Back to top

„Ha kijön a matek, bele kell vágni”

Alapvető érdek az uniós támogatási rendszer minél kedvezőbb feltételek és összegek melletti fennmaradása, de az ezt övező bizonytalanság dacára sem javasolja a jól megtervezett beruházások halogatását Takáts Zsolt.

Takáts Zsolt
Takáts Zsolt
A Raiffeisen Bank kereskedelem- és agrárfinanszírozásért felelős igazgatója szerint olcsó források ma is bőségesen rendelkezésre állnak, és a kockázatok csökkentését is egy sor kedvező konstrukció segíti.

✦ Milyen megkötésekkel áll a mezőgazdasághoz a Raiffeisen, milyen területeket preferál a pénzintézet, amikor agrárfinanszírozásról van szó?

– Az eddigi eredményeink mögött részben az áll, hogy nemcsak komplex termékkörrel rendelkezünk, hanem mindig is a mezőgazdasági szektor egészét tekintettük partnernek. Nem volt olyan sosem, hogy csakis a szántóföldi növénytermesztést vagy más sikerterületeket finanszíroztunk volna. Mindig egységes egészként kezeltük a mezőgazdaságot, az összes szereplőt együttesen partnernek, potenciális ügyfélnek tekintettük, akár növénytermesztéssel, akár állattenyésztéssel foglalkoznak, vagy éppen az ágazathoz ezer szállal kapcsolódó élelmiszeriparban tevékenykednek. Mi az adott gazdaság teljesítményét nézzük és szívesen finanszírozzuk, ha maga ágazatán belül tevékenységét megfelelő képességek birtokában motiváltan és versenyképesen végzi, foglalkozzon akár kukoricával, sertéssel, baromfival vagy bármi mással.

✦ Az egyik legfontosabb finanszírozási kérdés manapság az agráriumban az, hogy miként alakulnak az uniós támogatások. Önök szerint mi a legvalószínűbb felállás, ami a tárgyalások végén testet ölt?

– Örülnénk, ha a bölcsek köve nálunk lenne, és meg tudnánk mondani, mit hoz a jövő, de mi is csak árgus szemekkel figyeljük, hogy milyen irányba indulnak a folyamatok. Várakozásaink persze vannak. Mi arra számítunk, hogy reálértéken csökkennek majd az uniós támogatások, és hogy alapvetően kevesebb uniós pénzzel jellemezhető környezetre kell berendezkednünk. Persze a csökkenés, ha lesz is, várhatóan nem lesz egyenletes. Úgy látjuk, hogy az első pillérben, vagyis a közvetlen agrártámogatások esetében nem lesz olyan drasztikus vágás, inkább a második pillér, a vidékfejlesztési támogatások esetében számítunk nagyobb csökkenésre. Persze ezek csak várakozások a részünkről, igazából senki sem tudhatja, hogy mi lesz, hiszen a vitákat még ezután bonyolítják le az uniós döntéshozók. És az ördög is a részletekben rejlik, márpedig a legtöbb részlet ma még ismeretlen. Például azt sem lehet tudni, mi lesz majd a capping kérdésében, jóllehet sok minden múlhat ezen.

✦ Ha mérséklődik az uniós pénzek szerepe, vagy legalábbis a mennyisége, akkor előtérbe kerülhet a banki finanszírozás. Ilyenkor a bank aggódik vagy örül?

A bankoknak is az az érdeke, hogy nemzetközi szinten versenyképes, erős ügyfeleik legyenek
– Ezek az ágazatok, a mezőgazdaság különféle területei nemzetközi szinten versenyeznek egymással, miközben az uniós termelési feltételek sokkal szigorúbbak, mint a világ más tájain. Az itteni környezetvédelmi, állatjóléti, munkavédelmi, a birtokfejlesztést érintő előírások sokkal szigorúbbak, a betartásuk pedig sokkal drágább, mint azok a feltételek, amiket például egy brazil vagy ázsiai termelő kénytelen betartani. A különbség óriási, és ez nagyon megdrágítja az uniós termelést, cserébe a fogyasztók egészséges és biztonságos élelmiszerhez jutnak, a környezet értékeinek megőrzése mellett. Ezt kompenzálandó létezik a támogatás, amelyek csökkentésével vagy megvonásával komoly versenyhátrányba kerülnének az uniós termelők. Ezt senki nem akarhatja. A bankoknak is az az érdeke, hogy nemzetközi szinten versenyképes, erős ügyfeleik legyenek. Vagyis mi is annak drukkolunk, hogy fennmaradjon a stabil és bőkezű uniós támogatási rendszer, ez ugyanis egyformán érdeke a termelőknek, a feldolgozóknak, a bankoknak és maguknak a fogyasztóknak is.

✦ Mennyiben változhat a támogatási szerkezet a beruházásokat illetően? Mi lesz, ha a vissza nem térítendő források mértéke csökken?

