Back to top

Elhunyt Gergátz Elemér

Június 19-én elhunyt Prof. Dr. Gergátz Elemér c. egyetemi tanár, az Antall-kormány földművelésügyi minisztere. Május 6-án volt 77 éves.

Gergátz Elemér 1960-ban a győri Bencés Gimnáziumban kitűnő eredménnyel érettségizett, majd a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem „Népköztársasági Ösztöndíjas” hallgatójaként 1966-ban kapta meg „Summa cum laude” állatorvosdoktori diplomáját. Gyakorlati pályáját az Országos Mesterséges Termékenyítő Főállomáson kezdte Magyarkeresztúron, ahol laborvezető és termelésirányító szakállatorvosként, osztályvezetőként, majd igazgatóhelyettesként Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékben 15 szaporodásbiológus állatorvos és 70 inszeminátor munkáját irányította. 1979-ben meghívást kapott Mosonmagyaróvárra, az Agráregyetem Állatélettani és Állategészségtani – a későbbi Állatélettani és Biotechnológiai – tanszékére, amit később tanszékvezető egyetemi docensként irányított.

1982-ben megbízást kapott az akkori MÉM-től egy állatbiológiai kutatóhely létrehozására. A Biotechnikai Állomáson vezető kutató állatorvosként tevékenykedett. Az állomás kutatói – az OTKA kutatási pályázatának támogatásával – létrehozták az első klónozott bárányt. Ezzel a magyar állatbiológiai kutatás világszinten is dobogós helyre került.

A Földművelésügyi Minisztérium vezetésére 1991 januárban kérte fel Antall József miniszterelnök, a miniszteri beosztást 1993 márciusáig töltötte be. Feladatai közé tartozott a tárca új szervezetének kialakítása, a rendszerváltozás utáni mezőgazdasági szakigazgatás megteremtése.

Munkáját több kitüntetéssel, illetve díjjal ismerték el: Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1993), Schandl József-díj (2012), Ujhelyi Imre-díj (2014 ), Állatorvosi Életmű Díj (2017), Wittmann-díj (2019).

Az elhunytért július 4-én csütörtökön 16 órai kezdettel Csornán, a premontrei templomban tartanak gyászmisét, hamvait ezt követőn Rábatamásiban helyezik örök nyugalomra.

Gergátz Elemért az Agrárminisztérium saját halottjának tekinti.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Díjnyertes fiatal tudósok: az ellés körüli időszak vizsgálata

Nemzeti Agrártehetség Program néven hirdetett pályázatot az agrár­területeken tevékenykedő doktoranduszok és fiatal kutatók számára a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ. A fejenként 1,5 millió forint elnyerhető díjat három doktorandusz hallgató és három fiatal kutató kapta az idén. Szerzőnk fiatal kutató, aki a díjazott kutatását ismerteti.

Bika vagy inszeminátor? Kinek, melyik módszer éri meg?

A húshasznú tenyészbika támogatás beindításával várhatóan tovább növekszik az úgynevezett gulyabikák használata, ezzel egyidejűleg csökkenni fog a mesterséges termékenyítések száma. Arra azonban, nagyon oda kell figyelni, hogy ez ne menjen a húsmarha állományok szaporulati mutatóinak és genetikai képességének rovására.

Szűrik a baromfikat Bács-Kiskun és Csongrád megyékben

A Nébih Országos Járványvédelmi Központja (OJK) Bács-Kiskun és Csongrád megye azon területein is elrendelte a baromfiállományok szűrését, amelyek nem állnak korlátozás alatt. Az intézkedés elsődleges célja a betegség továbbterjedésének megakadályozása.

Állatok és gazdáik egészségvédelme koronavírus-járvány idején

Az utóbbi hetekben igencsak megváltoztak mindennapjaink – állataink egészségmegőrzése szempontjából is. Akár rendelőbe vinnénk beteg jószágainkat, akár házhoz hívnánk az állatorvost, március 12-től a különleges jogrend, illetve a vészhelyzet miatt tudnunk kell, hogy megváltoztak az ilyenkor szokásos tennivalók. Mire is figyeljünk?

Az állatorvosi rendelőben is fő a biztonság járvány idején

Az állatorvosi rendelőbe lépve is másképpen kell viselkednünk, mint a vészhelyzet kihirdetése előtt. Belépéskor haladéktalanul fertőtlenítsük kezünket a bejáratnál található fertőtlenítőszerrel, ne feledjük, hogy a kilincs különösen veszélyes ragályfogó lehet. Lehetőleg egy állattal egy kísérőszemély tartson, és a váróhelyiségben kizárólag az erre kijelölt területen tartózkodjon.

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.

Koronavírus-járvány és méhészkedés

A méhészek tavaszi munkálatai kiemelten fontosak. De vajon hogyan befolyásolja munkájukat a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet és az esetleges további intézkedések. Az OMME elnöke többek között erre kereste a választ a Nagy István agrárminiszterrel folytatott találkozóján.

Egyetemi gyakorlat a vadasparkban

A Kárpát-medencében élő őshonos állatfajokat bemutató Budakeszi Vadaspark több hazai felsőoktatási intézménnyel ápol szoros szakmai kapcsolatot, az együttműködés keretében rendszeresen tartanak a parkban kihelyezett egyetemi órákat, előadásokat, gyakorlati foglalkozásokat. A legutóbb külföldi hallgatók vettek részt a parkban az állatok altatásával kapcsolatos szakmai gyakorlaton.

Megjelent Magyarország új afrikai sertéspestis mentesítési terve

Az Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport közreműködésével megújult hazánk ASP mentesítési terve. Az új előírásokat az országos főállatorvos 2/2020. számú határozata tartalmazza.

A Salmonella baktériumok nagy része multirezisztens

Megjelent az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority, EFSA) legfrissebb jelentése az antimikrobiális rezisztenciáról, amely kulcsfontosságú eredményeket tartalmaz az antimikrobiális szerek használatának csökkentéséhez, valamint a rezisztencia területén elért haladás szemléltetésében.