Back to top

Elhunyt Gergátz Elemér

Június 19-én elhunyt Prof. Dr. Gergátz Elemér c. egyetemi tanár, az Antall-kormány földművelésügyi minisztere. Május 6-án volt 77 éves.

Gergátz Elemér 1960-ban a győri Bencés Gimnáziumban kitűnő eredménnyel érettségizett, majd a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem „Népköztársasági Ösztöndíjas” hallgatójaként 1966-ban kapta meg „Summa cum laude” állatorvosdoktori diplomáját. Gyakorlati pályáját az Országos Mesterséges Termékenyítő Főállomáson kezdte Magyarkeresztúron, ahol laborvezető és termelésirányító szakállatorvosként, osztályvezetőként, majd igazgatóhelyettesként Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékben 15 szaporodásbiológus állatorvos és 70 inszeminátor munkáját irányította. 1979-ben meghívást kapott Mosonmagyaróvárra, az Agráregyetem Állatélettani és Állategészségtani – a későbbi Állatélettani és Biotechnológiai – tanszékére, amit később tanszékvezető egyetemi docensként irányított.

1982-ben megbízást kapott az akkori MÉM-től egy állatbiológiai kutatóhely létrehozására. A Biotechnikai Állomáson vezető kutató állatorvosként tevékenykedett. Az állomás kutatói – az OTKA kutatási pályázatának támogatásával – létrehozták az első klónozott bárányt. Ezzel a magyar állatbiológiai kutatás világszinten is dobogós helyre került.

A Földművelésügyi Minisztérium vezetésére 1991 januárban kérte fel Antall József miniszterelnök, a miniszteri beosztást 1993 márciusáig töltötte be. Feladatai közé tartozott a tárca új szervezetének kialakítása, a rendszerváltozás utáni mezőgazdasági szakigazgatás megteremtése.

Munkáját több kitüntetéssel, illetve díjjal ismerték el: Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1993), Schandl József-díj (2012), Ujhelyi Imre-díj (2014 ), Állatorvosi Életmű Díj (2017), Wittmann-díj (2019).

Az elhunytért július 4-én csütörtökön 16 órai kezdettel Csornán, a premontrei templomban tartanak gyászmisét, hamvait ezt követőn Rábatamásiban helyezik örök nyugalomra.

Gergátz Elemért az Agrárminisztérium saját halottjának tekinti.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kell-e félnünk a madárinfluenzától? - Állatorvossal tisztázzuk a félreértéseket

A madárinfluenzát a híradásokból úgy ismerhetjük, mint a nagy tömegben tartott madárállományok betegségét. Sajnos azonban a kisgazdaságokban, vagy háztájiban tartott állatok ugyanúgy ki vannak téve a megbetegedésnek, mint nagyüzemekben tartott társaik.

Komoly veszély a madárinfluenza

Közép-Európában ismét felütötte a fejét a madárinfluenza, ami az afrikai sertéspestissel együtt jelentősen veszélyezteti az állatállományokat. A betegségek rohamosan terjednek, annak ellenére, hogy a helyi hatóságok mindent megtesznek a megfékezésük érdekében. Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában is nagyszabású állatvédelmi intézkedéseket hoznak az állatállományok megvédése érdekében.

Élénkítheti a csirkemellpiacot a járvány

A kereskedelmi korlátozások a piacszűkülését, az ukrán csirkemellimport időleges ellehetetlenülése viszont növekvő lehetőségeket jelenthet a magyarországi baromfipiaci szereplőknek.

Minden, amit a macskafürdetésről tudni érdemes

A legtöbb házi macska nem szeret fürödni. Az öntisztítás jól működik náluk. Viszont vannak helyzetek, amiket nem lehet megúszni szárazon.

Felszámolnák az illegális állatkereskedelmet

Az illegális állatkereskedelem ellen lép fel az Európai Parlament, keddi állásfoglalásában javaslatot tesz a kereskedők és tenyésztők szigorú nyilvántartására az egész Európai Unióban.

Téli veszélyforrások, amikre minden kutyatulajdonosnak érdemes odafigyelni

A téli hónapokban számos veszély leselkedik a kutyákra. Megmutatjuk a leggyakoribbakat, ezekre érdemes odafigyelni.

A parlagi kecske tartásának az előnyei és a hátrányai

Tíz évvel ezelőtt kezdődött a szenvedélye a tincses, vagy gatyásnak is nevezett parlagi kecskék gyűjtése, szaporítása iránt – meséli dr. Pap Cecília, akit egy egyetemi évfolyamtársa, jó barátja „palizott be” mondván, hogy az átkeresztezések miatt el fog tűnni ez a régi, magyar kecskefajta.

Ilyenek lesznek a jövő tehenei

Az istállóban szabadon cirkáló tehenek, akik maguk döntik el, hogy mikor esznek és mikor fejje meg őket egy robot. Embrió-beültetéssel születő, szuper génekkel és adottságokkal bíró borjak, stresszmentes tehenek. Bizonyos, hogy ez lesz a jövő a tehenészetekben. A kérdés már csak az, hogy mikorra valósulhat meg mindez, mennyibe kerül, és a kisebb gazdaságok is képesek lehetnek-e a fejlesztésekre.

Tippek gazdiknak: így készüljünk a szilveszterre

Szilveszterkor, avagy a petárdák, tűzijátékok főszezonjában, különösen fontossá válik a kutyatartó gazdák előrelátása és felkészültsége. A fokozott fény- és hanghatások nagyon megijeszthetik a kutyákat, így minden felelős gazda érdeke, mondhatni „kutyakötelessége”, hogy időben gondoskodjon kedvence nyugalmának biztosításáról, ezzel megelőzve ösztönös menekülését.

A betonozásra se pénz, se vállalkozó: sokak fennmaradása függ a választól

Az országos főállatorvos 1/2017. számú (II. 16.) határozata szerint az állattartó telepek padozatát – legkésőbb 2019. december 31-ig – úgy kell kialakítani, hogy az könnyen mosható és fertőtleníthető legyen. Az előírás komoly aggodalmat váltott ki a fóliás technológiával dolgozó víziszárnyas-termelők körében, betonozásra ugyanis nincs pénzük.