Back to top

A nagy szúnyogháború

A nyár érkezte egyfajta szabadságot sugall. A gyerekeknek a vakáció öröme, a felnőtteknek a nyaralás adta üdülés idillikus hangulatát ébreszti az emberben. De a nyárral érkezik valami más is… Egy parány álnok, kinek sötétlelkűsége napnyugtával lobban lángra. Vékonyan zizzenő hangja minden édesded álmot széttör, és az ember riadtan ébred fel… „A rosseb, bejött egy szúnyog!”.

Jelenleg több mint 3500 féle szúnyogfajt ismerünk. Van köztük néhány ártalmatlan jószág, többsége viszont állhatatos élősködő. Nem szándékozom belemenni semmiféle emberi társadalmi hasonlatban, de itt is a nőstények szívnak vért, a hímek nyugodt, ártalmatlan növényi nedvszívók. Főként gerincesek vérét szívják, de bizonyos fajuk a halak vérét is szívesen kóstolgatja. A nőstények kizárólag az utódok miatt szívnak vért, ugyanis a peték termeléséhez ez elengedhetetlen. A szúnyog célja tehát nem a kellemetlen viszketés kiváltása, csupán egy minimális vérhez jutás a fajfenntartás szempontjából. Szúnyogcsípés okozta viszkető tüneteket a rovar nyála okozza, pontosabban a benne található gyulladáskeltő enzimek. A szúnyog terjeszti egyebek mellett a sárgalázat, a Dengue-lázat és a szívféregséget is.

Egyes kutatások szerint a várandós nők és a sört fogyasztó emberek a potenciális áldozatok a szúnyog számára. A különböző szúnyogfajok eltérő testrészeket preferálnak, és a belőlünk áradó szagok vonzzák oda őket, fajonként eltérve, hogy melyik szúnyogfélének éppen a kezünk vagy a nyakunk „csókolgatása” a „fétise”.

Hogy mennyire van jelentősége a testünkből kiáradó szagoknak? Kifejezetten! Testünkben 100 trillió mikroba található, melyek vitaminokat és egyéb anyagokat is termelnek, valamint kórokozókat, melyek nagyban hozzájárulnak testszagunk meghatározásában. Ezeknek a mikrobáknak az egyvelege határozza meg, hogy milyen fajtájú szúnyognak mennyire vagyunk kívánatosak. De ne aggódjunk, valamelyik úgy is szeretni fog minket.

Ez a kapcsolat meglehetősen egyoldalú, mi inkább irtani szeretjük őket biológiai és kémiai módszerekkel. Ellenben ezek a parányi kis élőlények ravaszak ám, mert a nagy melegben elbújnak a sűrű növényzetben és ilyenkor a repülőgépből kibocsátott kémiai szúnyogirtó szer szinte hasztalan ellenük. Ráadásul komoly jogászok akadnak közöttük, ugyanis megtalálták azt a joghézagunkat, ami kimondja, hogy a repülési szabályok értelmében éjszaka nem engedélyezhető esti munkavégzés. Ők viszont esténként előbújnak és repülnek! Házba, kertbe, ólba, mindenhova, ahol szagot fognak.

Jelenleg hazánkban többfelé is elmaradt a szúnyogirtás. Április 30-a óta 300 településen, 158 ezer hektáron léptek fel a vérszívók ellen. A csata egyelőre veszni látszik, mivel a nagy esőzések több helyütt „szúnyogbölcsődéket” nyitottak a szúnyoglárváknak, a nagy meleg pedig nagyban felgyorsítja felnövésüket. A háború azonban továbbra is folytatódik.

A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken nem történhet szúnyogirtás, a belterületeken viszont kifejezetten a felnőtt egyedekre specializálódott az irtás.

A vegyszeres védekezés emberre, állatra nem veszélyes, és csak az érzékenyebb rovarfajokat érinti kellemetlenül, a méhészeket viszont előre tájékoztatják az irtásról, hogy a szükséges óvintézkedéseket megtegyék méheink egészsége érdekében.

