Back to top

A nagy szúnyogháború

A nyár érkezte egyfajta szabadságot sugall. A gyerekeknek a vakáció öröme, a felnőtteknek a nyaralás adta üdülés idillikus hangulatát ébreszti az emberben. De a nyárral érkezik valami más is… Egy parány álnok, kinek sötétlelkűsége napnyugtával lobban lángra. Vékonyan zizzenő hangja minden édesded álmot széttör, és az ember riadtan ébred fel… „A rosseb, bejött egy szúnyog!”.

Jelenleg több mint 3500 féle szúnyogfajt ismerünk. Van köztük néhány ártalmatlan jószág, többsége viszont állhatatos élősködő. Nem szándékozom belemenni semmiféle emberi társadalmi hasonlatban, de itt is a nőstények szívnak vért, a hímek nyugodt, ártalmatlan növényi nedvszívók. Főként gerincesek vérét szívják, de bizonyos fajuk a halak vérét is szívesen kóstolgatja. A nőstények kizárólag az utódok miatt szívnak vért, ugyanis a peték termeléséhez ez elengedhetetlen. A szúnyog célja tehát nem a kellemetlen viszketés kiváltása, csupán egy minimális vérhez jutás a fajfenntartás szempontjából. Szúnyogcsípés okozta viszkető tüneteket a rovar nyála okozza, pontosabban a benne található gyulladáskeltő enzimek. A szúnyog terjeszti egyebek mellett a sárgalázat, a Dengue-lázat és a szívféregséget is.

Egyes kutatások szerint a várandós nők és a sört fogyasztó emberek a potenciális áldozatok a szúnyog számára. A különböző szúnyogfajok eltérő testrészeket preferálnak, és a belőlünk áradó szagok vonzzák oda őket, fajonként eltérve, hogy melyik szúnyogfélének éppen a kezünk vagy a nyakunk „csókolgatása” a „fétise”.

Hogy mennyire van jelentősége a testünkből kiáradó szagoknak? Kifejezetten! Testünkben 100 trillió mikroba található, melyek vitaminokat és egyéb anyagokat is termelnek, valamint kórokozókat, melyek nagyban hozzájárulnak testszagunk meghatározásában. Ezeknek a mikrobáknak az egyvelege határozza meg, hogy milyen fajtájú szúnyognak mennyire vagyunk kívánatosak. De ne aggódjunk, valamelyik úgy is szeretni fog minket.

Ez a kapcsolat meglehetősen egyoldalú, mi inkább irtani szeretjük őket biológiai és kémiai módszerekkel. Ellenben ezek a parányi kis élőlények ravaszak ám, mert a nagy melegben elbújnak a sűrű növényzetben és ilyenkor a repülőgépből kibocsátott kémiai szúnyogirtó szer szinte hasztalan ellenük. Ráadásul komoly jogászok akadnak közöttük, ugyanis megtalálták azt a joghézagunkat, ami kimondja, hogy a repülési szabályok értelmében éjszaka nem engedélyezhető esti munkavégzés. Ők viszont esténként előbújnak és repülnek! Házba, kertbe, ólba, mindenhova, ahol szagot fognak.

Jelenleg hazánkban többfelé is elmaradt a szúnyogirtás. Április 30-a óta 300 településen, 158 ezer hektáron léptek fel a vérszívók ellen. A csata egyelőre veszni látszik, mivel a nagy esőzések több helyütt „szúnyogbölcsődéket” nyitottak a szúnyoglárváknak, a nagy meleg pedig nagyban felgyorsítja felnövésüket. A háború azonban továbbra is folytatódik.

A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken nem történhet szúnyogirtás, a belterületeken viszont kifejezetten a felnőtt egyedekre specializálódott az irtás.

A vegyszeres védekezés emberre, állatra nem veszélyes, és csak az érzékenyebb rovarfajokat érinti kellemetlenül, a méhészeket viszont előre tájékoztatják az irtásról, hogy a szükséges óvintézkedéseket megtegyék méheink egészsége érdekében.

„Örömhír”, hogy szúnyogfajaink száma az ázsiai tigrisszúnyoggal bővült, amelynek egyelőre nincs állandó állománya, ellenben Horvátországban és Olaszországban igen, és a fene tudja, milyen kórságot hurcolhat be magyar földre.

Kitartást és bátorságot kívánok minden kedves olvasónak a szúnyogok elleni küzdelemben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A boldogító talajbaktérium

Többen vélekednek úgy a nemzetközi tudományos életben, hogy a napjainkban mind gyakoribb asztma és a különböző allergiák egy okra vezethetők vissza, a túlzott tisztaságra. Ez az elmélet váratlan helyről kapott támogatást: a Mycobacterium vaccae talajbaktériummal végzett kezelés enyhítheti a depressziót, számol be a discovermagazine.com.

Rétisas fiókák keltek ki a pilismaróti hegyekben

Idén is folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös madárvédelmi akcióprogramja. Ennek részeként május elején rétisas fiókákat gyűrűztek és madárodúkat telepítettek az erdőgazdaság és a természetvédelem szakemberei a Visegrádi-hegységben.

Brutális sáskajárással küzd India

Nyugat-Indiában óriási rajokban pusztítanak a sáskák, már közel 40 000 hektár szántóföldi növényt taroltak le. A sivatagi sáskák rajai elérték Jaipur külvárosát, és most Delhi felé tartanak.

Sorsdöntő növénysávok

A beporzóbarát virágzó növénysávok létrehozása segít megfékezni a beporzó rovarok számának csökkenését, viszont az ott összegyűlő rovarok nagyobb fertőzési kockázatnak vannak kitéve.

Penészgombákkal az aflatoxin ellen - Díjnyertes fiatal tudósok

Az erjesztett takarmányok egyik „ellensége” a penészgomba, amely az egyik leginkább rákkeltő vegyület, az aflatoxin felszaporodásáért felelős. Egy magyar kutatócsoport azon dolgozik, hogy tejsavbaktériumok és más, „jó” penészgombák felhasználásával olyan oltóanyagot fejlesszen ki, amelynek használatával visszaszorítható az aflatoxin-szennyeződés, így a gazdálkodók egészséges takarmányt adhatnak állataiknak.

Franciaország: helyi és funkcionális, a járványhelyzet hívószavai

A COVID-19 világjárvány fokozta a helyi termékek iránti keresletet Franciaországban, és pozitív hatást gyakorolhat a funkcionális élelmiszerek piacára – derül ki a Mintel piackutató tanulmányából.

Mindent kipróbálnak az ázsiai márványospoloska ellen

Ahogy az ázsiai márványospoloska meghonosodott az oregoni gyümölcsösökben, a termesztők sok új kérdéssel szembesültek. A keleti parti tanulságokat csak részben tudják hasznosítani az eltérő kultúrák és környezeti feltételek miatt. Ott nem termesztenek körtét és mogyorót, ami Oregonban fontos terménynek számít, és a poloska különösen kedveli.

Tovább terjed az ASP? – Helyzetkörkép

Az idei év első negyedévében jelentősen emelkedett az afrikai sertéspestissel fertőzött esetek száma Kelet-Európában. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy továbbra is kevés a házisertés-állományban észlelt fertőzés, Magyarországon egyetlen sertéstelepen sem mutatták ki egyelőre a kórt.

COVID-vakcinát termelő paradicsom

Egy mexikói egyetem kutatócsoportja bioinformatikai és számítógépes géntechnológiai eszközökkel keres paradicsomban expresszálható, vakcinaként alkalmazható antigéneket, ilyen növények fogyasztása ugyanis immunitást adna a koronavírus ellen.

A varroa-atka nem csak a méheket fertőzi meg vírusokkal

A varroa-atka 2007/2008-ban került a hawaii Big Island-re, ahol olyan vírusokat találtak darazsakon, melyek főként a méhekben fordulnak elő, és melyeket a varroa-atka közvetít a méhek felé.