Back to top

A hatékonyságot szolgálja az AKI integrációja

Nem az AKI önállóságának csorbítását, hanem hatékonyabb együttműködést, az egyes kutatói szervezetek összehangoltabb közös munkáját eredményezi majd az, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) csatlakozik a NAIK-hoz – mondta el Nagy István a témáról tartott sajtótájékoztatón.

MMG - A hatékonyságot szolgálja az AKI integrációja

 

A mezőgazdaság olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek megoldásához szükséges megalapozott döntések meghozatalában elengedhetetlen a megfelelő információk gyűjtése és rendszerezése, a kellő agrártudás

– fejtette ki Nagy István kedden az Agrárgazdasági Kutató Intézetben (AKI). Az agrárminiszter a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és az Agrárgazdasági Kutatóintézet integrációjáról szóló sajtótájékoztatón beszélt erről. A tárcavezető hozzátette: az AKI működése során keletkező információk, és ezek feldolgozott formája, az intézet által biztosított szakmai tudás a mezőgazdaság modernizációját, nemzetközi versenyképességét szolgálja. „A mezőgazdaságban nem lehet csak ösztönösen, a tradíciókra alapozva cselekedni, manapság sokkal több kihívás, sokkal gyorsabban változó feltételek jellemzik az agráriumot. Ezek megválaszolására kell a tudás, amelyet az AKI biztosít.”

Nagy István a Magyar Mezőgazdaságnak kijelentette: az integráció a szervezeti hatékonyságot szolgálja, hiszen a NAIK keretein belül több más kutatóintézettel közösen dolgozva tevékenykedhetnek majd. Így szervezettebb, átláthatóbb és költséghatékonyabb lehet az intézet munkája.

Nem az önállóság csorbításáról van szó, hanem a hatékonyabb együttműködésről

– jelentette ki.

Az eseményen felszólalt Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója is. Az integráció révén az egyes kutatóintézetek munkája összehangoltabbá válik, és az Agrárgazdasági Kutató Intézet csatlakozásával a „kutatási és innovációs termékpálya teljessé vált” – fogalmazott a főigazgató.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kamilla, bodza, csalán – Gyűjtésre fel!

Magyarországon a legfontosabb gyűjtött gyógynövények közé tartozik a kamilla, a bodza, a csalán, a vadgesztenye, a cickafark, a hársvirág és a csipkebogyó – derül ki a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ (NAIK) az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) gyógynövényfelvásárlási statisztikájából.

A korai tavasz miatt lekésik a méhek a virágzást

A túl korai hóolvadás miatt korábban virágoznak egyes növények, a méhek azonban még nem ébrednek fel, hogy beporozzák őket. Így viszont csökken a virágok maghozama.

Univerzális orosz robottraktor

Az oroszok bemutatták az első hazai gyártású vezető nélküli robottraktorukat. Az univerzális vezérlőrendszer bármilyen kombájnba, vagy traktorba beépíthető.

Bock: élelmiszeriparba is fektet a borász

Élelmiszeripari jellegű beruházásokat hajt végre a villányi Bock Borászat Kft. amely 1,6 milliárd forintot költ erre 2020 végéig. Egyebek között prémium minőségű borok, szőlőlé, valamint hidegen szárított gyümölcstermékek piacra hozatala a cél. 

Az Egyesült Királyságban is felbukkant az ASP

Az erősen fertőző, és a disznókra nézve halálos afrikai sertéspestis vírussal fertőzött húst foglaltak le Észak-Írországban. Ez az első eset, hogy a betegség az Egyesült Királyság területén is felbukkant.

Magyar befektetésből kaphatnak lendületet az agrárinnovációs startupok

A nemzetközi piacra lépés előtt álló hazai agrárstartupok mutatkoztak be befektetői alapok és agrárvállalatok szakembereinek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal rendezvényén.

Szárazságtűrő szőlőkkel a klímaváltozás ellen

Az Adelaide Egyetem borászai Ciprusról származó, szárazságtűrő szőlőfajtákat vizsgálnak. A cél az, hogy az egyre szárazodó ausztrál klímát is toleráló tőkéket találjanak.

Olcsó laborhús két éven belül

Hat évvel ezelőtt mutatták be a laborhúst, akkor még egy hamburgernyi, szaftos műhús 80 millió forintba került. Egy holland start-up 2021-re szeretné elérni hogy ipari mennyiségben és olcsón gyárthasson laborhúst.

Nem csak üres mekegés: érzelmeket közvetítenek a kecskék

A londoni Queen Mary Egyetem által vezetett kutatás kimutatta, hogy a kecskék képesek a legapróbb érzelmi változásokat is felismerni társaik hangjelzéseiben.

Kajsziidény közepén Tordason

A világ kajszinemesítői elsősorban korai és még koraibb fajták létrehozásán dolgoznak, a fajtaoltalomra bejelentett újdonságok kétharmada a korai és középkorai érésidőbe tartozik. A középidőben érő fajták száma csak az utóbbi években kezdett gyarapodni. Ezeket a mi fő fajtánkkal, a Magyar kajszival egy csoportban érő kajszikat mutatták be a Nébih tordasi fajtakísérleti állomásán.