Back to top

A nagy szúnyogháború

A nyár érkezte egyfajta szabadságot sugall. A gyerekeknek a vakáció öröme, a felnőtteknek a nyaralás adta üdülés idillikus hangulatát ébreszti az emberben. De a nyárral érkezik valami más is… Egy parány álnok, kinek sötétlelkűsége napnyugtával lobban lángra. Vékonyan zizzenő hangja minden édesded álmot széttör, és az ember riadtan ébred fel… „A rosseb, bejött egy szúnyog!”.

Jelenleg több mint 3500 féle szúnyogfajt ismerünk. Van köztük néhány ártalmatlan jószág, többsége viszont állhatatos élősködő. Nem szándékozom belemenni semmiféle emberi társadalmi hasonlatban, de itt is a nőstények szívnak vért, a hímek nyugodt, ártalmatlan növényi nedvszívók. Főként gerincesek vérét szívják, de bizonyos fajuk a halak vérét is szívesen kóstolgatja. A nőstények kizárólag az utódok miatt szívnak vért, ugyanis a peték termeléséhez ez elengedhetetlen. A szúnyog célja tehát nem a kellemetlen viszketés kiváltása, csupán egy minimális vérhez jutás a fajfenntartás szempontjából. Szúnyogcsípés okozta viszkető tüneteket a rovar nyála okozza, pontosabban a benne található gyulladáskeltő enzimek. A szúnyog terjeszti egyebek mellett a sárgalázat, a Dengue-lázat és a szívféregséget is.

Egyes kutatások szerint a várandós nők és a sört fogyasztó emberek a potenciális áldozatok a szúnyog számára. A különböző szúnyogfajok eltérő testrészeket preferálnak, és a belőlünk áradó szagok vonzzák oda őket, fajonként eltérve, hogy melyik szúnyogfélének éppen a kezünk vagy a nyakunk „csókolgatása” a „fétise”.

Hogy mennyire van jelentősége a testünkből kiáradó szagoknak? Kifejezetten! Testünkben 100 trillió mikroba található, melyek vitaminokat és egyéb anyagokat is termelnek, valamint kórokozókat, melyek nagyban hozzájárulnak testszagunk meghatározásában. Ezeknek a mikrobáknak az egyvelege határozza meg, hogy milyen fajtájú szúnyognak mennyire vagyunk kívánatosak. De ne aggódjunk, valamelyik úgy is szeretni fog minket.

Ez a kapcsolat meglehetősen egyoldalú, mi inkább irtani szeretjük őket biológiai és kémiai módszerekkel. Ellenben ezek a parányi kis élőlények ravaszak ám, mert a nagy melegben elbújnak a sűrű növényzetben és ilyenkor a repülőgépből kibocsátott kémiai szúnyogirtó szer szinte hasztalan ellenük. Ráadásul komoly jogászok akadnak közöttük, ugyanis megtalálták azt a joghézagunkat, ami kimondja, hogy a repülési szabályok értelmében éjszaka nem engedélyezhető esti munkavégzés. Ők viszont esténként előbújnak és repülnek! Házba, kertbe, ólba, mindenhova, ahol szagot fognak.

Jelenleg hazánkban többfelé is elmaradt a szúnyogirtás. Április 30-a óta 300 településen, 158 ezer hektáron léptek fel a vérszívók ellen. A csata egyelőre veszni látszik, mivel a nagy esőzések több helyütt „szúnyogbölcsődéket” nyitottak a szúnyoglárváknak, a nagy meleg pedig nagyban felgyorsítja felnövésüket. A háború azonban továbbra is folytatódik.

A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken nem történhet szúnyogirtás, a belterületeken viszont kifejezetten a felnőtt egyedekre specializálódott az irtás.

A vegyszeres védekezés emberre, állatra nem veszélyes, és csak az érzékenyebb rovarfajokat érinti kellemetlenül, a méhészeket viszont előre tájékoztatják az irtásról, hogy a szükséges óvintézkedéseket megtegyék méheink egészsége érdekében.

„Örömhír”, hogy szúnyogfajaink száma az ázsiai tigrisszúnyoggal bővült, amelynek egyelőre nincs állandó állománya, ellenben Horvátországban és Olaszországban igen, és a fene tudja, milyen kórságot hurcolhat be magyar földre.

