Back to top

A nagy szúnyogháború

A nyár érkezte egyfajta szabadságot sugall. A gyerekeknek a vakáció öröme, a felnőtteknek a nyaralás adta üdülés idillikus hangulatát ébreszti az emberben. De a nyárral érkezik valami más is… Egy parány álnok, kinek sötétlelkűsége napnyugtával lobban lángra. Vékonyan zizzenő hangja minden édesded álmot széttör, és az ember riadtan ébred fel… „A rosseb, bejött egy szúnyog!”.

Jelenleg több mint 3500 féle szúnyogfajt ismerünk. Van köztük néhány ártalmatlan jószág, többsége viszont állhatatos élősködő. Nem szándékozom belemenni semmiféle emberi társadalmi hasonlatban, de itt is a nőstények szívnak vért, a hímek nyugodt, ártalmatlan növényi nedvszívók. Főként gerincesek vérét szívják, de bizonyos fajuk a halak vérét is szívesen kóstolgatja. A nőstények kizárólag az utódok miatt szívnak vért, ugyanis a peték termeléséhez ez elengedhetetlen. A szúnyog célja tehát nem a kellemetlen viszketés kiváltása, csupán egy minimális vérhez jutás a fajfenntartás szempontjából. Szúnyogcsípés okozta viszkető tüneteket a rovar nyála okozza, pontosabban a benne található gyulladáskeltő enzimek. A szúnyog terjeszti egyebek mellett a sárgalázat, a Dengue-lázat és a szívféregséget is.

Egyes kutatások szerint a várandós nők és a sört fogyasztó emberek a potenciális áldozatok a szúnyog számára. A különböző szúnyogfajok eltérő testrészeket preferálnak, és a belőlünk áradó szagok vonzzák oda őket, fajonként eltérve, hogy melyik szúnyogfélének éppen a kezünk vagy a nyakunk „csókolgatása” a „fétise”.

Hogy mennyire van jelentősége a testünkből kiáradó szagoknak? Kifejezetten! Testünkben 100 trillió mikroba található, melyek vitaminokat és egyéb anyagokat is termelnek, valamint kórokozókat, melyek nagyban hozzájárulnak testszagunk meghatározásában. Ezeknek a mikrobáknak az egyvelege határozza meg, hogy milyen fajtájú szúnyognak mennyire vagyunk kívánatosak. De ne aggódjunk, valamelyik úgy is szeretni fog minket.

Ez a kapcsolat meglehetősen egyoldalú, mi inkább irtani szeretjük őket biológiai és kémiai módszerekkel. Ellenben ezek a parányi kis élőlények ravaszak ám, mert a nagy melegben elbújnak a sűrű növényzetben és ilyenkor a repülőgépből kibocsátott kémiai szúnyogirtó szer szinte hasztalan ellenük. Ráadásul komoly jogászok akadnak közöttük, ugyanis megtalálták azt a joghézagunkat, ami kimondja, hogy a repülési szabályok értelmében éjszaka nem engedélyezhető esti munkavégzés. Ők viszont esténként előbújnak és repülnek! Házba, kertbe, ólba, mindenhova, ahol szagot fognak.

Jelenleg hazánkban többfelé is elmaradt a szúnyogirtás. Április 30-a óta 300 településen, 158 ezer hektáron léptek fel a vérszívók ellen. A csata egyelőre veszni látszik, mivel a nagy esőzések több helyütt „szúnyogbölcsődéket” nyitottak a szúnyoglárváknak, a nagy meleg pedig nagyban felgyorsítja felnövésüket. A háború azonban továbbra is folytatódik.

A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken nem történhet szúnyogirtás, a belterületeken viszont kifejezetten a felnőtt egyedekre specializálódott az irtás.

A vegyszeres védekezés emberre, állatra nem veszélyes, és csak az érzékenyebb rovarfajokat érinti kellemetlenül, a méhészeket viszont előre tájékoztatják az irtásról, hogy a szükséges óvintézkedéseket megtegyék méheink egészsége érdekében.

