0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

„Ha kijön a matek, bele kell vágni”

Alapvető érdek az uniós támogatási rendszer minél kedvezőbb feltételek és összegek melletti fennmaradása, de az ezt övező bizonytalanság dacára sem javasolja a jól megtervezett beruházások halogatását Takáts Zsolt.

A Raiffeisen Bank kereskedelem- és agrárfinanszírozásért felelős igazgatója szerint olcsó források ma is bőségesen rendelkezésre állnak, és a kockázatok csökkentését is egy sor kedvező konstrukció segíti.

✦ Milyen megkötésekkel áll a mezőgazdasághoz a Raiffeisen, milyen területeket preferál a pénzintézet, amikor agrárfinanszírozásról van szó?

– Az eddigi eredményeink mögött részben az áll, hogy nemcsak komplex termékkörrel rendelkezünk, hanem mindig is a mezőgazdasági szektor egészét tekintettük partnernek. Nem volt olyan sosem, hogy csakis a szántóföldi növénytermesztést vagy más sikerterületeket finanszíroztunk volna. Mindig egységes egészként kezeltük a mezőgazdaságot, az összes szereplőt együttesen partnernek, potenciális ügyfélnek tekintettük, akár növénytermesztéssel, akár állattenyésztéssel foglalkoznak, vagy éppen az ágazathoz ezer szállal kapcsolódó élelmiszeriparban tevékenykednek. Mi az adott gazdaság teljesítményét nézzük és szívesen finanszírozzuk, ha maga ágazatán belül tevékenységét megfelelő képességek birtokában motiváltan és versenyképesen végzi, foglalkozzon akár kukoricával, sertéssel, baromfival vagy bármi mással.

✦ Az egyik legfontosabb finanszírozási kérdés manapság az agráriumban az, hogy miként alakulnak az uniós támogatások. Önök szerint mi a legvalószínűbb felállás, ami a tárgyalások végén testet ölt?

– Örülnénk, ha a bölcsek köve nálunk lenne, és meg tudnánk mondani, mit hoz a jövő, de mi is csak árgus szemekkel figyeljük, hogy milyen irányba indulnak a folyamatok. Várakozásaink persze vannak. Mi arra számítunk, hogy reálértéken csökkennek majd az uniós támogatások, és hogy alapvetően kevesebb uniós pénzzel jellemezhető környezetre kell berendezkednünk. Persze a csökkenés, ha lesz is, várhatóan nem lesz egyenletes. Úgy látjuk, hogy az első pillérben, vagyis a közvetlen agrártámogatások esetében nem lesz olyan drasztikus vágás, inkább a második pillér, a vidékfejlesztési támogatások esetében számítunk nagyobb csökkenésre. Persze ezek csak várakozások a részünkről, igazából senki sem tudhatja, hogy mi lesz, hiszen a vitákat még ezután bonyolítják le az uniós döntéshozók. És az ördög is a részletekben rejlik, márpedig a legtöbb részlet ma még ismeretlen. Például azt sem lehet tudni, mi lesz majd a capping kérdésében, jóllehet sok minden múlhat ezen.

✦ Ha mérséklődik az uniós pénzek szerepe, vagy legalábbis a mennyisége, akkor előtérbe kerülhet a banki finanszírozás. Ilyenkor a bank aggódik vagy örül?

– Ezek az ágazatok, a mezőgazdaság különféle területei nemzetközi szinten versenyeznek egymással, miközben az uniós termelési feltételek sokkal szigorúbbak, mint a világ más tájain. Az itteni környezetvédelmi, állatjóléti, munkavédelmi, a birtokfejlesztést érintő előírások sokkal szigorúbbak, a betartásuk pedig sokkal drágább, mint azok a feltételek, amiket például egy brazil vagy ázsiai termelő kénytelen betartani. A különbség óriási, és ez nagyon megdrágítja az uniós termelést, cserébe a fogyasztók egészséges és biztonságos élelmiszerhez jutnak, a környezet értékeinek megőrzése mellett. Ezt kompenzálandó létezik a támogatás, amelyek csökkentésével vagy megvonásával komoly versenyhátrányba kerülnének az uniós termelők. Ezt senki nem akarhatja. A bankoknak is az az érdeke, hogy nemzetközi szinten versenyképes, erős ügyfeleik legyenek. Vagyis mi is annak drukkolunk, hogy fennmaradjon a stabil és bőkezű uniós támogatási rendszer, ez ugyanis egyformán érdeke a termelőknek, a feldolgozóknak, a bankoknak és maguknak a fogyasztóknak is.

✦ Mennyiben változhat a támogatási szerkezet a beruházásokat illetően? Mi lesz, ha a vissza nem térítendő források mértéke csökken?

– Az egyes támogatási formák népszerűségi sorrendje a következő. A szóba jöhető támogatások közül, érthető, hogy a vissza nem térítendőket szeretik a legjobban a gazdák. Ezt követi a visszatérítendő támogatások köre, amelyek tulajdonképpen ingyenpénznek tekinthetők – vissza kell adni, de kamatmentesen. A harmadik kör pedig a garanciaprogramok világa, amely támogatott kamatozású forrásnak tekinthető. A gazdák is ebben a sorrendben igyekeznek ezeket igénybe venni, és mi is ehhez segítjük hozzá őket. A vissza nem térítendő támogatások ezen belül is fontos szerepet játszanak, amelyeket nem szabad lebecsülni. Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi években kifejezetten megdráguló beruházások léte vagy nemléte múlhat azon, hogy van-e a fejlesztéshez kapcsolódóan vissza nem térítendő támogatás. Éppen ezért az lenne a kedvező, ha ezek a formák fennmaradnának, lehetőség szerint minél magasabb szinteken.

