Back to top

Egyszerűbb közös agrárpolitikát kívánnak a visegrádi országok agrárkamarái

A Visegrádi Országok agrárkamaráinak soros ülésén a szervezeteket vezetői többek között a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni reformjával kapcsolatban ismét egyértelmű kéréseket fogalmaztak meg. A szakemberek szerint az agrár-élelmiszeripari ágazatnak erősebb, tisztességesebb és egyszerűbb KAP-ra van szüksége.

A héten a szlovákiai Modrában tartották 72. találkozójukat a Visegrádi Országok (V4) agrárkamarái.

A Szlovák Agrár- és Élelmiszeripari Kamara (SPPK), a Lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (KRIR), a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Cseh Köztársaság Agrárkamarája (AKČR) képviselői a találkozón többek között az almapiac jelenlegi helyzetéről; az alma- és az afrikai sertéspestis munkacsoportok működéséről; valamint egyes agrártermékek piaci kérdéseiről tanácskoztak. Az ülésen szóba került a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni reformja, illetve az európai parlamenti választások tapasztalatai is.

A Visegrádi Csoport agrárkamaráinak képviselői megvitatták egyes agrártermékek jelenlegi helyzetét. Egyetértettek abban, hogy az esőzések negatív hatással lesznek a közelgő betakarítási eredményekre.

A résztvevők egyértelműen kifejtették, hogy egy erős és stabil KAP létrehozására van szükség, amely képes lesz támogatást nyújtani az éghajlatváltozással leginkább sújtott területeken tevékenykedő gazdálkodóknak.

A szakemberek értékelték a V4-en belül létrehozott munkacsoportokban folyó együttműködést is, amelyek foglalkoznak a Visegrádi Országokban felmerülő almapiaci és az afrikai sertéspestist érintő problémákkal.

Az agrárkamarák képviselői egyértelmű és ismételt kéréseket tettek a következő KAP kialakítására. Elhangzott, hogy a fő célkitűzés a jelenlegi KAP-reform szempontjából az egyszerűsítés; az agrár-élelmiszeripari ágazatnak erősebb, tisztességesebb és egyszerűbb KAP-ra van szüksége, különböző elvek alapján. Így tisztességes és egyenlő feltételeket kívánnak a gazdálkodók számára minden uniós tagállamban, elengedhetetlen egy erős KAP-költségvetés fenntartása, az élelmiszerlánc tisztességes működése, illetve a kockázatkezelés és a gazdálkodók jövedelmének biztosítása, valamint a mezőgazdasági termelés fenntartása az EU vidéki térségeiben.

A V4 országok agrárkamarái egyértelművé tették, hogy a jövőbeni KAP költségvetésnek legalább a jelenlegi szinten kell maradnia, és a magasabb szintre emelt nemzeti társfinanszírozási arány hozzá fog járulni a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztés erőforrásainak növeléséhez.

Javasolják továbbá a hasonló mértékű nemzeti társfinanszírozás bevezetését az esetlegesen egyenlőtlen verseny elkerülése érdekében.

Véleményük szerint a közvetlen kifizetések felső határának egyértelműen az egyes tagállamok önkéntes döntési körében kell maradnia. A közvetlen kifizetések felső határának önkéntes meghatározását és degresszivitását kizárólag az alapjövedelem-támogatással kapcsolatban támogatják, és határozottan javasolják a különleges intézkedések elfogadásának tagállami szinten hagyását. Kérik a termeléshez kötött támogatás jelenlegi, 13 + 2%-os szinten tartását, tekintettel annak szükségességére és indokoltságára az érzékeny ágazatokban, a növelésének lehetőségével – foglalták össze az ülésen készült közös nyilatkozatban.

A szakemberek egyetértettek abban, hogy az Európai Tanácsban, az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben is egymás támogatására és közös fellépésre van szükség a sikeres érdekérvényesítés és a hatékony KAP megalapozásához, hiszen a következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek e tekintetben is.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tanulmányút-sorozatot szervez a kamara kistermelők számára

A Nemzeti Agárgazdasági Kamara Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatósága a helyi akciócsoportokkal (HACS-okkal) és natúrpark egyesületekkel együttműködve „Kistermelők a diverzifikáció útján” címmel 2019. októberében és novemberében tanulmányút-sorozatot szervez.

A magyarok után a francia gazdák is az olcsó lengyel alma miatt panaszkodnak

Európa legnagyobb agrárgazdaságában sem tudják lassan felvenni a versenyt az almatermesztők Lengyelországgal, mely immár a világ második legnagyobb almatermesztő ország lett. Már csak Kína előzi meg, az Egyesült Államokat leszorította a harmadik helyre.

Még több marokkói paradicsom

Az Euroestacom (Icex-Eurostat) statisztikai szolgálat adatai szerint az elmúlt nyolc évet figyelembe véve Hollandia és Spanyolország is kevesebb paradicsomot értékesített az EU-n belül, ugyanakkor a marokkói import folyamatosan nőtt.

Magyarországgal együtt húsz tagállam agrárminisztere utasította el a KAP forrásainak csökkentését

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. október 14-i ülésén Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam agrárminisztere támogatta azt a közös nyilatkozatot, amely a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források jelenlegi szinten történő megtartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési ciklusban.

Évi 55 milliárd forint kárt okoz a túl sok, vagy túl kevés víz

A Budapesten sorra kerülő Víz Világtalálkozón ezúttal a víz három drámájával (sok, kevés, szennyezett) foglalkoznak a szakemberek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára kiemelten fontos, hogy az eseményen víz- és az élelmiszerbiztonsági szempontból is konszenzusos és kedvező javaslatok, ajánlások, elhatározások szülessenek.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Megváltozott a KTF-kérelmezés menete

Elengedhetetlen, hogy a gazdálkodó pontosan tudja, hogy az általa gyártott vagy forgalmazott termék milyen vámtarifaszám alá tartozik, fokozottan igaz ez, ha export-import ügyletről van szó, ugyanis a vámeljárások során ennek megadása kötelező.

Körbeutazza Európát egy üvegház

Európában biztonságosan, fenntarthatóan, a környezetet tiszteletben tartva, és nyomon követhetően termesztik a zöldséget – így szól az üzenet, és bár nem folytatódik azzal, hogy „nem úgy, mint…”, mégis mintha benne lenne a mondatban, hogy mindenki gondolja tovább tetszése szerint.

Rajtaütés a szüreten

Szervezett bűnözői bandát buktatott le a rendőrség, akik a gyanú szerint több mint 160 illegális szedőmunkást „közvetítettek ki” a francia szőlőbirtokokra, számol be az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol). A rendőrség 167 illegális vendégmunkást azonosított négy Lyon-környéki szőlőgazdaságban az Europol által koordinált bolgár-francia közös razzia keretében.

18 ezer magyar méhész helyzete válságos

Uniós megoldást sürgetnek a méhészek, akik a közös piacon jóval a termelői ár alatt, megalázó összegekért tudják csak értékesíteni a mézet. A hazai mézexportőrök már leálltak a vásárlással. Ha ennek hatására a méhészek is beszüntetik a tevékenységüket, komoly, kontinens szintű ökológiai válság alakulhat ki.