Kitartást és bátorságot kívánok minden kedves olvasónak a szúnyogok elleni küzdelemben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Washington állam szőlőtermesztőinek szembe kell nézni a filoxérával

A washingtoni Walla Walla völgy szőlőtermesztői az idén ősszel vették észre, hogy a növények gyökerén hemzsegnek a gyökértetvek. Az állami egyetem szaktanácsadója szerint csak most akadtak rá a kártevőre, de valószínűleg már évek óta károsít. Michelle Moyer arra biztatja a szőlőtermesztőket, hogy keressék a karantén kártevőt, mert csak az ellen lehet védekezni, amit ismerünk.

Az európaiak többsége szerint többet kell tenni a levegőminőség javításáért

Az európaiak több mint kétharmada szerint nem elégséges az Európai Uniónak a levegőminőség javítása érdekében kifejtett tevékenysége, további intézkedéseket kellene tennie, amihez a háztartásoknak, a gépjárműgyártó és az energiatermelő vállalatoknak, a mezőgazdasági termelőknek is csatlakozniuk kell - közölte az Európai Bizottság friss felmérésében szerdán.

Nem tanít meg fütyülni, mint a sárgarépa, de ugyanolyan egészséges

A tarlórépa (Brassica rapa) egy gyökérzöldség, ami a keresztesvirágúak családjába tartozik épp úgy, mint a kínai kel és a kelbimbó. Ezeket a növényeket a világ legfontosabb zöldségeiként tartják számon, hiszen nem csak az állatok, hanem az emberek számára is táplálékként szolgálnak. A tarlórépa kiváló kiegészítője lehet az egészséges táplálkozásnak, és számos betegség megelőzésében segíthet.

Fertőző kevésvérűséget igazolt a Nébih két Pest megyei lónál

A betegség miatt jelenleg egy dunakeszi és két sóskúti lótartó helyen rendelt el forgalmi korlátozást a helyi hatóság.

Fehérjehiány és a szemétáradat? A megoldás: légynyű-farm

A világ első, szerves hulladékon alapuló ipari méretű légynyű-farmja Kaliforniában megnyitandó üzemével a jövő évben nemzetközi terjeszkedést tervez, kihasználva két globális problémát: a fehérjehiányt és a szemétáradatot.

Megtalálták a bogarak evolúciós sikerének a titkát: lopott gének

Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy mi a bogarak evolúciós sikerének a titka. Az elterjedésüket és a sokszínűségüket főképp a génjeiknek köszönhetik, amelyeket baktériumoktól és gombáktól „loptak”.

104-ből 100 sertés fennakadt a Nébih rostáján

Egy Tolna megyei állatvásáron tartottak helyszíni ellenőrzést múlt hétvégén a Nébih szakemberei, melynek során a vásárra szállított, eladásra szánt sertések állategészségügyi státuszát és kötelező kísérődokumentumait vizsgálták. Az ellenőrzött 104 állatból 100 példány jelöletlen volt, amely már önmagában is sérti a jogszabályi előírásokat. Emellett azonban egyéb hiányosságok is előfordultak.

Számos tévhit övezi a húsmarhatenyésztést és a marhahúsfogyasztást

Tévhit, hogy 15 ezer liter vízre van szükség egy kilogramm marhahús előállításához, és az sem bizonyítható minden kétséget kizáróan, hogy a vöröshúsfogyasztás növeli a rákos betegségek kialakulásának kockázatát. Mi több, a hús az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, ezért fogyasztása egyértelműen indokolt.

Védtelenek vagyunk? - Véget ért a szezon, de van mit elemezni

Véget ért a növényvédelmi szezon, de nem múlt el nyomtalanul: amelyik károsítókból sok volt az idén, arra a következő évben is bizton számíthatunk, pláne, ha szinte semmilyen hatékony növényvédő szer nincs a kezünkben a megfékezésükre. A talajlakó kártevőkkel sajnos ez a helyzet, mégsem vagyunk azonban teljesen védtelenek.

Legyőzi az akadályokat

Pár hónappal ezelőtt, közös érdeklődési körünk kapcsán, néhány fotón figyeltem fel a „féllábú srácra”, Keresztes Zsoltra, majd a Spartan Race idei első Beast futamának egy rövid szakaszán együtt haladtunk az eplényi akadálypályán. Akkor ott könnyedén sikerült neki olyan akadály is, amelyen a versenytársammal elbuktunk.