✦ Ez a kockázat nem vetheti vissza a beruházásokat? Mit tegyen az, akinek jól kidolgozott terve van egy fejlesztésre? Érdemes most lépnie?

– Mi alapvetően azt ajánljuk, hogy ha a megelőző számítások ígéretesek, akkor nem érdemes halogatni a beruházást. Ha kijön a matek, akkor bele kell vágni. Részben azért, hogy mielőbb termőre forduljon a beruházás, részben pedig azért, mert a költségek menet közben nagyot nőhetnek. A kamatkörnyezet ma nagyon kedvező, történelmi távlatban azt mondhatjuk, hogy ilyen olcsó és ilyen nagytömegű forrás nem volt még Magyarországon. Ennek a kamatszintnek nemcsak az fontos ismérve, hogy alacsony, hanem az is, hogy versenyképes az eurókamatokkal is. Korábban az euróövezetben termelő gazdák számára az elérhető hitelek lényegesen olcsóbbak voltak, ami igazi versenyhátrányt jelentett a magyar termelőknek. Mára ez a különbség, ha nem is tűnt el, de már nem jelentős. Ez a kegyelmi állapot most kifejezetten kedvez a beruházásoknak. Persze nem tudhatjuk, hogy pontosan mi lesz a kamatokkal a jövőben, de ha elindulnak valamerre, igazából csak felfelé indulhatnak. Arról nem is beszélve, hogy azok, akik például 2–3 éve egy sertéstelep létesítésén gondolkodtak, de halogatták a döntést kedvező támogatási lehetőségre várva, azok most lényegesen magasabb építőanyagárakkal és építési költségekkel néznek szembe, ami elviszi a megnyert támogatási összeg jelentős részét. Ráadásul mindez egy sokkal szűkösebb szabad építőipari kapacitással, így elhúzódó megvalósítással párosul.

✦ Milyen konstrukciók segíthetik a mostani beruházásokat? Lehet csökkenteni a kockázatokat?

– A már említett bőséges és olcsó forrás mellett kifejezetten kedvező feltételekkel rendelkező konstrukciók is vannak. Az MNB NHP Fix alacsony, és hosszú távon fix kamatozást biztosít, amelynek révén az a kockázat is jelentősen mérséklődik, hogy az alapkamat idővel emelkedhet. Hozzá kell tenni ehhez azt is, hogy piaci alapon drágább lenne lefixálni a kamatokat, éppen emiatt, hiszen a bank is számít arra, hogy előbb vagy utóbb, de növekedni fognak a kamatok. Az agráriumban eddig kevésbé voltak elérhetőek az EXIM termékei, ezért talán kevésbé ismertek, pedig kiváló megoldást jelenthetnek nemcsak a már külpiacon aktív gazdaságok finanszírozására, de az exportőröknek beszállító mezőgazdasági cégeknek is hosszú, versenyképes, fix kamatozást kínálva. Ezen felül a garanciaprogramok – amik közül az agráriumban az AVHGA szerepét érdemes említeni – elérhetővé teszik a finanszírozást azok számára is, akik nem rendelkeznek megfelelő fedezetekkel a hitelfelvételhez.

A fordított piramis

A Raiffeisen Strukturált termékek főosztálya speciális piacismerettel rendelkezik. A kollégák ezen a területen beleássák magukat az egyes ágazatok viszonyrendszerébe – mondta el lapunknak a főosztály vezetője és ügyvezető igazgatója. Csorba Zoltán hozzátette: ismerik a piacot, a vonatkozó jogszabályokat, a szereplőket és azok érdekeit, problémáit. Több ágazat és terület tartozik ehhez a főosztályhoz, köztük a mezőgazdaság.

„Az agrárium és a hozzá kapcsolódó alágazatok számára meglehetősen komplex szolgáltatásokat tudunk nyújtani, amit nagy előnynek tartok. A különböző futamidejű hitelek, a számlavezetés mellett az EXIM-hez kapcsolódó konstrukciókat is kínáljuk, de a népszerű NHP fix és a garancia révén szintén nagyon kedvező AVGHA-termékek is elérhetők nálunk. Régiós hálózattal rendelkezünk, kiterjedt ügyfélkörrel, amelyet felkészült tanácsadók szolgálnak ki. Ennek eredményeként, és mivel régóta aktívak vagyunk a magyar piacon, viszonylag jelentős portfóliónk elérhető az agrofood szektorban is. Mindig egy számháború eredménye, hogy melyik bank hányadik az agrárfinanszírozásban, ami persze attól is függ, hogy honnan nézzük, mit veszünk alapul. Az agrárportfóliónk méretét tekintve az első négy legnagyobb kereskedelmi bank közé tartozunk – jelentette ki Csorba Zoltán. Hozzátette: – a jelenlétünk az ágazatban leginkább egy fordított piramishoz hasonlítható. Kifejezetten erősek voltunk, vagyunk a nagyvállalati körben, és most a közepes cégek és a kisebb agrárvállalkozások finanszírozásában nyílik a legtöbb tér a növekedésre.”

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság / Pénzmag