Back to top

Baráti légkörben zajlanak a kutatások Szarvason

Szűk 5 esztendeje, hogy az akkor még mesterszakos hallgatót, Tóth Flóriánt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ fiatal tehetségeket felkutató programjába ajánlotta akkori tanszékvezetője. A kutató nem sokkal ezután a NAIK Halászati Kutatóintézet (HAKI) szakember­gárdájának tagjaként bizonyíthatta képességeit.
Az évek alatt – amellett, hogy elmerült saját tudományos munkásságában – többször tartott gyakorlatot hazai és külföldi agráregyetemek hallgatóinak is.

A laborvizsgálatok doktori tanulmányainak is fontos részét képezik
A laborvizsgálatok doktori tanulmányainak is fontos részét képezik
Hét évvel ezelőtt készült el az Agrárminisztérium agrárkutatási témavezetőinek kor szerinti összetételét vizsgáló felmérés, ami egyértelművé tette, hogy a sikeres és a hosszú távon is fenntartható tudományos munkához szakmai utánpótlásra van szükség. A szaktárca ezért, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal együttműködve, 2013-ban elindította a „Kutatói utánpótlást elősegítő programot”, amelynek célja fiatal, tehetséges szakemberjelöltek felkutatása és továbbképzése. A kezdeményezés révén évente legfeljebb 30 ifjú kutató nyerhet betekintést a szakterületének megfelelő agrár-kutatóintézetek mindennapjaiba, továbbá mentoraik segítségével részt vállalhatnak az ott zajló tudományos munkában.

A sikeres pályázók között volt Tóth Flórián, a NAIK Halászati Kutatóintézet Hidrobiológiai Osztályának tudományos segédmunkatársa, akit a kutatói pályához vezető útjáról és a programban eltöltött 3 és fél évének fő tapasztalatairól kérdeztünk.

Mint elmondta, egy Bács-Kiskun megyei kis faluban, a Bajához közeli Tataházán nőtt fel, ahol gyerekkora nagy részét a szabadban, vízközelben töltötte.

„Akkoriban az volt a vágyam, hogy felnőtt koromban természettudós legyek, ennek ellenére évekkel később, az érettségit követően úgy döntöttem, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán folytatom tanulmányaimat”

– kezdett bele. Azonban rövid időn belül kiderült, hogy az orvosi pályánál a természet sokkal közelebb áll a szívéhez, így átiratkozott az intézmény Természettudományi és Informatikai Karának biológia szakára, ahol alap-, majd pedig mesterképesítést szerzett. Mestervizsgája témájául a magyarországi Alsó-Duna halfaunáját választotta, és ez a választás sorsfordítónak bizonyult számára.

„Akkoriban kereste fel tanszékvezetőnket későbbi mentorom, dr. Kerepeczki Éva, aki elmondta, hogy hallgatókat keres a tehetséggondozó program számára. A választása rám esett, mivel éppen halakkal és vízzel kapcsolatos tudományos munkát folytattam” – emlékezett vissza a 2014-ben történtekre Tóth Flórián. Nem sokkal később, a kiválasztási procedúra alapján be is került a programba, a HAKI csapatába, immáron végzett ökológusként.

„Intenzív afrikaiharcsa-nevelő telep elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen” – ez volt a fiatal kutató első projektje a szarvasi kutatóintézetben. Ennek keretében

a HAKI négy tóból álló vízkezelő rendszerének működését vizsgálta, illetve végrehajtotta rajtuk a szükséges beavatkozásokat.

Tóth Flórián gyerekkora óta vízközelben tölti idejének jelentős részét
Tóth Flórián gyerekkora óta vízközelben tölti idejének jelentős részét
Erről szakmai jelentéseket és publikációkat írt, illetve tudományos konferenciákon osztotta meg tapasztalatait. Mint elmondta, szakmai továbbképzésének részeként külföldi tanulmányutakon is részt vett: 3 hónapot töltött el Dániában, 1-et pedig Skóciában. A program alatt megkezdte doktori tanulmányait is. Ezek gerincét vízkémiai kutatások, a már említett négy tóban, valamint a szarvasi Holt-Körösben élő zoo­plankton-közösségek vizsgálata képezi.

„Utóbbiak – köztük a kerekesférgek, illetve az ágascsápú és evezőlábú rákok – a halak természetes táplálékául szolgálnak” – magyarázta a fiatal kutató, aki doktoranduszként több alkalommal tartott gyakorlatot a Szegedi Tudományegyetem ökológus- és biológiatanár-hallgatóinak, illetve a Szent István Egyetem hallgatóinak, hidrobiológia tantárgyból. Nem ritka az sem, hogy a kutatóintézetbe külföldi csoportok érkeznek, akiknek szintén tartott már előadást Tóth Flórián.

Mindezen teendői mellett már egy több intézetet összefogó konzorciumi projekt kijelölt intézeti vezetőjeként is helyt kell állnia.

„A ponty, a harcsa és a süllő termelésének hatékonyabbá tételén dolgozunk” – részletezte, hozzátéve, hogy a munkában a keszthelyi, a kaposvári, a debreceni és gödöllői agrárkarok is részt vesznek. Ez a pozíció sok adminisztratív munkával jár, ugyanakkor a HAKI-ban sokat segítenek egymásnak a kollégák, akik között nagy a fiatalok aránya. Mint fogalmazott, azok, akik fiatalként kerülnek be ide, egyfajta bandataggá válnak. „Gyakoriak a baráti összejövetelek, szakmai témákban pedig bármikor kikérhetjük egymás véleményét.

A program a különböző kutatóintézetek fiataljait is összehozta, sokan tartjuk a kapcsolatot egymással” – emelte ki. A közeljövő legfőbb céljait firtató kérdésre a fiatal kutató elmondta: szeretné befejezni doktori tanulmányait, illetve még inkább szeretne elmélyülni a vízökológiai kutatásaiban.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

Az ehető virágok oldják meg a kertészeti ágazat nehézségeit?

Franciaország és Olaszország Ligur- tengeri térségében ehető virágok termesztésével kísérleteznek. A program az Európai Unió kohéziós politikájának részeként jött létre. Az ANTEA projekt egy határokon átnyúló kezdeményezés, melynek célja a kertészeti ágazat kiterjesztése, illetve a gazdasági és társadalmi összetartás erősítése az EU régiói között.

Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat idén az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.

Inna egy kávét? Most már a csészét is megeheti utána

Mi lehet jobb egy csésze forró kávénál? Talán egy kávé, aminek még a csészéje is fogyasztható. Az Air New Zealand teszt jelleggel ehető csészékkel szolgálja fel a kávét a járatain, hogy csökkentsék a fedélzeten keletkező hulladék mennyiségét.

Kifejezetten jó lesz az idei haltermés

Nem emelkednek az árak az idei karácsonyi halszezonban, és bőséges lesz a kínálat - jelentette ki a Világgazdaságnak nyilatkozva Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-Hal) elnöke.

Idris Elba egy poloska pusztító darázsfaj névadója lesz?

Mexikói tudósok egy olyan parazita darázsfajra bukkantak, mely megvédheti a Kaliforniában és Mexikóban termő brokkolit az invazív kártevőjétől. Az új darázsfajt pedig Idris Elba brit színészről szeretnék elnevezni.

Szabályozták az öntözéses gazdálkodást

December 10-én az Országgyűlés 171 igen és 17 nem szavazattal elfogadta az Agrárminisztérium öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslatát.