Back to top

Baráti légkörben zajlanak a kutatások Szarvason

Szűk 5 esztendeje, hogy az akkor még mesterszakos hallgatót, Tóth Flóriánt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ fiatal tehetségeket felkutató programjába ajánlotta akkori tanszékvezetője. A kutató nem sokkal ezután a NAIK Halászati Kutatóintézet (HAKI) szakember­gárdájának tagjaként bizonyíthatta képességeit.
Az évek alatt – amellett, hogy elmerült saját tudományos munkásságában – többször tartott gyakorlatot hazai és külföldi agráregyetemek hallgatóinak is.

A laborvizsgálatok doktori tanulmányainak is fontos részét képezik
A laborvizsgálatok doktori tanulmányainak is fontos részét képezik
Hét évvel ezelőtt készült el az Agrárminisztérium agrárkutatási témavezetőinek kor szerinti összetételét vizsgáló felmérés, ami egyértelművé tette, hogy a sikeres és a hosszú távon is fenntartható tudományos munkához szakmai utánpótlásra van szükség. A szaktárca ezért, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal együttműködve, 2013-ban elindította a „Kutatói utánpótlást elősegítő programot”, amelynek célja fiatal, tehetséges szakemberjelöltek felkutatása és továbbképzése. A kezdeményezés révén évente legfeljebb 30 ifjú kutató nyerhet betekintést a szakterületének megfelelő agrár-kutatóintézetek mindennapjaiba, továbbá mentoraik segítségével részt vállalhatnak az ott zajló tudományos munkában.

A sikeres pályázók között volt Tóth Flórián, a NAIK Halászati Kutatóintézet Hidrobiológiai Osztályának tudományos segédmunkatársa, akit a kutatói pályához vezető útjáról és a programban eltöltött 3 és fél évének fő tapasztalatairól kérdeztünk.

Mint elmondta, egy Bács-Kiskun megyei kis faluban, a Bajához közeli Tataházán nőtt fel, ahol gyerekkora nagy részét a szabadban, vízközelben töltötte.

„Akkoriban az volt a vágyam, hogy felnőtt koromban természettudós legyek, ennek ellenére évekkel később, az érettségit követően úgy döntöttem, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán folytatom tanulmányaimat”

– kezdett bele. Azonban rövid időn belül kiderült, hogy az orvosi pályánál a természet sokkal közelebb áll a szívéhez, így átiratkozott az intézmény Természettudományi és Informatikai Karának biológia szakára, ahol alap-, majd pedig mesterképesítést szerzett. Mestervizsgája témájául a magyarországi Alsó-Duna halfaunáját választotta, és ez a választás sorsfordítónak bizonyult számára.

„Akkoriban kereste fel tanszékvezetőnket későbbi mentorom, dr. Kerepeczki Éva, aki elmondta, hogy hallgatókat keres a tehetséggondozó program számára. A választása rám esett, mivel éppen halakkal és vízzel kapcsolatos tudományos munkát folytattam” – emlékezett vissza a 2014-ben történtekre Tóth Flórián. Nem sokkal később, a kiválasztási procedúra alapján be is került a programba, a HAKI csapatába, immáron végzett ökológusként.

„Intenzív afrikaiharcsa-nevelő telep elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen” – ez volt a fiatal kutató első projektje a szarvasi kutatóintézetben. Ennek keretében

a HAKI négy tóból álló vízkezelő rendszerének működését vizsgálta, illetve végrehajtotta rajtuk a szükséges beavatkozásokat.

Tóth Flórián gyerekkora óta vízközelben tölti idejének jelentős részét
Tóth Flórián gyerekkora óta vízközelben tölti idejének jelentős részét
Erről szakmai jelentéseket és publikációkat írt, illetve tudományos konferenciákon osztotta meg tapasztalatait. Mint elmondta, szakmai továbbképzésének részeként külföldi tanulmányutakon is részt vett: 3 hónapot töltött el Dániában, 1-et pedig Skóciában. A program alatt megkezdte doktori tanulmányait is. Ezek gerincét vízkémiai kutatások, a már említett négy tóban, valamint a szarvasi Holt-Körösben élő zoo­plankton-közösségek vizsgálata képezi.

„Utóbbiak – köztük a kerekesférgek, illetve az ágascsápú és evezőlábú rákok – a halak természetes táplálékául szolgálnak” – magyarázta a fiatal kutató, aki doktoranduszként több alkalommal tartott gyakorlatot a Szegedi Tudományegyetem ökológus- és biológiatanár-hallgatóinak, illetve a Szent István Egyetem hallgatóinak, hidrobiológia tantárgyból. Nem ritka az sem, hogy a kutatóintézetbe külföldi csoportok érkeznek, akiknek szintén tartott már előadást Tóth Flórián.