„Örömhír”, hogy szúnyogfajaink száma az ázsiai tigrisszúnyoggal bővült, amelynek egyelőre nincs állandó állománya, ellenben Horvátországban és Olaszországban igen, és a fene tudja, milyen kórságot hurcolhat be magyar földre.

Kitartást és bátorságot kívánok minden kedves olvasónak a szúnyogok elleni küzdelemben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

ASP: ingyenes fertőtlenítőszer igényelhető

Az állattartók és a hatóság közös érdeke, hogy annak veszélyét, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) vírus megjelenjen a házi sertés állományokban, a lehető legalacsonyabb szinten tartsák. Ezért a Nébih az országos főállatorvos utasítására ingyenesen biztosít minden állattartó számára a sertésól és a sertéstartáshoz szükséges eszközök fertőtlenítésére szolgáló fertőtlenítőszert.

A lepke, ami az embernek hála hódította meg a világot

A fehérlepkék ("káposztalepkék") közé tartozó répalepke az egyik legigénytelenebb inváziós faj a világon, mely mára szinte mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelést folytatnak. Egy friss tanulmány most arra igyekszik választ adni, hogyan segítette az emberi tevékenység a lepke világhódító útját az elmúlt pár ezer év alatt.

Magyarországon egyelőre nincs nyoma a Norvégiában pusztító kutya-betegségnek

A norvég élelmiszerlánc-biztonsági hatóság arról tájékoztatta az EU tagállamait, hogy az elmúlt hetekben Norvégiában súlyos bélrendszeri tünetekkel kezeltek jelentős számú kutyát. Magyarországon eddig nem észlelték a betegség megjelenését.

Németország: Aggasztóan magas a baromfihúsban található antibiotikumok aránya

A Német Szövetségi Kormány aggodalmát fejezte ki a baromfihúsban található antibiotikumok mennyisége miatt, miután egy jelentés kimutatta, hogy a csirkehúsban egyre több az antibiotikumnak ellenálló szuperbaktérium.

Dél-Afrikában is hódít a jövő élelmiszere

A rovarokat a jövő élelmiszerének tartják. Már kapható a belőlük készült liszt, valamint sós és édes csemegék. Néhány étterem kínálatában szerepel pár rovar-ínyencség; Dél-Afrikában pedig megnyílt az első étterem, ahol csak rovarokat szolgálnak fel.

A Fülöp-szigeteken is megjelent az afrikai sertéspestis

Az első jelentések szerint 7500 sertést öltek le a szigetvilágban, miután először mutatták ki a rettegett vírust házisertés állományokból. A kényszervágásokat két farmon kellett végrehajtani, Manilától nem messze.

Meddig hat? - Új ismeretterjesztő program és honlap az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem jegyében

Az antibiotikum-rezisztencia világszerte egyre nagyobb gondot okoz a humán és az állategészségügy területén egyaránt. A probléma súlyosságát felismerve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Agrárminisztériummal közösen elindította a „Meddig hat?” című ismeretterjesztő és szemléletformáló programot, valamint az ahhoz kapcsolódó tematikus honlapot.

Kertbarát rovarok

A leggyakrabban előforduló hasznos rovarok (katicabogarak, fátyolkák, fürkészdarazsak, fürkészlegyek) mellett a házikertekben sok más hasznos élő szervezet segítségére is számíthatunk. Csak örülhetünk, ha felbukkannak a kertünkben!

Befejeződik a szúnyoggyérítés

Utolsó hetébe lépett a katasztrófavédelem által irányított központi szúnyoggyérítés. Ezen a héten még 63 településen lesznek kezelések, Csongrád megyében és a Tisza-tó partján fognak permetezni földi módszerrel.

Áradások veszélyeztetik az elefántcsontparti kakaótermést

Heves esőzések sújtják Elefántcsontpart kakaótermő régióit, ami veszélyeztetheti a termés minőségét. Emellett a gazdák áradástól, és a nedves időjárással együtt járó növénybetegségektől is tartanak.