban és számos más területen.

A clustered regularly interspaced short palindromic repeats, azaz „halmozottan előforduló, szabályos közökkel elválasztott palindromikus ismétlődések” kifejezésből rövidített CRISPR, illetve a génszerkesztésre használt módszer, a CRISPRcas ugyanakkor nagy viták kereszttüzében is áll.

Az eseményen megrendezett különböző kerekasztal-beszélgetésekben a felszólalók többsége bírálta az Európai Bíróság tavalyi döntését, amellyel a módszert genetikai módosításként értékelte. Mint ismert, 2018 júliusában az Európai Bíróság (European Court of Justice, ECJ) úgy döntött, hogy a mutagenezissel mint növénynemesítő módszerrel nyert élő szervezetek genetikailag módosított organizmusok, és elvileg a GMO-irányelv hatálya alá kell tartozniuk.

Az Európai Unió jó ideje szabályozza és korlátozza a GMO-alapú termékek használatát, de korábban jogi bizonytalanság állt fent azt illetően, vajon a növények génszerkesztése is a GMO csoportba tartozik-e.

A rendezvényen felszólaló biológusok és vetőmagtermesztők szerint a génszerkesztés nem genetikai módosítás, hiszen olyan mutációkat imitál, amelyek a természetben előfordulnak, illetve előfordulhatnak, és a korábbiaknál sokkal célzottabb, akkurátusabb és ilyenformán hatékonyabb és biztonságosabb nemesítést tesz lehetővé. Az eseményen ugyanakkor több zöld szervezet küldötte is helyet kapott, akik inkább bíráló véleményeket fogalmaztak meg.

A kiemelt eseményről hamarosan hosszabb tudósítást olvashatnak a Magyar Mezőgazdaságban.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

Az ehető virágok oldják meg a kertészeti ágazat nehézségeit?

Franciaország és Olaszország Ligur- tengeri térségében ehető virágok termesztésével kísérleteznek. A program az Európai Unió kohéziós politikájának részeként jött létre. Az ANTEA projekt egy határokon átnyúló kezdeményezés, melynek célja a kertészeti ágazat kiterjesztése, illetve a gazdasági és társadalmi összetartás erősítése az EU régiói között.

Folytatódott a Zöld Szív program

Ahogyan eddig már több alkalommal, a közelmúltban is jó ügy mellé álltak az ÉSZAKERDŐ Zrt. munkatársai, ezúttal kifutót építettek a Miskolci Állatkertben.

Ránkparancsolna az élelmiszer, hogy sportoljunk?

Világos és könnyen érthető életmód-tanácsokat adna egy brit kutatócsoport az élelmiszerek csomagolásán az elhízás elleni harc jegyében. Ha javaslatukat elfogadják, a csomagoláson le lenne írva, hogy mennyit kell sportolnunk, hogy a termék kalóriatartalmát elégessük.

Öt évre kellene kiszámítható szerződéseket kötni – Tejpiaci körkép

Jelenleg nyugodtak a körülmények a hazai tejpiacon, de nem volt ez elmondható négy, vagy akár öt évvel ezelőtt. Mindez annak köszönhető, hogy kevesebb az olyan kirívó piaci jelenség, ami évekkel ezelőtt minden napos volt. De már látszódnak olyan jelek is, melyek aggodalomra adnak okot. Nem a keresleti oldalról vannak félelmek, mert azt látni, hogy kínálat – kereslet egyensúlyban van.

Az egységes támogatásért tüntettek a kelet-európai gazdák Brüsszelben

Több mint 50 közép-kelet-európai, lengyel, cseh, szlovák, litván és lett gazda tüntetett tegnap Brüsszelben, az EU vezetőinek csúcstalálkozója előtt, felhívva a figyelmüket korábbi ígéreteikre, ami szerint egységesítik a KAP-kifizetéseket az EU teljes területén.

Célkeresztben a karácsonyi vásárok: súlyos hiányosságok is előfordultak

A téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés első hetében országszerte az adventi és karácsonyi vásárokra, ünnepi rendezvényekre és azok portékáira fókuszáltak az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek. Eddig főként kisebb, az élelmiszerbiztonságot kevésbé veszélyeztető problémák kerültek felszínre. Néhány esetben azonban súlyos higiéniai, jelölési és dokumentációs hiányosságok is előfordultak.