– Az egyes támogatási formák népszerűségi sorrendje a következő. A szóba jöhető támogatások közül, érthető, hogy a vissza nem térítendőket szeretik a legjobban a gazdák. Ezt követi a visszatérítendő támogatások köre, amelyek tulajdonképpen ingyenpénznek tekinthetők – vissza kell adni, de kamatmentesen. A harmadik kör pedig a garanciaprogramok világa, amely támogatott kamatozású forrásnak tekinthető. A gazdák is ebben a sorrendben igyekeznek ezeket igénybe venni, és mi is ehhez segítjük hozzá őket. A vissza nem térítendő támogatások ezen belül is fontos szerepet játszanak, amelyeket nem szabad lebecsülni. Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi években kifejezetten megdráguló beruházások léte vagy nemléte múlhat azon, hogy van-e a fejlesztéshez kapcsolódóan vissza nem térítendő támogatás. Éppen ezért az lenne a kedvező, ha ezek a formák fennmaradnának, lehetőség szerint minél magasabb szinteken.

✦ Ez a kockázat nem vetheti vissza a beruházásokat? Mit tegyen az, akinek jól kidolgozott terve van egy fejlesztésre? Érdemes most lépnie?

Az mnb nhp fix alacsony, és hosszú távon fix kamatozást biztosít
Az mnb nhp fix alacsony, és hosszú távon fix kamatozást biztosít
– Mi alapvetően azt ajánljuk, hogy ha a megelőző számítások ígéretesek, akkor nem érdemes halogatni a beruházást. Ha kijön a matek, akkor bele kell vágni. Részben azért, hogy mielőbb termőre forduljon a beruházás, részben pedig azért, mert a költségek menet közben nagyot nőhetnek. A kamatkörnyezet ma nagyon kedvező, történelmi távlatban azt mondhatjuk, hogy ilyen olcsó és ilyen nagytömegű forrás nem volt még Magyarországon. Ennek a kamatszintnek nemcsak az fontos ismérve, hogy alacsony, hanem az is, hogy versenyképes az eurókamatokkal is. Korábban az euróövezetben termelő gazdák számára az elérhető hitelek lényegesen olcsóbbak voltak, ami igazi versenyhátrányt jelentett a magyar termelőknek. Mára ez a különbség, ha nem is tűnt el, de már nem jelentős. Ez a kegyelmi állapot most kifejezetten kedvez a beruházásoknak. Persze nem tudhatjuk, hogy pontosan mi lesz a kamatokkal a jövőben, de ha elindulnak valamerre, igazából csak felfelé indulhatnak. Arról nem is beszélve, hogy azok, akik például 2–3 éve egy sertéstelep létesítésén gondolkodtak, de halogatták a döntést kedvező támogatási lehetőségre várva, azok most lényegesen magasabb építőanyagárakkal és építési költségekkel néznek szembe, ami elviszi a megnyert támogatási összeg jelentős részét. Ráadásul mindez egy sokkal szűkösebb szabad építőipari kapacitással, így elhúzódó megvalósítással párosul.

✦ Milyen konstrukciók segíthetik a mostani beruházásokat? Lehet csökkenteni a kockázatokat?

– A már említett bőséges és olcsó forrás mellett kifejezetten kedvező feltételekkel rendelkező konstrukciók is vannak. Az MNB NHP Fix alacsony, és hosszú távon fix kamatozást biztosít, amelynek révén az a kockázat is jelentősen mérséklődik, hogy az alapkamat idővel emelkedhet. Hozzá kell tenni ehhez azt is, hogy piaci alapon drágább lenne lefixálni a kamatokat, éppen emiatt, hiszen a bank is számít arra, hogy előbb vagy utóbb, de növekedni fognak a kamatok. Az agráriumban eddig kevésbé voltak elérhetőek az EXIM termékei, ezért talán kevésbé ismertek, pedig kiváló megoldást jelenthetnek nemcsak a már külpiacon aktív gazdaságok finanszírozására, de az exportőröknek beszállító mezőgazdasági cégeknek is hosszú, versenyképes, fix kamatozást kínálva. Ezen felül a garanciaprogramok – amik közül az agráriumban az AVHGA szerepét érdemes említeni – elérhetővé teszik a finanszírozást azok számára is, akik nem rendelkeznek megfelelő fedezetekkel a hitelfelvételhez.

A fordított piramis

Csorba Zoltán
Csorba Zoltán
A Raiffeisen Strukturált termékek főosztálya speciális piacismerettel rendelkezik. A kollégák ezen a területen beleássák magukat az egyes ágazatok viszonyrendszerébe – mondta el lapunknak a főosztály vezetője és ügyvezető igazgatója. Csorba Zoltán hozzátette: ismerik a piacot, a vonatkozó jogszabályokat, a szereplőket és azok érdekeit, problémáit. Több ágazat és terület tartozik ehhez a főosztályhoz, köztük a mezőgazdaság.

