Back to top

Elhunyt Gergátz Elemér

Június 19-én elhunyt Prof. Dr. Gergátz Elemér c. egyetemi tanár, az Antall-kormány földművelésügyi minisztere. Május 6-án volt 77 éves.

Gergátz Elemér 1960-ban a győri Bencés Gimnáziumban kitűnő eredménnyel érettségizett, majd a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem „Népköztársasági Ösztöndíjas” hallgatójaként 1966-ban kapta meg „Summa cum laude” állatorvosdoktori diplomáját. Gyakorlati pályáját az Országos Mesterséges Termékenyítő Főállomáson kezdte Magyarkeresztúron, ahol laborvezető és termelésirányító szakállatorvosként, osztályvezetőként, majd igazgatóhelyettesként Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékben 15 szaporodásbiológus állatorvos és 70 inszeminátor munkáját irányította. 1979-ben meghívást kapott Mosonmagyaróvárra, az Agráregyetem Állatélettani és Állategészségtani – a későbbi Állatélettani és Biotechnológiai – tanszékére, amit később tanszékvezető egyetemi docensként irányított.

1982-ben megbízást kapott az akkori MÉM-től egy állatbiológiai kutatóhely létrehozására. A Biotechnikai Állomáson vezető kutató állatorvosként tevékenykedett. Az állomás kutatói – az OTKA kutatási pályázatának támogatásával – létrehozták az első klónozott bárányt. Ezzel a magyar állatbiológiai kutatás világszinten is dobogós helyre került.

A Földművelésügyi Minisztérium vezetésére 1991 januárban kérte fel Antall József miniszterelnök, a miniszteri beosztást 1993 márciusáig töltötte be. Feladatai közé tartozott a tárca új szervezetének kialakítása, a rendszerváltozás utáni mezőgazdasági szakigazgatás megteremtése.

Munkáját több kitüntetéssel, illetve díjjal ismerték el: Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1993), Schandl József-díj (2012), Ujhelyi Imre-díj (2014 ), Állatorvosi Életmű Díj (2017), Wittmann-díj (2019).

Az elhunytért július 4-én csütörtökön 16 órai kezdettel Csornán, a premontrei templomban tartanak gyászmisét, hamvait ezt követőn Rábatamásiban helyezik örök nyugalomra.

Gergátz Elemért az Agrárminisztérium saját halottjának tekinti.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Dimény Zoltán 1960-2020

Ismét gyászol az agrárújságírás. Hatvan évesen elment Dimény Zoltán, aki életének felét ennek az életpályának szentelte.

A mesterséges termékenyítés buktatói - Jubileumi közgyűlés szakmázással

A fennállásának 30. éves jubileumát ünneplő Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete közgyűlésének nyilvános részében az eredményes termékenyítésről, illetve a genetikai betegségek tenyésztésből való kiszűréséről hangzottak el előadások.

Megjelent az ASP Németországban

Julia Klöckner német agrárminiszter 2020. szeptember 10-én megerősítette az afrikai sertéspestis (ASP) németországi megjelenését a vaddisznó állományban. A bejelentés következtében a korábbi tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy egyes Európai Unión kívüli országok importkorlátozó intézkedéseket vezetnek be, amelynek érdemi hatása lesz az európai húspiacra.

Angol tojástermelő zenél a tyúkjainak

Az „Innovative Farmers” hálózattal együttműködve két baromfiistállót hangszigeteléssel láttak el, két másikat pedig nem. A 16 hetes korú madarakat lassan szoktatták hozzá a nap különböző időpontjaiban játszott zenéhez, segítve ezzel a napi etetési és alvási rutinjuk szabályozását.

A lovak vannak a legnagyobb veszélyben

Több mint 100 országban vezették be a tetanusz-védőoltást, és az Egészségügyi Világszervezet szerint az újszülöttek 83%-át védi az immunizáció, azonban a tetanusz Afrika és Ázsia sok országában továbbra is komoly közegészségügyi probléma a nem megfelelő higiéniai és orvosi körülmények miatt.

Mérgek miatt növekszenek az ausztrál dingók?

Ausztráliában a dingók az elmúlt 80 évben körülbelül 6-9 százalékkal növekedtek, azokon a területeken, ahol mérgezett csalikat használtak a dingó populáció ritkítására.

Két kicsi kecske

Városiként költöztünk pár éve falura, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja korábbi lapszámainkban kecskéink kalandos nászáról majd elléséről írtam, most a gidanevelés munkás hétköznapjairól számolok be.

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

Kiakadtak a sertéstartók az őket ért vádak miatt

A The Daily Telegraph című brit napilapban jelent meg egy hosszabb cikk, mely a húsfogyasztás táplálkozásban betöltött jelentőségét járja körül, különös hangsúlyt helyezve a sertéstartási technológiákra, illetve körülményekre. Az írás azonban nagy port kavart, ugyanis a szerzője igencsak éles kritikát fogalmazott meg az Egyesült Királyság sertéstartóival szemben.