„Örömhír”, hogy szúnyogfajaink száma az ázsiai tigrisszúnyoggal bővült, amelynek egyelőre nincs állandó állománya, ellenben Horvátországban és Olaszországban igen, és a fene tudja, milyen kórságot hurcolhat be magyar földre.

Kitartást és bátorságot kívánok minden kedves olvasónak a szúnyogok elleni küzdelemben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi igaz a „banángeddonból”?

Évek óta tudott, hogy baj van banánügyben, de eddig sikerült elhessegetni a gondolatot azzal, hogy „másvalaki problémája”. Most viszont bizonyítottan felbukkant a komplett ültetvényeket kipusztító gombabetegség abban a térségben is, ahonnan gyakorlatilag egész Európát ellátják banánnal. Mennyire súlyos a helyzet? A német zöldség-gyümölcs kereskedők szövetsége azon felbuzdulva tett közzé egy banánpusztulás-kisokost, hogy már a helyi bulvármédia is felkapta a témát.

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

Vírusokkal a Xylella ellen

A hollandiai Wageningen Egyetem és Kutatóközpont diákjai korunk legveszélyesebb növénykórokozója, a Xylella fastidiosa baktérium elleni szintetikus biológiai védekezés lehetőségét keresik. A témával nemzetközi kutatói versenyen is részt vesznek.

Veszélyben a dohányültetvények

Megjelent a dohányültetvényeken a TMV, azaz a dohánymozaik vírus Lengyelországban, amely a növények széles skáláját képes megfertőzni. A fertőzés során jellegzetes mozaikos elszíneződések jelennek meg a leveleken. Vegyszeres kezelési módszer nincs ellene. Az ország déli vidékein egyre nagyobb területeket veszélyeztet a vírus.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

ASP Bulgária: A termelők tüntettek, hogy ne kelljen leölniük állataikat

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése elérte már Bulgáriát is, bár erről eddig keveset hallhattunk. Sajnos, a betegség itt a házisertés-állományt is érinti olyannyira, hogy az elmúlt hetekben mintegy 130 000 állatot kellett leölni a vírus megjelenése miatt az ország nagy, kereskedelmi gazdaságaiban.

Már a toxintartalmat is vizsgálják

A sok csapadék kedvezett a kórokozók fertőzésének az ipari paradicsom állományokban is. Arra azonban különösen vigyázni kell a termesztőknek, hogy a védekezés során betartsák az élelmezés-egészségügyi várakozási időket, és a termésben kimutatható szermaradék véletlenül se haladja meg a megengedett értéket. Az alternáriás betegség elleni megelőző védekezés pedig más szempontból is fontos lett.

Az atka a méhek vérét szívja?

Az utóbbi 50 évben az a nézet uralkodott, hogy a varroa a méhek vérével, a hemolimfával táplálkozik, mint ahogy a kullancs vérrel. A legújabb kutatások szerint ez az álláspont nem igaz. Sőt, mára már az is igazolódott, hogy a varroa kártételében a legnagyobb kárt a vírusok okozzák, amelyeket az atka hordoz és visz át a méhekbe, illetve terjeszt és visz át más méhcsaládokba.

Életveszélyes a lébényi erdő

Gombás fertőzés miatt néhány éven belül teljesen eltűnhet a kőrisfa Magyarországról. A betegség következtében gyökerestől fordulnak ki a gyakran több mázsás fák, komoly károkat okozva a környezetükben. Lébény határában a hóvirág-tanösvényt veszélyezteti a kőrispusztulás, szeles időben életveszélyes is lehet a séta a beteg fák miatt, hívja föl rá a figyelmet a település önkormányzata.

Folytatódik a szúnyoggyérítés

Az elmúlt hetekben átlagos mértékű volt a szúnyogártalom, ezért kevesebb helyen kellett beavatkozniuk a szakembereknek.