„Az agrárium és a hozzá kapcsolódó alágazatok számára meglehetősen komplex szolgáltatásokat tudunk nyújtani, amit nagy előnynek tartok. A különböző futamidejű hitelek, a számlavezetés mellett az EXIM-hez kapcsolódó konstrukciókat is kínáljuk, de a népszerű NHP fix és a garancia révén szintén nagyon kedvező AVGHA-termékek is elérhetők nálunk. Régiós hálózattal rendelkezünk, kiterjedt ügyfélkörrel, amelyet felkészült tanácsadók szolgálnak ki. Ennek eredményeként, és mivel régóta aktívak vagyunk a magyar piacon, viszonylag jelentős portfóliónk elérhető az agrofood szektorban is. Mindig egy számháború eredménye, hogy melyik bank hányadik az agrárfinanszírozásban, ami persze attól is függ, hogy honnan nézzük, mit veszünk alapul. Az agrárportfóliónk méretét tekintve az első négy legnagyobb kereskedelmi bank közé tartozunk – jelentette ki Csorba Zoltán. Hozzátette: – a jelenlétünk az ágazatban leginkább egy fordított piramishoz hasonlítható. Kifejezetten erősek voltunk, vagyunk a nagyvállalati körben, és most a közepes cégek és a kisebb agrárvállalkozások finanszírozásában nyílik a legtöbb tér a növekedésre.”

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság / Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bálázók új generációja

Tömörebb bálák, nagyobb hatékonyság: a francia- svájci KUHN piacra dobta a nagy szögletes bálázók új generációját.

Mi történik? Tömegesen jelölik meg zöld keresztekkel a földeket

A német gazdák tömegesen jelölik meg zöldre festett keresztekkel a földjeiket, hogy így hívják fel a figyelmet a kormány által szeptember elején elfogadott agrárkörnyezetvédelmi törvénycsomag lehetséges negatív következményeire – számol be az Agrarheute és a Die Welt.

Megújult a kunszentmiklósi falugazdász-iroda

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felavatta a megújult kunszentmiklósi falugazdász-irodáját, ami a térség közel nyolcszáz gazdálkodójának tevékenységét segíti. A kamara falugazdászai számos szakterületen támogatják az országosan mintegy 400 ezer fős tagság munkáját, például 2014 óta több mint 1000 milliárd forint támogatás megszerzésében segítették a gazdálkodókat.

Versenyképesség és digitalizáció: korszakváltást jelent a DAS

Korszakváltást jelent Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) kidolgo­zása. Az ebben foglalt intézkedések elősegíthetik a hazai agrárium digitalizációját és versenyképességének növelését – hangsúlyozta Nagy István agrár­miniszter, aki nemrégiben egy budapesti sajtótájékoztatón ismertette a stratégiát.

Változóban a svájci mezőgazdaság

A svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az országban jelenleg 50 852 mezőgazdasági üzem 1,04 millió hektáron gazdálkodik. A legutóbbi felméréshez képest a gazdaságok száma 1,5 százalékkal csökkent.

Évi 17 milliárd öntözésfejlesztésre

A klímaváltozás miatt is kulcsfontosságú az öntözésfejlesztés, a vízgazdálkodás hatékonyabbá tétele a hazai agrárium versenyképességének növeléséhez. E téren – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével – számos előremutató lépést tett és tesz a kormányzat.

Húsmarhatartók figyelem: Hétvégén lejár a kérelmek beadásának határideje

Csupán négy napjuk maradt azoknak a termelőknek, akik tavaly minősített húshasznú tenyészbikát vásároltak ahhoz, hogy a jelentős kiadásukat támogatással mérsékelhessék. A pályázatokat ugyanis legkésőbb szeptember 20-ig be kell adniuk, előtte azonban még a tenyésztőszervezet igazolását is be kell szerezniük.

A földek emberei

A munka öröméből, hogy hasznot hajtunk, hogy szép, amit csinálunk, eleinte semmit sem vettem észre. Minden ridegnek látszott, koszos volt, szúrt és fájt. A deréktáj igazi veszélyzóna. Életem első igazi paprikaszedésén, amikor alig tízévesen megkaptam a felnőtteknek járó duplasort és az ezzel járó felelősséget (egy szem nem sok, annyi nem maradhatott száron), apám, beavatásul, gúnyt űzött belőlem.

Benedek Elek, a gazda

Idén ünnepeljük Benedek Elek (1859. szeptember 30–1929. augusztus 17.) születésének 160. évfordulóját. Kevesen tudják, hogy az elsősorban meseíróként számon tartott író a föld gyermeke, aki szülőfalujában mintagazdaságot hozott létre, több ezer fát ültetett, és a Madarak és fák napjának lelkes támogatója, terjesztője volt.

Az emlékezés mellett a mai termelőkről sem szabad megfeledkezni

Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítja. Az erről szóló országgyűlési határozat indoklása szerint ezen a napon „arról a földműves-társadalomról emlékezünk meg, amely jó- és balsorsában egyaránt készen áll a haza szolgálatára”.