Mindezen teendői mellett már egy több intézetet összefogó konzorciumi projekt kijelölt intézeti vezetőjeként is helyt kell állnia.

„A ponty, a harcsa és a süllő termelésének hatékonyabbá tételén dolgozunk” – részletezte, hozzátéve, hogy a munkában a keszthelyi, a kaposvári, a debreceni és gödöllői agrárkarok is részt vesznek. Ez a pozíció sok adminisztratív munkával jár, ugyanakkor a HAKI-ban sokat segítenek egymásnak a kollégák, akik között nagy a fiatalok aránya. Mint fogalmazott, azok, akik fiatalként kerülnek be ide, egyfajta bandataggá válnak. „Gyakoriak a baráti összejövetelek, szakmai témákban pedig bármikor kikérhetjük egymás véleményét.

A program a különböző kutatóintézetek fiataljait is összehozta, sokan tartjuk a kapcsolatot egymással” – emelte ki. A közeljövő legfőbb céljait firtató kérdésre a fiatal kutató elmondta: szeretné befejezni doktori tanulmányait, illetve még inkább szeretne elmélyülni a vízökológiai kutatásaiban.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre hosszabbak lesznek a hőhullámok

Egyre hosszabbra nyúlnak a nyári hőhullámok és velük együtt az extrém szárazság által sújtott időszakok is egyre hosszabbak lesznek, ami az emberi egészség mellett a mezőgazdaságra is negatívan hat majd – állapították meg kutatók a Berlini Humboldt Egyetem és az ugyancsak a német fővárosban található Éghajlatelemző Központ közös tanulmányában.

Közelebb kerültek a sertéspestis elleni oltóanyag előállításához

Az afrikai sertéspestis (ASP) megállításán dolgoznak a kutatók világszerte. Nagy lépést tettek ennek érdekében az USA-ban, ahol a kormány megállapodást kötött egy oltóanyaggyártó céggel. Noha a vakcina még nem készült el, a tudósok közelebb kerültek a megoldáshoz.

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

"Védőoltás" méhbetegségek ellen - egy felfedezés lehetőségei

A méhek egymás etetése során ismerik meg a lehetséges korokozók génjeit, melyek ellen aztán küzdeni is képesek. A kérdés, hogy ennek alapján "oltóanyagok" is létrehozhatóak-e a méhek egészségének védelmében.

Magyartarkákkal tartják fenn a Böddi-szék szikes vízi élőhelyeit

Magyartarka üsző gulya érkezett a Böddi-székre, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság legelőterületeit vehették birtokba. Az állatok legelésükkel hozzájárulnak a szikes élőhelyek természetességének javulásához, a szikes tavakra jellemző változatos élővilág megőrzéséhez.

Vírusokkal a Xylella ellen

A hollandiai Wageningen Egyetem és Kutatóközpont diákjai korunk legveszélyesebb növénykórokozója, a Xylella fastidiosa baktérium elleni szintetikus biológiai védekezés lehetőségét keresik. A témával nemzetközi kutatói versenyen is részt vesznek.

A fölmelegedéssel új kártevők jelentek meg

Az idén a mezőgazdaságban az időjárási károk minden fajtáját megéltük, szeszélyes váltakozásban. Nem csoda, hogy a debreceni FarmerExpo kertészeti tanácskozása az éghajlatváltozásról és annak következményeiről szólt. Előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de a rövid, intenzív esők közt hosszabb száraz időszakok várhatók.

Kapd el az esőt!

Az esővíz a legjobb vízforrás, ráadásul ingyenes, amelynek köszönhetően gazdaságosan és ökológiai szempontból is fenntarthatóan élhetünk. Az esővíz gyűjtése enyhíti az aszály hatásait is, ennek ellenére nagyon keveset hasznosítunk belőle tudatosan. A lengyel Wroclaw város önkormányzata támogatja azokat a háztartásokat, amelyek gyűjtik és használják az esővizet.

Csutkában az egészség

A Grazi Műszaki Egyetem kutatói az élelmiszerekben található, az emberi bélrendszer egészséges működése szempontjából hasznos baktériumoknak az emberi egészségre gyakorolt hatását keresték.

Jelentős összeggel támogatják a NAIK kutatását

Három év alatt összesen 780 millió forintos támogatást kap a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ a Tématerületi Kiválósági Programjának keretében. A támogatással a NAIK fehérjetakarmány-programját ismerték el.