Back to top

A kutya, az íj és a füstölgő puskacső

Hazánk nemcsak Európában, hanem szerte a világban egyedüli a tekintetben, hogy a hagyományos vadászati módok szinte teljes spektrumát lehet gyakorolni. Az íjjal történő vadászattal, solymászattal, agarászattal és az elöltöltős fegyverek használatával olyan kultúrát őrzünk, amit talán semelyik másik ország.

Ezek a hagyományőrző vadászati módok kalandok és kihívások elé állítják az igaz vadászt. Ugyanis a vadnak esélyt kell adni, és azt nem lehet másként, minthogy az állat érzékszerveit kicselezzük annak „hatókörén” belül, hogy aztán sikerrel terítékre hozhassuk. Ellenben a vadászatba beinjektált technológia és annak széles repertoárja, illetve a digitális eszközök használata a vadászat velejét öli ki eme ősi tevékenységből. Igaz, ezeknek az eszközöknek az alkalmazásával (pl.: hőkamera) a vadászat eredményesebb lesz, elejtés-orientáltabb, de egy igaz sportvadász számára nem az elejtés az elsődleges, hanem a természet adta élményeknek a megélése.

A hagyományos vadászati eszközök és módok sokkal közelebb hozzák az embert a természethez, nem mellesleg nagyobb kihívások elé is állítják.

A vadászat eredendően két célt kínál: hússzerzést és eszközkészítést, illetve társasági, közösségi tevékenységgel (főurak kedvtelése) szolgál. Két fő módozatát elkülönítve beszélhetünk egyéni és társas vadászatról. Utóbbi német és francia nyelvterületről eredeztethető. Mindkét esetben a vadat kutyával hajtották, amíg az állat ki nem lehelte lelkét, ezt követően a vadászok lándzsával, karddal vagy íjjal hozták terítékre a vadat.

„Eb a vadász kutya nélkül” – tartja a mondás. Ez valóban igaz, egy fegyelmezett, a vadászat ösztönét magában hordó vadászebnél kevés jobb és hasznosabb vadásztársa van a vadásznak. A SEFAG Zrt. fővadásza, Nyúl András egyik érdekes gondolata – mely az Országos Magyar Vadászkamara publikálásában is megjelenik – azonban elbizonytalanítja a mondás helyes megfogalmazását az alábbi gondolatmenettel:

„(…) az értelmező szótár szerint az „eb” szó 1138-ban fordult elő először, és a faj történeti gyűjtőfogalmát takarja. A „kutya” szót ezzel szemben csak 1511-ben jegyezték fel először, és hitvány embert jelentett, csupán évtizedekkel később kezdték el kutyára vonatkoztatva használni. Így tehát a közismert mondás helyesen nem „eb a vadász kutya nélkül”, hanem „kutya a vadász eb nélkül” kellene hogy legyen.”

Ha a vadásztörténelem könyvében tovább lapozunk, akkor egy új korszakra leszünk figyelmesek. A vadászkutyával zajló vadászat, a solymászat, illetve az íjászat mellett a fegyverek megjelenése új lehetőségekkel kecsegtet a világ, egyben a vadászat szemszögéből is. Jelen esetben terjedelmi okok miatt sem szándékozom fegyverfejlődés-történeti esszédokumentációt írni, ezért a teljesség igénye nélkül, egy-egy érdekes/lényeges részletet emelnék ki a fegyverek történelmi hátteréből.

„A fegyvert lehet rosszként vagy jóként értelmezni, de legjobb, ha eszközként értelmezzük.”

A XV. század környékén megjelentek a keréklakatos szerkezetű fegyverek, melyek speciális lakatszerkezettel működtek. Olyannyira precíz mechanikával rendelkeztek, hogy óraszerkezet-készítők voltak csak képesek a keréklakat elkészítésére. Alkalmasint innentől számítható a történelemben a puskakészítő mesterség kezdete. Estei Hippolit Esztergom, majd Eger püspöke Hippolit-kódexében 1507-es keltezéssel már ír a keréklakatos-szerkezet működésének elvéről – mint első magyar forrás. Az ilyen típusú fegyverek helyét pontosságukon túl precíz, ám érzékeny szerkezetük miatt a XVII.- XVIII. században átvette a kovaköves puska. Hasonló elven alapult a csappantyús puska is: az elsütéskor a kovakő és az acél között létrejövő szikra az időjárás viszontagságainak nem, vagy nehezen tudott ellenállni, ezért továbbfejlesztésre szorult. A XVIII. század végén a probléma kiküszöbölésére feltalálták a szélpuskát, ami már ismétlőpuskának számított. A Girandoni féle szélpuskát az osztrák császári hadsereg alkalmazta a napóleoni háborúk idején is. A puska végében található légtartályba pumpa segítségével lehetett levegőt tölteni, és megközelítőleg 30-40 lövés leadására volt képes a fegyver egy feltöltött tartállyal.

Aztán egy új korszak kezdődött a hátultöltős fegyverek feltalálásával. Rézhüvelyes lőszereket fejlesztettek ki használatukra: a részcsészébe csappantyút és lőport tettek, és amikor az elsütés folyamán a rézhüvely kitágult a csőfarban, az „szigetelőként” hatva meggátolta az elsütés pillanatában hátrafelé szökő gázok és egyéb égéstermékek kiszivárgását.

A feketelőpornak rendkívül koszos volt az égésterméke (eredeti tömegének 50 százaléka szilárd égéstermékké vált) mindaddig, amíg 1864-ben Alfred Bernhard Nobel nem szabadalmaztatta eljárását a nitroglicerin gyártására, melynek lényege, hogy a feketelőporhoz 10 százalék nitroglicerint adott, ezáltal az égéstermék tisztább lett, hatásfokát pedig megkétszerezte.

Végezetül a fegyvertörténelemben elérkeztünk hátultöltős puskák használatához. Az Egyesült Államokban többféle ismétlő puska is megjelent már a piacon, mint az előágyszán-ismétlő, alsókulcsos, vagy browning típusú fegyverek. Európában a forgótolózáras ismétlő puskákat először 1841-ben az orosz hadsereg fejlesztette ki, majd 1884-ben Wilhelm és Paul Mauser továbbfejlesztésének köszönhetően létrejött a közismert Mauser típusú forgótolózáras ismétlő rendszerű fegyver.

Lényegében az ismétlőpuska működési elvéhez képest alig változtak a jelenlegi korszerű vadászati célú fegyverek. Az elmúlt tíz évben pedig gyakorlatilag szinte semmit nem változott a lőfegyvergyártás. A fegyverek amellett, hogy ipartörténeti eszközök, egyben jelentős képzőművészeti alkotások, amelyek a szó szoros értelmében művészeti igénnyel és megmunkálással előállított tárgyak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem tiltja be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon a CITES

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről Genfben folyó tanácskozás résztvevői egyetértettek arról, hogy egyelőre nem tiltják be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon, köztük a sokat bírált Japánban.

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

Ne feledkezzünk meg kedvenceinkről az ünnepi tűzijáték alatt!

Az augusztus 20-i nemzeti ünnepet várhatóan az ország számos településén tűzijátékkal teszik emlékezetessé az ünneplők. A tűzijáték fénye és a hangos durranások megijesztik a kutyákat, ezért fontos, hogy nyugalmuk biztosításáról és ösztönös menekülésük megelőzéséről a gazdák időben gondoskodjanak.

Álarcos banditák fosztogatják Németországot

De nem csak Németországban, hanem Hollandiában, Belgiumban, Ausztriában és hazánkban is portyáznak. Brit lapok arról is cikkeztek már, hogy ezek az invazív sötét maszkosok lerohanják egész Németországot és Európát – aminek aztán végül meg is lett a valóságalapja. Az itthoni viszonyok alapján megszállásról korántsem beszélhetünk, de elvétve mindig akad egy-két bandita, aki elvéti a lépést.

Sasréti képeslapok

Főúri fogadtatás, miként a 67-es útról letérve egy mezei nyúl kíséretében érkezhetünk a Sasréti Vendégházhoz, s az út menti fák közül szarvastehenek kíváncsi tekintete figyeli mozgásunkat. Somogy és Baranya megye határán, a Zselici dombvidék legdélibb szegletében járunk, ahol nem a dombok magasak, hanem a völgyek mélyek.

Vadgazdának, mezőgazdásznak egyaránt megérné

A globális népességnövekedés hatására egyre több és nagyobb területet vonnak mezőgazdasági művelés alá népélelmezési okokból, ami jelentős élőhely-romlással és -vesztéssel jár. Az egysíkú, nagytáblás monokultúrák a vad számára nem biztosítják a megfelelő élőhely-szükségletet, amit egyes vadfajok állománycsökkenéssel jeleznek vissza a vadgazda felé.

Egyre hangosabb lesz visításuk

Nem érhette meglepetésként a magyar vadásztársadalmat az afrikai sertéspestis (továbbiakban ASP) európai megjelenésének és terjedésének híre, amikor az európai sajtó már-már kajabálva figyelmeztetett, hogy a kontinensen észlelték a vírust. Magyarországon először 2018. április 19-én Gyöngyösön találtak olyan vaddisznót, ami ASP-vel volt fertőzött.

Nem csapjuk be magunkat csapdázással

"A csapda az emberi beavatkozástól függetlenül működő öntevékeny szerkezet, emberi lelemény alkotta, automatikusan működő, önálló, külön kis mechanizmus, amely úgy van összeállítva, hogy minden részecskéje közreműködjék egyetlen célja elérésében: abban, hogy villámgyors mozdulattal a legmegfelelőbb pillanatban fogja meg a tőrbecsalt állatot." (Korompay Bertalan 1983)

Lecsaptak az illegális szarvasgomba vadászokra

Az olasz csendőrség 15 illegális szarvasgomba gyűjtőre szabott ki súlyos pénzbüntetést, akik engedély nélkül, szezon előtt az éj leple alatt próbálták begyűjteni az értékes alapanyagot.

A kabasólyom a gyors röptű sarlósfecskét is elkapja

A kabasólyom a legészakibb területek kivételével Európában szinte mindenütt előfordul, de sehol sem gyakori. Magyarországon is elterjedt, költ a folyókat kísérő ártéri erdőkben éppen úgy, mint a kisebb erdőfoltokban, fasorokban, ligetekben, de fészkel a városokban is.