Back to top

A szőlőfajták ősi titka

Egy új kutatás szerint a francia borászok 900 évvel ezelőtt a Jura borvidék kedvelt fajtájához, a Savagninhoz hasonló változatot termesztettek, míg az ókori rómaiak a mai Pinot Noir és Syrah fajták őseiből készítettek bort.

A Savagnin Blanc-hoz genetikailag igen hasonló változatokat már az időszámításunk utáni első századtól termesztik Franciaországban
A Savagnin Blanc-hoz genetikailag igen hasonló változatokat már az időszámításunk utáni első századtól termesztik Franciaországban
A Párizstól délre, Orléans-ban feltárt 900 éves szőlőmag genetikai anyaga a mai Savagnin Blanc-éhoz (nem tévesztendő össze a Savignon Blanc-kal!) hasonlít, ami a híres Jura borvidéki „vin jaune” alapanyaga. A dán és francia kutatási ügynökségek által finanszírozott projektben a University of York kutatócsoportja 28, a vaskorból, a Római Birodalom idejéből, illetve a középkorból származó szőlőmagot vetett alá DNS-tesztnek. Bár a módszer nem új keletű, mégis vannak fehér foltok a mai modern szőlőfajták származását illetően, mivel a termesztésüket és a szaporításuk nem egységesen dokumentálták.

A genetikailag a Közép-Európában népszerű Traminihez hasonlító Savagnin Blanc fajta legkorábbi ismert említése 1539-ből származik. 

A kutatók szerint azonban a fajtát, illetve ahhoz genetikailag igen hasonló változatokat már az időszámításunk utáni első századtól termesztik Franciaországban.

Nem minden vizsgált szőlőmag-leletből lehet közvetlen rokonságot azonosítani a mai fajtákkal, de néhány, a Római Birodalom korából származó szőlőmag genetikai anyaga nagyon hasonlít a mai Pinot Noir és Syrah fajtákéhoz. Korábbi DNS-tesztek bizonyították, hogy a Syrah a Mondeuse Blanche és a Dureza fajták spontán kereszteződéséből származik.

2006-ban a kutatók bizonyították a Syrah és a Pinot Noir harmadfokú rokoni kapcsolatát, ami elég meglepő, mivel két teljesen eltérő karakterű fajtáról van szó.

Nathan Wales, a University of York szerint a mostani eredmények új fényben tüntethetik föl a jelenlegi fajtákat, ősi mivoltuk még értékesebbé teheti azokat, és érdemessé arra is, hogy mélyrehatóbban kutassák, hogy milyen borfajtákat fogyasztottak korai őseink.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/decanter.com
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre hosszabbak lesznek a hőhullámok

Egyre hosszabbra nyúlnak a nyári hőhullámok és velük együtt az extrém szárazság által sújtott időszakok is egyre hosszabbak lesznek, ami az emberi egészség mellett a mezőgazdaságra is negatívan hat majd – állapították meg kutatók a Berlini Humboldt Egyetem és az ugyancsak a német fővárosban található Éghajlatelemző Központ közös tanulmányában.

Közelebb kerültek a sertéspestis elleni oltóanyag előállításához

Az afrikai sertéspestis (ASP) megállításán dolgoznak a kutatók világszerte. Nagy lépést tettek ennek érdekében az USA-ban, ahol a kormány megállapodást kötött egy oltóanyaggyártó céggel. Noha a vakcina még nem készült el, a tudósok közelebb kerültek a megoldáshoz.

"Védőoltás" méhbetegségek ellen - egy felfedezés lehetőségei

A méhek egymás etetése során ismerik meg a lehetséges korokozók génjeit, melyek ellen aztán küzdeni is képesek. A kérdés, hogy ennek alapján "oltóanyagok" is létrehozhatóak-e a méhek egészségének védelmében.

Vírusokkal a Xylella ellen

A hollandiai Wageningen Egyetem és Kutatóközpont diákjai korunk legveszélyesebb növénykórokozója, a Xylella fastidiosa baktérium elleni szintetikus biológiai védekezés lehetőségét keresik. A témával nemzetközi kutatói versenyen is részt vesznek.

A fölmelegedéssel új kártevők jelentek meg

Az idén a mezőgazdaságban az időjárási károk minden fajtáját megéltük, szeszélyes váltakozásban. Nem csoda, hogy a debreceni FarmerExpo kertészeti tanácskozása az éghajlatváltozásról és annak következményeiről szólt. Előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de a rövid, intenzív esők közt hosszabb száraz időszakok várhatók.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Balla Géza birodalma

Arad-hegyaljai birtokán, a történelmi Ménesi Borvidéken látogattuk meg Balla Gézát, aki határon túliként első ízben nyerte el az Év Bortermelője Magyarországon címet. Kíváncsiak voltunk, mi a titka.

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Csak a francia fogyasztók harmadának ízlik a fürtös paradicsom

Egy fogyasztói felmérés szerint a francia vásárlók nem igazán elégedettek a nyáron kapható fürtös paradicsom és charentais sárgadinnye minőségével. Mindezt a következtetést az után vonták le, hogy közel 900 fogyasztóval kóstoltattak vakon diszkont áruházakban, szupermarketekben és zöldség-gyümölcs boltokban kínált terméseket.

Hungarikum extra dry, avagy szőlőfajták és pezsgő

Mint tudjuk, a bor és a szőlő minőségének egyik legfőbb kulcsa a fajta. Nincs ez másként a pezsgő esetében sem. Vannak egészen szélsőséges vélemények, melyek szerint Chardonnay nélkül nem készülhet minőségi pezsgő. Cikkünkben a pezsgőkészítésre használt fajták körét boncolgatjuk. Rendhagyó módon azonban nemcsak szőlész, de borász szemmel is értékeljük a fajtákat, pezsgőkészítési lehetőségeket, trendeket.